Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-09 / 33. szám

194 t. FEB n ÍJ JIU 9 Közéleti fejek Erdélyből EMBER GÉZA uis/.íggyüléfci képviseli, a/. Erdélyi Pán parlamenti! ««»portjának elnöke. Báró JÓSIKA JÁNOS Kormányzó Urunk, jelenléte­ivel! mondott enjlékbeszédet a Nemzeti Kaszinó „Széchenyit emlék vacsoráján.“ Báró KEMÉNY JÁNOS a kolozsvári Nemzeti Színház helyzetéről tett érdekes nyilat­kozatot. MIKÓ IMRE dr. «faszáé > iilési képviselő, felttí- néstkcltő beszédet mondott a nemzetiségi törvényjavaslat vi­NYIRö JÓZSEF, e Keleti Újság felelős szer­kesztője, az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozatának elnöke. _ÜL­Hatvanéves fennállását ünnepit ? magyar csendőrség február 14-én Kolozavdr, fehruér 7. Enelőtt hatvan évvel 1881 február 14-én szembesítette I.,Fejem«« József a («endői-sjég legénységi adományának kiegész.itéséiől szóló 1881. évi JIT. és a köz- biztonsági szolgálat- megszervezéséről szóló II. törvénycikket. Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyar- ország kormányzója elrendelte, hogy minden esztendő február 14-ét mint „csendörnapat“ ünnepelje meg a csendőrség. Azóta a -közbiz­tonsági szolgálat tagjai, ha nem is mindig külső pompával, de lélekben annál mélysége­sebben ünnepük meg a esemdőrség- születése, napját. A ,,(*e-ndŐMiap“ báni was célzata. Ilyenkor felidézek a csendőre^? történetét és megemlé­keznek a közbiztonsági szolgálat hőseiről. Vé­gül pedig mindetekből levonják a tanulságot, a jövő számára. A csendőrségnek érdekes története van. Mái’ a római világbirodalom alkalmazta a közbiztonság fenntartása «óljából a lietorókat, akiknek fegyverzetük a hard volt. mellyel le­fejezték r bű--ősöket és a vesszőcsomó s az nem csak a fenyítés végrehajtására szolgált, hanem mint- összekötött kéve, az állami egy­séges és bont hatatlan hatalmát is jelképezte. A római világbirodalom széthullásából kelet­kezett államok ezt a rendszeri ha más- néven i-\ lényegében azonban hasonlóan fenntartot­ták. ’ . Franciaország volt az első. ahol a még ma H használatos név alatt niegsez.i'vezbék a kü­lönálló közbiztonsági testületeket, Bonaparte Napoleon az észak-itáliai hadjárat után 1798- ban a meghódított részek köz-biztosságá-nak véd elméi’e külön ezred eket szervezett, melyek mind ,,Gensdarme“. magyarosan „zsandár" csapatok teljesítettek szolgálatot. Ezek a csa­patok eredetileg lovasságból állottak. A fej­lődés folyamán azonban gyalogsággal is ki­egészültek. .Az osztrák császári háztól elhódí­tott Itália, de Karintliia, Krajna és Dá-lmá- ria a Száváig tizenöt éren át francia csend- őrség felügyelete alatt állott és működése . olyan eredménye« volt, hogy azt Napoleon bu­kása után is fenntartották. Midőn Lombardia 1814-ben Ausztriáé lett, osztrák államhatalom az ott állomásozó csendőre/,redet teljes egészében átvette. Ez, a. csemdőrséjg a hadsereg fag.ia volt. Békében közbiztonsági szolgálatot, háborúban pedig mint tábori esendőrség, vagy harcoló alaku­lat, sorhadi szolgálatot teljesített. Ausztria többi részén és a monarchia többi államaiban csend őrseget egyelőre nem állítottak fel. Amo- kor azonban a 48-as függetlenségi harc el­bukása után az osztrák állami közigazgatást Magyarország terület-éne is kiterjesztették, el­határozták, hogy az egész birodalom területé­re kiterjedő esendő iségett „Gendarmerie“-! felállítják. Magyarországon 3, Erdélyben t, a szerb vajdaság és temem bánság területén 1, a horvát-stflavon földön 1 ezred működőit. Tekintettel arra, hegy a legénység túlnyomó része idegen ajkú volt, nehéz volt a szolgá­lata is. A függetlenségi harc bujdosói és a „szegény legények“ sikeresem harcoltak elle­ne. Magyarország akkori utazói leírják em­lékirataikban, hogy az Alföldön a rablók ős utonállók miatt teljesen lehetetlen volt a köz­lekedés. Ekkor megkísérelték a zsandárpa- ranesnokságok átszervezését, azonban 1867- hen a kiegyezés révén