Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-04 / 28. szám
K m ú d i&éí* fmbrmdr 4* ' - ~ - ‘ r* 'J « í / r A { /íCÉPVISELŐ'IA2 KÖNYVt A 71.1/ Sucit* BUDAPEST V PAR LÁM SS T BXTBR.V Ára 12 miér < 4 Imi> IXemSETftST ARAK: 1 HÓBA *.70; % «V. UK S; H ÉVB15 10; EGÉSZ ÉVBE S3 P. ELŐFIZETÉST ELFOGAD TÁPUNK MINIDEN BIZOMÁNYOSA ÉS MEGBÍZOTTJA. X X I V - I K ÉVFOLYAM. 28 - I K SZÁM KIADÓTULAJDONOS: LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTABSASAG Felelős kiadó: Felelős szerkesztő: Dr. SOMODI ANDBAS NYÍRÓ JÓZSEF KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA KOLOZSVÁR^ BRASSAI-U. 5. SZ TELEFON: 15-08 — POSTAFIÓK; 71. SZ^ Erdély az Erdélyi á II asfoglalásia megförléni Pari kolozsvári zászlóbonlásával Nyíré Józsefet választotta elnökévé az Erdélyi Pórt kolozsvári tagozata — Bálint József, Albrecht Dezső és László Dezső országgyűlési képviselők az erdélyi magyarság feladatairól » mindent Erdélyért « Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata meg. akkuit. Ebben a rövid, tárgyilagos híradásban az rejlik, hogy Erdély sorsának uj fejezete kezdődik az örök magyar sorsban, mert. a haza tért erdélyi részek magyar népe ezzel az eseménnyel kapcsolódik be őszintén, gerince, un és megalkuvást nem ismerőn az egyetlen nagy feladat: az uj magyar jövendő utjának •gyengetésébe. Már abban a pillanatban, amikor a rádió közölte a bécsi döntés eredményét, tisztán ée világosán megéreztük a pillanatnyi érzé- sek túláradó zűrzavarában, hogy a hazatéréssel felszabaduló erdélyi részek magyarsá. kának politikai magatartását, politikai rendszerét szükségszerűen át kell hangolnia a kisebbségi sikról egy magasabb szintre: az egyetemes magyar érdekek szolgálatának vo nalára. Ismeretlen volt azonban az, hogy mikor és milyen formában következzék be u az áthangolódás. Tudjuk, akadtak olya nők, akik a hazatéréssel megnyitott kapun sietve léptek át s türelmetlensegükben nem várták meg, amig az anyaországhoz visszatért Erdély politikai magatartásának nagy kérdése kijegecesedik a meglehetősen bo- nyolult és sokrétű magyar belpolitikai áramlatokban. Az elhelyezkedés kérdésében való döntés nem volt könnyű. A kisebbségi élet- forma bilincseinek nyomását még érezte a vállunk, amikor az erdélyi őserő' politikai megnyilatkozásaira megnyíltak az uj lehetőségek és — a kötelességteljesités újabb »unkateriaeteL A résen álló, vártát, álló, harcos és a harcban akár az utolsó lélekzetvételig kitartó életformát fel kellett cserélnünk a jelen sebeire elégtételt adó és a jövendő alapjait wilárdan lerakó építés rendjére. Ennek sem időpontját, sem kereteit nem szabhattuk meg magunk, mert már nemcsak a mi szü- kebb erdélyi keretünk sorskérdéseit kellett megoldanunk, de szervesen és egységesen a «»gyár élet megtartásának és kiépítésének nagyobb, átfogóbb életközösségében kellett helyünket és szerepeinket megtalálnunk és be ú költenünk. A hazatért erdélyi részes megoldásra váró kérdéseinek többsége tér- mészetzzernleg helyi jellegűnek látszik, de túlságosan nagy rövidlátás volna, ha magunk csak a helyi szükségletek fontosságát vennők észre, az anyaország politikai és társadalmi berendezése pedig csak * maga, már kialakult rendje és szelleme szemszögéből ítélné meg a mi ügyünk részleteit és egészét. Idő kellett a kölcsönös tájékozó, dásra s most az óra elérkezett arra, hogy Erdély a megpróbáltatásokból is épen és töretlenül kimentett, sőt öntudatosabbá és erősebbé vált lelkének minden