Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-04 / 28. szám
iCiewttitrsjxti 1** 4 1. FEBHC//I« 4 jelöli meg melynek teljesítése reánk, erdélyiekre vár. Ki végzi el, ha nem mi, erdélyi férfiak? A párt erdélyi programja tehát nem széthúzást, hanem feladatvállalást jelent. Pártalakitásra azért került sor, mert akadtak pártok, amelyek az erdélyi magyar testvéri szót nem értették meg. Sokan kérdik, miért kezdettük ilyen későn a szervezkedést? A válasz az, hogy amidőn uj helyzetbe kerültünk, időre volt szükségünk, hogy felismerhessük, miként tudjuk legjobban szolgálni az egyetemes magyar célt. Tisztába kellett jönnünk tennivalóinkkal s azok lehetőségeivel. Az újjáépítés munkájában az Erdélyi Párt azért, támogatja a kormányt, mert nagyon jól tudja, minő súlyosak és hatalmasok azok az erdélyi feladatok, amelyeknek megoldása a kormányra hárul. A kormány pedig annál inkább meg tudja oldani feladatait, minél inkább együtt dolgozik az érdéíyí mátyás képviselőkkel. Az Erdélyt | Pártra vár annak elvégzése, hogy minél gyorsabban minden területen bekövetkezhes. sék a magyarság teljes összeforrása. az erdélyi magyarnak azzal az életnívóra, való felemelésével, melyen any."? -ágbeli testvére ék Beszéde befejezésében László Dezső az erdélyi magyarság egységének gazdasági, közművelődési és társadalmi intézmények ősz. szeí'ogásáról beszélt, melynek az a hivatása, hogy Erdély magyarsága megtarthassa és fejleszthesse mindazt, amivel m® rendelkezik és továbbmenőleg annyira kifejleszthesse nemzeti érdekeit, hogy történelmi rendeltetésének megfelelőig foglalhassa el újra hódításra hivatott helyét ezen a földön. így tudjuk megvalósít..ai aktuális feladatainkat és az örök magyar célokat egyaránt. Küzdelem az uj magyar életformáért Ezután Albrecht Dezső országgyűlési képviselő mondott nagyszabású beszédet a magyar politika helyzetéről és uj útjairól Európa újjáalakulásában. Visszaemlékezve kisebbségi közéletünk múltbeli tanulságaira, erőteljesen mutatott rá román példák folytán, hogy mire vezeti az önző pártpolitikai érdekek rendszerének veszedelmes útja. Az Erdélyi Párt pártpolitikai jellegét az események kényszere adta meg, mert mi egyetemes magyar életet' kívántunk az örök magyar értékek jegyében. Hogy párttá alakulni kényszerültünk, tettük ezt azzal a szilárd elhatározással, hogy ez a párt nem fog ellentéteket szítani magyar és magyar között, hanem az épitőcrők egyesítésével fogja erdélyi hivatását teljesíteni. Az Erdélyi Párt tehát nem politikai, hanem társadalmi párt, amely nem tör minden eszközzel a hatalomra, feladatainkat az elmúlt erdélyi évtizedok tanulságai szabják meg. Az erdélyi magyarságot fel keli erősíteni, hogy életszínvonala magasabb legyen, mint volt valalia is huszonkét évvel ezelőtt. — Sokat beszélnek az erdélyi életről és talán többet várnak tőlünk, mint amennyit adni tudunk, •— mondotta Albrecht Dezső. — Körülöttünk Uj világ születik, természetes, hogy a magyar lélek is átalakul. Mi itt Erdélyben éreztük, hogy' a mi hazatérésünket éppen az a folyamat eredményezheti, amelyet egyidobén „veszélyesnek minősítettek“. Nincs okunk félni az uj "Európától, mert ez természetes erőviszonyokra épült és sorsát nem papirrongyokká vált szerződések szabják meg, hanem a tényleges adottságok. Nem véletlen, hogy a mi országhatáraink, a Kárpátok, ezer éven át Európa legállandóbb határait jelentették. Az uj Európának kialakulásában ezek a természetes erők visizik a vezrtőszerepei. Ezek érdekében vállaljuk a további feladatokat és további áldozatokat. Ezután Albrecht Dezső arról a