éppen Magyarország területén megszűnt a esendőrség. ligán ala­Sepsiszentgyörgy, február 8. (MTI.) Mint ismeretes, a bécsi döntés folytán Háromszék megye visszacsatolt részén Erdővidék lakossága, mintegy 30.000 székely, teljesen vasútvonal nélkül ma­radt. Az erdővidékieknek Ágoston fal* ván van az utolsó állomásuk. A főleg fuvarozással és terménykereskedésskl foglalkozó erdövidéki székely lakosság tevékenysége a közlekedési utak hiánya miatt valósággal megbénult, A napokban erős mozgalom indult a helyzet javítására. Erdővidék székely ifjai egyöntetű lelkesedéssel kimondot­ták, hogy hajlandók földmunka révén megépíteni a hiányzó vasútvonalat Mál­nás—Baróf, vagy Biks'zád—Bárót— Székelyudvarhely között. Az államtól csak annyit kérnek, hogy a síneket bo­csássa rendelkezésre és megfelelő szak­emberekről gondoskodjék, akik az irá­nyítást végzik. Az erdővidéki közbirto­kosságok még a vasútépítéshez szüksé­ges talpfákat is felajánlották, csakhogy ez a terv minél előbb megvalósulhasson. , A közmunkára már megindították m kutat esek Erdélyben iwmodt. 1976-bam » kolozsvári (wemdörperenesnok­«ág a magyar honvédelmi miniszter rendelke­zése alá került és miután az erdélyi csendőr- ség a közbiztonsági szolgáiul terén egyre szebb eredményeket óit el, több hang sürgette a (-endőis;égnek szükebb hazánk területén va­ló felállítását. Az ellenzék heves támadásai .ellenére .S'ze-nde Béla honvédelmi miniszter ■ 1880-ban benyújtotta törvényjavaslatát a m. kir. esendőrség felállítására és ezt 1881-ben az uralkodó szentesítette is. Az országos szer­vezés a/ónnal megkezdődött és már 1882 ja­nuár 1-én Török Ferenc ezredes parancsnok­sága alatt a szegedi csendőrkerület meg is kezdette működését. Ugyanezen évben alakult iiieg a kassai és budapesti kerület, a követke­ző érben pedig a pozsonyi és székesfehérvári. 1884-ben tehát összesen hat esendőnkéiül el­alakult, 23 szárnnyal. 55 szakasszal. 882 őrs­sel. 115 tiszttel és 5020 főnyi legénységgel. .4 esendőrség akarattal, eréllyel és ahol kel­lett furfanggat is győzedelmeskedett a zsi- vány világ felett és szívós kitartással teljesen kiirtotta- a töld színéről. A , betyárvilág kiirtása után is még nagy feladatok vártak a csendőrségre. A 90-os években az agrárszocializmus terjedése. Raka­tna zon és környékén a kolerajárvány, a pénz­hamisító és tolvajbandák garázdálkodása, to­vábbá a nagyarányú erdélyi román nemzeti­ségi mozgalmak tették rendkívüli próbára -az ; őrsöket. A kormány 1007-ben 10,000 főre emelte a csendőr-létszámot. Ekkor állították ■ fel a brassói és debreceni keiiüteket is. A világháború előtti évek nemzetiségi moz­galmai, a .szocialista megmozdulások és az egyre szaporodó bűncselekmények egé-zen tij területeket nyitottak meg a nyomozás és meg­előzés terén. Szervezés és közbiztonsági sboI- f gálát teljesítés közben érte a eeendőrséget 1914-ben a világháború. Itt igazán megfelel- t lek csendőreink a beléjük vetett bizalomnak, [mert a magyar tábori csendőr olyan félelme­it tes hitt szerzett, hogy ma, két évtizeddel a * világháború után is ott él az utódállamok •; lakosságának emlékezetében. Miţrflez teanáeszetesen áldozatokul követelt az ország belsejében egyre súlyosabb közbiz­tonságot .teljesítő őrsöktől. 1918-ban a. kor­mány elhatározta, hogy 15/100 emeli a csend- őrség létszámát. Ez azonban az összeomlás [ miatt nem valósulhatott meg. Mi sem bizo­nyltja azonban a «endorsee- testületi szélie­mének kiválóságát jobban, mint az a tény, hogy a szeren cséMem forni dalmi kormányok bukása után egy ennb érként oda sorakozott az ország miniden csendőre, ahová tartozott.: a háromszinii lobogó alá. A cseiuidőrségnck is megvannak a maga hősii halottal .4 világháborúiban frontkatondkkérüt is küzdöttek az első vonalban és a román be­törés alkalmával egész legendakór alakult- ki a hörgői havasok és bnkovrna csendőreiről. Ezeknek a hősöknek az emlékét és a