készségét letegye a haza oltárára ... így hívta életre az idők parancsoló szava az Erdélyi Pártot. Vidéken már számtalan tagozata alakult meg ennek az uj magyar politikai pártnak s most a kolozsvári tagozat megalakulása öntudatosan és szervesen megadta azt az irányelvet s kijelölte azt a munkarendet, amelyet Erdély és az anyaország uj uniójának fölépítésében követnünk kell. Ha a béeei döntés cikkelyei hazahoztak a* édesanya, a szentistváni Magyarország örök éz elválaszthatatlan egységébe, nyugodt öntudattal, hittel és a lelkesedéi legmert ezzel tartozunk a történelmi hivatáa- betöltésből reánk háruló hányadnak. Dolgoz- nnnk kell a magunk munkahelyén magunkért, mert a jól végzett becsületes munka eredménye nemcsak a miénk, de a nagy erdélyi közösségé is, azon túl pedig a többé szét nem zúzható örök magyar egységé. A hazatért erdélyi részek munkája egy az őr. ségen álló katona szolgálatával, polgári munkahelyükön is a jobb és szebb jövendő dia- dala felé menetelő magyar élet közkatonái vagyunk s a kötelességünket még az életünk árán is teljesítenünk kell. Nekünk itt kell megtennünk a magunkét, hogy annak ellenében az anyaország és a kormányzat is megtehessen mindent — Erdélyért. S tudjuk, hogy a kormány már eddig is milyen hatalmas erőfeszítéseket, tett- annak érdekében, hogy megoldhassa a szinte legyőzhetet- lennek látszó erdélyi feladatokból a legsürgősebbeket és legfontosabbakat. Minden kérdés megoldása — természetesen — nem valósulhatott meg. De hogy minden kérdésünket, minden gon- dunkat.bajunkat meg lehessen oldani, ahhoz az szükséges, hogy egyetlen nagy erdélyi hadsereget mozgósítsunk, amely ellenállhatatlan erővel menetel majd a beteljesült igények utján. Ez a hadsereg lesz az Erdélyi Párt. Magunk. Erdély minden magyarja va. gyünk katonája ennek a komoly és megbonthatatlan egységnek s máshová nem állha tunk, nem dezertálhatunk, mert ez a had- oszlop hordozza az élén a mi jövendőnk lobogóját s harcolja ki a magunk jogoa kívánságait a magyar sor «közösség keretein belül. S ez az álláspont : a kolozsvári döntés. Benne Erdély tett hitvallást önmaga és a magyar életút saé+ nem bontható egysége mellett. Nifirö József elnök nagyhatású s:ékfog laló beszédét mondja ai Erdélyi Párt jelvénye alatt. (Kováé-: Jenő felvétele.) mutatkozott meg a maga teljes nagyságában és fényében. S ez a megmutatkozás nem hiú csillogás volt,’ hanem a munkálkodni akaró életerő sugárzó megnyilatkozása. Az elhangzott beszédekben Erdély lelke és szelleme meztelenül kitárta a maga lényegét: a kólókban. Mindent Erdélyért! — s elsősorban nekünk, a hazatérés legboldogabb osztályrészeseinek kell minden cselekedetünket, min- den gondolatunkat, minden szivdobbanâSun- kat ennek a viharvert' földnek javára áldoz nun.k, szabadon, önkénteg elhatározással, szentehb izzásával mondhatjuk ki, az Erdélyi Párt tegnapi zászlóbontása hirdette ki ünnepélyes méltósággal és mélyen átérzett hivatástudattal, hegy most már itthon is vagyunk az elvesztett és újra megtalált magyar föld ölelésében. Itthon vagyunk s meg akarjuk tenni a magunk magyar kötelességét. Az erdélyi szellem, ez a sokszor idézett titokzatos és eddig láthatatlan hatalom most telességteliesités és az áldozathozatal hagyományos elszántságát. Nyirö József klasz- szikus tömörségű beszéde nemcsak a nagy iró, nemcsak a nagy művész lelkének kiára dása, hanem a józan erdélyi szív kötelességteljesítő dobbanása is, amikor a mi uj életünk értelmét, célját igy sűríti össze: „Min- dent Erdélyért!“ Az Erdélyi Párt munkásságát valóban ez * a kétszavas mondat határozza meg legtaláAz alakuló kózqyálós Kolozsvár, február 3. A történelmi n»- gyar Erdély igaz.i lelke nyilatkozott meg vasárnap délelőtt az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának alakuló pár tértekezletéri. A város közélete minden rétegének kipróbált régi vezetői hatalmas tömeggé swesrMtek ösz- sze a Capitol-iuozi zsúfolt termében, hogy részesei lehessenek az Erdélyi Párt-munka történelmi jelentőségű indulásának. A város én a megye országgyűlési képviselői csaknem teljes számban jelentek meg az elnöki emelvényen, amely fölöíf reí'lektorl'ényben egyúttal első Ízben jelent meg az Erdélyi Párt hatunk meg, ha eddigi eggyéforrásunk küzdelmes tanúságait érvényesítjük. A kisebbségi sói« eggyé kovácsolt minket és 2000 év óta keresztény templomaink és iskoláink őrizték meg. Ma. sincs semmiféle más u;i kereszténységre szükségünk, mert nem veszítettük el nemzeti nagy bivatástudatrankat sem. Az erdélyi magyar egység példáját visszük az anyaországnak s amidőn ezt tesz- sziik, krisztusi, nemzeti és szociális kötelességet teljesítőnk. így folytatjuk a magyar nemzet egységét fenntartó hagyományos munkánkat: egységessé tenni újra a magyarságot s megvalósítani a szentistváni állam, eszmét, a modem magyar államban. Testvéri egyetértésbe® akarjuk viselni a koaös magyar sorsot. A 'ná «aivftnk vérével festjük föl a mi nagy Magyarországunk képét a a véráldozatot, továbbra is vállaljuk a ssentíat. váni Magyarország megvalósulásáig. Feladatvállalás az Erdélyi Párt programja A nagyhatású beeedd után Lfedd Dewté református lelkész or&znggyölési képviselő világította meg az Erdélyi Párt éteiretóva- eának okait, körülményed* s munkája «áljai«. Hangsúlyozta, bogy az erdélyi jelsaő a nagy »agyar feladatok MSeöfet art a fsMMhürt Az erdélyi magyar egység példája mélyen kifejező jelvénye: szent István koronája alatt Magyarország és Erdély kettős címere, amelyeţ örökzöld babérkoszorú foglal örök egységbe össze. A .jelvény felírása: „1940 Erdélyért!“ A nagy eseményeket kísérő várakozás érezhető ünnepéi.vess évii várakozásában dr. Ferenc* József kár. közjegyző, mint az értekezlet korelnöke nyitotta meg üdvözlő szavakkal az ülést, majd az, egybegviüt közönség a Magyar Hiszekegyet imádkozta: el. Ezután Bálint József országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. — Diogenesről olvasnám, — kezdetbe nagyhatású beszédét. — hogy7 lámpát gyújtott és fényes nappal úgy ment M a piacra. Mikor kérdezték tőle. miért teszi ezt, a*t válaszolta: embert keresek. Emberekre, igáéi férfiakra van szükségünk ma is. mert nem tudjuk, mikor kondul meg a vészharang. Nemzeti jólétünk és függetlenségünk füge ettől. ' — Téves gazdasági rendszerek, melyek az önző kapitalizmusban fogantak, vonszolták kinpadra a nemzetet, — mondóiba a továbbiak son-án. — A szegénység Európáéiért« úgy terem, mint a mérges gomba. A nyomorúság tengelye már véres a sok kíntól és gondtól. Mindennek oka a társadalom hiteim gyása. elfordulása a kereszténységtől. Mint titkos ' s»u a fél, a szociáldemokrácia tömeghibehagyáea úgy kezdte rágni társadalmunkat. De mit ér a snabadeég, ha »in es mit enni? Mit ér u egyenlőség, ha az egyik ember fogpis*kálóra, csipkére és szórakozásra többet költhet, mint amennyiből más embertájr- , sárnak megélnie kell. Mi csak úgy őrizhetjük j meg íiiggetleiieégtinket és csak úgy marad- «