titkos egységről beszélt, amely kisebbségi életsorsunkban kimondatlanul is eggyüvé fogott minden erdélyi magyart. Befelé és kifelé egyformán egy a feladatunk továbbra is: egységesen és elszántan együtt maradunk. Nemzeti és a szociális eszme szolgálatáról beszélve, eLső feladatunk az, .hogy Szent István birodalma visszaálljon újra régi keretei közé. Hiába van kenyér, ha szabadság nincs és hiába van jólét, ha nincs öntudat. Ha első Feladatunk megvalósul, akkor következik az erdélyi magyarság történelmi szerepe az egyetemes magyar életben; küzdeni az aj magyar életforma, állandó megteremtéséért,.-— A magyar sors sohase volt kockázat nélküli, — mondotta befejezésében Albrecht Dezső. —T Nekünk mindig keményebbeknek kellett lenni a többi népeknél, mert hiszen nagyhatalmak malomkövei között őrlődve csak úgy maradhattunk meg, ha az őrlő ha- Történelmi feladatunkat eddig betöltöttük és ’álmáknál keményebbeknek bizonyultunk, be fogjuk tölteni továbbra is. Albrecht Dezső tapsviharban befejezett beszéde után Botos János tagozati főtitkár számolt be a pártszervezet ez év első napján indult felépítési munkájáról. Történelmi beállítottságú beszámolóját a hallgatóság lel keen tapsolta meg. — Csak keresztény magyar tagja irre a Pártnak mondotta 1 /.ámolója során, — mert a < belterjes tyar élet megterem lése. Neu arunk több másodrendű állampolgárok lenni — jelentette ki zugó tapsok között. A korelnöb felkérésére ezután Bartha Ignác dr. vezetésével Vita Sándor dr., Had- házy Sándor és Zsulyevits Mátyás visszavonult, hogy az elrendelt szünet alatt a kolozsvári tagozat tisztikarának jelölését megejtse. Rövid szünet után a bizottság elkészült munkájával, amelynek eredményét a korelnök általános tetszés mellett jelentette be. Az Erdélyi Párt kolozsvári vezető-tagozatának tisztikara az alábbiak szerint alakult meg: ELNÖK: Nvirő József, a Keleti Újság felelőé szerkesztője. ALELNÖKÖK: Dr. Geley József egyetemi tanár. Rátz Mihály építész, főrendiházi tag és a később megválasztandó 5 kerületi elnök. ELNÖKI TANÁCSTAGOK: Balázs Irtván, földész, Dr. Boga Alajos kanonok, Status referens, Dr. Csekey Isíván egyetemi tanár. Demeter Ferenc szabómester, ipariért elnök. Dr. Erszényes Samu ügyvéd. Dunky Jenő, a Magáratisztv. szerv, elnöke. Dr. Mák say Albert teolog, tanár és hivatalból az összes kolozsvári országgyűlési képviselők. TITKÁROK: Dr. Juhász István, Kelemen Béla tanár és Dr. Sáry István orvos. ELLENŐRÖK: Gyarmathy Árpád, szöv. igazgató, László Gyula cégjegyző és Horváth József szövetkezeti tisztviselő, JOGTANÁCSOSOK: Dr. Adorjáni Dezső, Dr. Bacsó Géza. Dr. Baczó Gábor, Dr. Bru- govitzky József, Dr. Bulbuk Ernő, Dr- Daniel Elemér, Dr. Fogarasy József, Dr. Had- falndy Pál, Dr. Héger János, Dr. Keresztes Zsigmond. Dr. János Gásnár, Dr. Miklós András, Dr. Mócsi Károly, Dr. Monduk Béla, Dr. Nyáguly Antal. Dr. Polcz Rudolf, Dr. Ságh Károly. Dr. Sinkó István, Dr. Szabados Sándor, Dr. Szenczer Tibor, Dr- ttrmösi Károly, Dr. Váczy Kálmán, Dr. Vi'ki Ernő, Dr. Vlossák Rudolf, Dr. Zsombory László. FEGYELMI BIZOTTSÁG: Dr. Tusa Gábor, Bálint József és Dr. Páll György. PROPAGANDA BIZOTTSÁG: Bakos Aladár, Botos János, Horosz Béla, Bíró János, Finta Zoltán, Málnássy Tivadar, Nagy Elek, Nagy Kálmán, Dr. Parády Ferenc és Walter Gyula. INTÉZŐBIZOTTSÁG: Andrási Gyula gé- pész, Asztalos István író, Dr. Asztalos Sán. dór ügyvéd, Babits József órásmester, Bános Sándor hadirok. százados. Dr. Balázsi Imre plébános, Dr. Balogh Ernő egyetemi tanár, Balogh László, vitéz Biró Gyula Gazd- Akad. igazgató, Biró Sándor, Biró Mózes ref. lelkész, Dr. Biró Venczel egyet, tanár. Bodor Bertalan bankigazgató, Bocs- kor József munkás, Dr. Beér Elek egyet, tanár, Boros Fortunát rk. lelkész, Dr. Bor- báth Samu ügyvéd. Gsiky Sándor földész, Csendőr Jenő plébános, Csergő Benedek ta- uár, Csifó Nagy László unit. lelkész. Deák Ferencz énitész, Demény Andor énitész. Dí- meter Béla szerkesztő, Dr. Dávid László, Dombi József borbély, Dr. Daróczy Ferencz ügyvéd, Dobry János, Debreczeni László tanár, Dsida Aladár ny. őrnagy, Egyed Sándor munkás, Erdő János, Farkas Sándor földész. Fábián Géza. festőmester, Fuhrmann Károly ötvös, Dr. Gergely Jenő tanár, Dr. Gálffy Zsigmond igazgató. Gönczy László koll. igazgató. Dr. Gyergyay Árpád egy. ta^ár. Gombos József földész, Gurá*h Béla pékmester, Dr. Hankó János, Dr. Hegedűs Sándor ügyvéd, Hadházy Sándor, Dr. Jan- csó Eéla orvos. Dr. Járosy Andor Int. lelkész, Dr. Jelen Gyula ügyvéd, Sz. Jakab Géza njsérdrő, Dr. P. Jánossy Béla, Jakner József cinész, Kádár Gésa ref. esoeres, br. Kemény János, Kiss József száll vállalkozó, Konca Is*ván mérnök, Dr. Kovács András ügyvéd, Dr. Kristóf György e^y. tanár. Kovács holtán tanár, Kovács Lárzló író, Ko. vács Lajos tanító, Kun József mekánikus, Lengyel Albert nyomda-igazgató. Leitersdor- fer Sándor kereskedő, Lenkey L«ü» munkás, Marté Arnád kereskedő, Müller Géza mérnök, Dr. Nagy András théol. tanár, Olajos Domok^s Hnsjserke'ztő, Dr. óváry Flemér irtyvéd, Pálffv Tibor munkás. Pálffy Léimló gyári^az^ató. Dr. Parádi Kálmán or- vos, Platsintár Jiokács kereskedő Péc?y Samu magáirelk'lmazot*. Pobl Fé’a mérnök, Rimanóczy Kálmán «város. Sándor László Szilágyi András fölvesz/Szabó Imre nyugdíjas. Szász István felügyelő, Dr. SzartmA- ry Jᔫs ügyvéd. Szekemvés Marion. Székely György földem. Srtlak D?r-Ő k°-'esve- dő, Seiler Jó««“f Irály* ^ Dr. Seen'királyi Samu egy. tanár Dr. Somod! András igazgató, Schuster VMor kereskedő, Slmér Fe- re ne festem« tor, Szabó András magánál, kalmazott. Szűcs Elemér igazgató, Szalay Miklós igazgató. Török Árpád mészáros, Tana Ferencz kereskedő. Tamási Áron irő, Tárcza Bertalan tanár, Torday Miklós építész, Uram Antal borbélymester, Ürtnössy Károly esperes, Dr. Veress Endre ipartest, jegyző, Dr. Venczel József tanár, Végh József lapszerkesztő. Dr. Várkonyi Hildebrandt egy. tanár és Vásárhelyi Z- Emil festő. NAGYGYÜLÉSI KIKÜLDÖTTEK: Dr. Boór Elek, Defik Ferencz, Dr. Jelen Gyula, Br. Kemény János, Lettersdorfer Sándor, Szilágyi András, Tamási Áron, Török Árpád, Zágoní Szabó Mihály. Zudor Sándor és Zsulyevits Mátyás. A zsúfolt terem közönségének lelkes ünneplése közben jelent meg az elnöki székben Nyirő József, a Keleti Újság felelős szerkesztője. Fekete magyar díszruhájában percekig némán állott, nrg az üdvözlés spontán megnyilatkozáeánnk lelkesedése elhalkult. Dr. Ferenc József korelnök kézfogással üdvöMI A KOLA? Csodás hatása perest alatt Jelentkezik, bdrmflxen fáradtság, kfmsrültséq, levertség eseteiben. Ingyen prospektus és minta „EMKE“ drogéria, Kolozsvár zölte a kolozsvári tagozat uj elnökét. — Mindnyájunk eló'tt ismeretes az az izzó magyar lélek, — mondotta üdvözlő beszédében a lelépő korelnök, — mely Nyirő József munkáiból és munkásságából eddig is oly megtartó erővel sugárzott ki közénk. Ez a lélek számunkra a legértékesebb garancia, hogy a megválasztott elnök Erdély jobb jövőjéért teljes szívvel, lélekkel fog küzdeni továbbra is. Isten áldását kérem munkájára Ezután a lelépő korelnök az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatát, vezetőségével együtt ünnepélyesen megalakultnak nyilvánította, majd átadta helyét Nyirő Józsefnek. NámB csendben, feszült figyelem közepette kezdette meg az elnök hatalmas beszédét, amelynek jellegzetesen markáns részleteit az alábbiakban adjuk: Ntyírő Jíó*«ef beszpJe — Nem szeretem a kitüntetést és azok a társaim se> akiket a magyar-ág bizalma és szeretető ezzel megtisztelt, — kezdette elnöki székfoglalóját a Corvin-koszorus erdélyi író. —* De szeretem a kötelességet és szeretik ók Is. Azt a kötelességet, amelyik minden érdé. lyt magyarra vár. Azt szokták mondani, hogy »,«“«yon köszönöm a bizalmat, ezt és ezt a kitüntető megbízást“, ftn nem ezt mondom. Itt nem csak bizalomról, hanem megbízatás, ró! van szó: súlyos, nehéz kötelesség átruházásáról, Ez előtt alázattal hajtom meg én. mint a választott vezetőség epiöke a fejemet — A ml programunk — mondotta a to. vábblak során, — az erdélyi magyarság sorsa.. A program tehát adva van. Ml, tt testve, rek, mindnyájan akik Itt vagyunk, mlve-ei vagyunk. Eddig sem po?ltfeá5tam és ezután* sem akarok. A megbízatás számomra többet jelent ennél i alázatos szívvel odaállani a munkához, mely itt minden magyarra kötelesség vállalásként vár. Programmik tehát két kicsinyke szó: mindent Erdélyért! — Mit jelent ez a két szó? Jelenti elsősorban azt a huszonkét esztendőt, mlndent.tü- réri és mindent.vállalás*, amelyben részünk volt. Verejtékkel és vérrel öntözött az erdélyi föld, amelyből programunk ldnő. Mhident Erdélyért! Tapasztalatainkat teszem ide le, hogy ebből támadjon az egész magyarságot átvevő nagy nemzett kínos hajtása. Nagy értékeinket, amelyek előtt idegen nemzetek te meghajolnak, ezeket az értékeket az egységes, ncgyrahlvatott magyar nemzet nem né|kü- közheti. Mindent és mindenünket Erdélyért! Mindenünket, amely tete van a ml szent er. délyl magyar meggyőződésünk színeivel és 11. latéval. Feleségeinket, gyermekeinket, minden halált és minden «zületést és minél több születést, testvéreim! Meg kell becsülnünk és uagygyá keli fejlesztenünk a ml erdélyi értékeinket, mert Így lehet nagygyá a társadat, inunk és végül egész nemzetünk. Ebbe a munkába kell beleáHanta minden erdélyi ma. gyárnak. — Körülöttünk pusztító háború dúl, — foly tarta nagyhatású beszédét Nyirő József el. nők, — és mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy uj világ van születőben. Erdélyben mindig az ütköző sorsa volt a sorsunk. Itt vüágok ütköztek meg a fejünk felett nemzetek és népek áradatai zúdultak keresztül rajtunk. A legnagyobb történelmi csoda, hogy ez a magyarság ezer esztendőn keresztül Itt áliha. tori és élhetett. De Itt áll és Itt fog élni to. vábbra 1». Sorsunk a most vajúdó nj Európa szempontjából nem változott. De nem közömbös, hanem a* egész magyar nemzet sorsa függ tőle, hogy az érkező nj Európa Itt milyen férfiakat és milyen felkészült nemzetet talál. Amelyik nép nem erős, amelyiket megfertőzték lelkében és testében, amelyik nép nem tud megállón) az erkölcs megdönthetet. len talapzatán, az a nép, az a nemzet testvé. reim elvész. Ezen a földön nem élhet meg ember, aki nem nézi erről a magaslatról a helyzetet .Élettér“, — ez a fogalom nincs nálunk és nem is lehet. Ez a föld számunkra ennél a gazdasági fogalomnál jóval többet jelent. Ez a föld, melyet őseink egymást kö- vető nemzedékei szereztek, ez nekünk édes hazánk! Meg«zenteit föld, mely nem válhat senki szabad vadászterületévé •# ‘ —- Minél kisebb egy nép, — mondotta Nyirő József, •— annál nagyobb keli legyen a lelke. Erre van ma a legnagyobb szükségünk. Elnyomatásunk Idején ez az Igazság önmagától érvényesült, életünkben. Boldog hazaté. résünk azonban a kötelességvállalás terén sokakat megszédithetett. A kisebbségi ma. gyár ellenállásunk szinte végzetesen felőrlődni kezdett ezekben a hetekben, sokan úgy érezték, hogy „eleget szenvedtek". Hát nem szenvedtek eleget! Nem szenvedtek és nem szenvedtünk annyit, hogy csak ez a szenvedés méltóvá tehetett volna minket a bekövetkezett sorsfordulatra, hogy végre visszatérhettünk Szent István országába. Testvéreim! Aki vélt érdemeit hangoztatja, kamatoztatni akar ja, attól féljetek. <Taps.) Ezt nekünk az az erdélyi szellem diktálja, mely eddigi köteles, ségvállalás* jelentett, amely arra bír engem, titeket és mindnyájunkat, hogy itthon ma. radjunk! Ez az igazi erdélyi szellem méltó kell maradjon továbbra is önmagához. Eddigi kiszolgáltatottságunkból fe.szabadultunk, mos. tehát az eddigieknél többet kell cselekedni. Nagygyá, fenségessé és elpusztithatatjanná kell tegyük mindörökre ezt a földet Ebben a munkában úgy érzem, egyek vagyunk. — Az igazi politika, — mondotta. Nyirő, ■— a nemzet fenntartásának hivatása minden nemzeti erő egyesítésére. Erdély politikája a szántó-vető nap!po|ltikája, amint barázdál ha sít a főidbe, az élet magvát veti el és ezzel napról.napra hónapról-hónapra hazát fog. lal. Erdély politikája az, amikor az Iparos kezében munkára lendül az alkotó szerszám, mely a nemzet érdekében dolgozik. Ha ti programot vártok tőlem, én ezt a programot, ezt a politikát akarom. Volt az én kezemben Is ekeszarva, ipari szerszám és lrótoll és ezért vallom, hogy az élet akármelyik területén a lélek aas, amely a* embert felemeli a% élet kicsinyességeiből. Ezt a lelket hozom és ezt a kezet nyújtom mindenki felé, mert ez a kéz az összefogást keresi. Mindent Erdélyért! Tecyük meg kötelességünket! Az elnök ezután arról beszólt, hogy minden erdélyi magyarnak, a maga munkája folytán megvan a maga külön feladata is az Erdélyi Fárt programjában. Csodákat nem lehet tenni egy ily nemzettel, amely nem akarja maga sem, hogy csodában legyen ró sze. Ami Erdély fővárosában történik, ez kihatással van nemcsak Erdélyre, nemcsak az anyaországra, de az országhatárokon túl Sz. Kolozsvár magyarsága tehát maradjon meg önmagának, mint eddig egymaga volj és tegyük meg kötelességünket mindnyájan to vábbra is. Felidézte a székelység múltbeli sorsát, a székely szórványok történelmi kialakulását és ezekre a példákra hivatkozva hangoztatta annak szükségese igét, hogy etnikailag is egységessé és naggyá kell tenni az erdélyi földet. — Legyetek mindnyájan egy-ogy apostol, — mondotta nagyhatású beszédének befejezésében Nyírd József, —- úgy menjetek haza, hogy lelteteket betöltse az igazság, melyet külön-külön hirdetnetek kell: ezen a földön egységes mnnkára és egységes magyarra van szükség! Fogadom, hogy mi ezeket az igaz erdélyi célkitűzéseket igaz munkával igyekszünk megvalósítani nem a mi, nem a ti, hanem ennek az egységes, drága magyar hazánknak boldogulására! Szűnni nem akaró, mindent elsöprő erejű, lelkes tapsviharral ünnepelte az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata alakuló értekezletének nagy közönsége Nyirő Józsefet a felejthetetlenül mély benyomást keltett elnöki székfoglalójának befejeztével. Ezután Balázs István a kolozsvári kto- gazdatársadalom, Demeter Ferenc ipaite?*8- let.i elnök a kisiparosság’ nevében vallott hl* tét az Erdélyi Párt programja mellett, majd a tagozat alakúié értekezlete a Himnusz eí- éneklésével ért lelkes hangulatban véget. <«- J. S.) ................■■■ 4 .Irt ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÖ ÜZLETMENETNEK