csend- őrség történetének dicsőséges fejezeteit ün­nepli meg a m. kir. csendőrség ez év február 14-én, mint minden előző évben is azóta, amió­ta Kormányzó Urunk a „esendőrtnapot“ el­rendelte. A „esendőmap“ programját közölni fog­juk, hogy azon Kolozsvár és a visszacsatolt területek minden magyar polgára részt vehes­sen, ha csak lélekben is a legtöbb helyen. összeírást. Óriási számban jelentkeznek közmunkára a székely ifjak. A terv szerint körülbelül minden székelynek 14 napi közmunkát kell elvégeznie. Az egyik tervbevett vasútvonalsza­kasz 30 kilométer hosszúságú lenne, a másik még nagyobb. A mozgalom megszervezői, támogat­va az illetékes hatóságoktól, remélik, hogy a kormány hathatós segítségével még ez év tavaszán megindíthatják azokat a munkálatokat, amelyek Három- szék-megye visszacsatolt területét be­kapcsolják az ország vasúti hálózatába. LEMONDOTT ÁLLÁSÁRÓL A KERES­KEDELMI HIVATAL ELNÖKE Budapest, február 8. A gazdasági élet kö­reiben ma hire terjedt, hogy báró Splényi István, a Kereskedelmi Hivatal elnöke be­nyújtotta lemondását a kereskedelmi minisz­ternek. Báró Splényi Kunder Antal távozó., sa után került az akkor még Külkereske­delmi Hivatalnak neveseit wáémaénj élére. MÜBlEXlH,ÉEflfiQ CSEMPE PORTA SZÖVETKEZET. BUDAPEST, GR. TISZA ISTVÁN U. .1. DK. VÉKÁS LAJOST, a kolozsvári Ítélőtábla elnökét magas ki­tüntetés és nagy megtiszteltetés érte: Kor­mányzó Urunk kabinetirodája utján szom. haton délre bemutatkozó látogatásra hívta ints, Véka* I.ajos dr. titkára kíséretében utazott fel a fővárosba és szombaton délben ÍZ őre, 50 perckor jelent meg a Föméltósúgu Ur előtt, * ÁTKÖLTÖZÖTT uj otthonába a kolozsvári konzervatórium * most már a Mussolini.ut 3, sz, alatt folytatja munkásságát. A jövő héit elején egyébként Kolozsvárra érkezik Haá»z Aladár dr. kultuszminisztériu- mi osztályfőnök és a Nemzeti Színház ügyei, nek tanulmányozása közben bizonyára időt szakíthat magának arra is, hogy a konzerva. tórium, azaz a leendő -kolozsvári zeneakadé­mia kérdéseiben tájékozódjék * FŐÚRI ESKÜVŐ zajlott le szombaton délelőtt az ősi Piaris­ta templomban. Zeykfalvi Zeyk Mária és Rappenhelm Sándor gróf esküdött egymás­nak örök hűséget. Az csketésl szertartást Sándor Imre püspöki helynök végezte fé­nyes papi segédlettel s közben a piarista főgimnázium diákkórusa szép templomi énekeket adott elő. Felcsendült a hosszú hallgatás után a „Boldog Asszony anyánk“ ősrégi dallama Is s csak úgy betöltötte a« .ősi templomot, mint az áhllatos magyar sziveket A főúri esküvön mint- meghívót, tak jelen voltak a Kolozsváron tartózkodó erdélyi főúri családok tagjai CM* láttuk a Bánffy, Kemény és más történelmi nevek viselőit, valamennyien gyönyörű di«z,ma­gyarban «s dlszmagyarban volt az a pöt­tömnyi leányka- és fiúcska, akik a meny asszony hófehér ruhájának uszályát vitték kecsesen és kedvesen, A vőlegény skárlát- vörös diszmagyarhan volt. Az emlékezete« szép főúri esküvőnek százakra menő sz«m. léid je volt. * KOLOZSVÁRI BÁLOK Amióta világ a világ, nem volt annyi bál 4a társasösszejövetel Kolozsváron, mint most * felszabadulás első esztendejében. Ha jól 3sz. «Beszámoljuk, az elmúlt két hétben legalább nyolc bált tartottak Kolozsváron s most szóm baton is volt legalább három. A felszabadu­lás örömére mindenki mulatni és — felejteni akar s még olyanok is eljönnek, akik évtize­dek óta nem voltak bálban és megfürödnek a fiatalság jókedvében. A kolozsvári bálok képe különben is alaposan megváltozott. A sok sujtásos tiszti attila színesebbé, mozgaj. masabbá tiette a képet. A kolozsvári leányok sohase lesznek Ilyen boldogok, mmt ezen a farsangon. Kéré pér, motorke*ék­pár és iuxusautótömlöt (belső gumit) használt állapotban ve­szünk. FflDEbflSr gumitextilárugjár Zdpobja-utca 4 szám. Telefon 31-18 Kólákéban építik meq Erdővidék székelyei a csatlakozó vasutakat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents