Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-11 / 84. szám
KimiBjsxo KUN MÁTYÁS FIA R.-T. «LIW» CALEA ttARECHAL FOCH 2. Négy nemzedék évszázados tapasztalatait egyesítve, modem technika berendezéssel és dósán felszerelt raktárral állunk nagvrabees i't megrendelőink szolgálatára, Specialisták vagyunk: ««éfirufehan, !&t»x«râss«tb*n, teerstva köszörülésben, orvosi műszerek javításában. Külíoitli cement behozatalával akarja a miníiKier megtörni a belföldi gyárak .magatartását (Bucureşti, április 9.) A forgalmi illetékek felemelésével kapcsolatos ármaximálások ellen a kartellek és egyes gyárak részéről elégedetlenkedések hangzanak. Egyes lapok szerint , a cementgyárak azon gondolkoznak, hogy beszüntetik üzemeiket. E hírre vonatkozólag Manolescu j •Strunga iparügyi és kereskedelmi miniszter ezeket jelentette tű: — Csak hadd zárják be a gyárakat! A kormány véghez fogja vinni a spekulánsok ellen (Timisoara, április 9.) Alacsony termetű, zömök magyar ember állított be a Magyar Párt népirodájába és kalapját tisztelettudóan a kezében tartva, pártfogást kért-, hogy valahol állást kaphasson. Szép,- tiszta magyarsággal beszél, de idegen hangsúllyal. Szabó József, született TJjszentoseii 1895-ben, foglalkozására nézve cipész. Szóba elegyedtem vele és érdekes dolgokat tudtam meg. A lizeukilencéves Szabó József már 1914. novemberében a harctérre kerül és három heti szerbiai szereplés után. már fenn van Galíciában, ahol aztán december 23-én orosz fogságba kerül. Tífuszt kap, a kiéli kórházban ápolják, a következő év márciusában megszabadul és Szibériába viszik, a Csita. városában levő fogolytáborba. Tiz-tizenkétezer magyar van itt. itt élnek csendesen, a vasúti állomáson végezve rakódó munkálatokat, amikor 191G. márciusában vasútépítésre viszik őketArchangelszk megyében építik a marmányi vasutat. Mocsaras erdőségekkel telt vidék, embernemlakta pusztaság. A posványos terület mozog a lábuk alatt. Maga a vasútépítés módszere is egészen különös. Kidöntögetik a hatalmas fákat és a keresztbe ' eső törzseket földdel telitik, hatalmas töltést építve az ingó mozsár fölé, lépésről-lcpésrc győzve le a nehézségeket. Az élelmezés konzerv, nincs viz, a rossz és kellemetlen izü mocsárból elégítik ki szomjukat. Ismeretlen betegség tizedeli meg az embereket. Foguk megfeketedik, kihull, lábuk hasonlóképpen combig fekete lesz, görcsös inhuzódás bénítja meg a szervezetet, úgy, hegy- lépést sem tudnak tenni. Sok közülök elpusztul, sok kórházba kerül. Külön, kórházakban kezelik őket Cizrámban, ahol három magyar orvos is szorgoskodik a talpra állításukon. Itt éri őket a forradalom. Ohrenburgba viszik a noviodvori fogolytáborba. Itl a fogolytáborban felszólítják Szabót is. hogy álljanak be a vörös hadseregbe- A felszólításnak kényszerereje van. Két oldalról is. Tasehkeiul és Szamara felől szorítják őket a cári gárdisták és váltakozó szerencsével harcolnak ellenük. Három hónap múlva, aki akarja, kiválhat a vörös hadsereg kötelékéből és mintegy háromszázan meg is. teszik. Most labdajáték következik. Ha a vörösek győznek, azok hurcolják magukkal a hadifoglyokat, ha a fehérek, azok ásatnak velük lövészárkokat. Végre TascfiÖrvoHok, TKérnükök, gyárak ■ Minden magyar, német, román stb. folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál Cluj. — A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj Közöl je, mely szak érdekli. megkezdett munkáját és nem fog megengedni más árat, mint amit hivatalosan megállapítottak, vagyis vagononként 17,500 lejt a gyárnál. Egyébként kompenzációs alapon már engedélyeztem is 1590 vagon cement behozatalát, tS ez a mennyiség közelebbről az országba jön. A miniszter utasítást adott, hogy a Monitorul Oficial legközelebbi számában jelenjen meg a cement maximális áráról szóló rendelet. kendbe ragadnak ismét fogolytáborban. Ennek feloszlatása után itt élnek azután 1927-ig földműves munkával keresve meg a napi kény" ret. 1927-ben Szabó József megszökött és egészen Ukrajnáig jutott el. Aliol most a ; hid épül Románia és Oroszország között, van Mu- gilov község. Itt egy halásszal próbált szerencsét, aki egy liter pálinka elfogyasztása titán, három rubelért hajlandónak mutatkozott a szöktetésre. A szökés nem sikerült, ismét elfogták. Három, évi börtön a jutalom, hogy haza akart jönni. Omszkba vitték és itt börtönben tanulja meg a cipészmesterséget. Utána Taschkendbe kerül vissza, az állami eipész- iizemnek a munkása. Aztán az oroszországi életről beszél Bizony a a szovjetparadicsom nem nagyon tetszik neki. Kevés a fizetés, az állam éppen csak az ókeulialástól menti meg az embert. Különösen az orosz paraszt mai élete háborítja fel. A föld az államé és a volt gazda fizetést kap, szűkre szabott kenyéradagot. Szabó József pedig’ nem tudta még elfelejteni a jó bánsági busakenyeretA szabadulást a román-orosz megegyezés hozta meg. Nem is volt nehéz megszereznie a megfelelő iratokat. Feleségét és hétéves kisleányát, a Nymát is magával hozta- Ghica-Vodanál lépi át az orosz határt október 28-án, de akkorára már minden pénze elfogyott. De kaptak ingyen vasúti jegyet hazáig és 100 lejt. Az első román vasúti állomásról beküldi feleségét vásárolni, de nemsokára lenkendezve szalad vissza és magából kikelve meséli, hogy egy kirakatban fehér kenyeret látott, mellette méteres kolbászt, Fehér kenyér! Már csak emlékezetében élt, az asszony pedig az öregek meséjéből ismerte. Betegek is lettek mindhárman a kolbásztól és fehér kenyértől. Ahogy hozta őket hazafelé a vonat mind ismerősebb lett a vidék- Timisoara felé közeledve nem lelte már helyét Szabó József. Vájjon várja-e őt valaki az otthoniak közül? Hiszen megírta, hogy jön, de hát nem tudják, hogy mikor? Megérkezve a gyárvárosi állomásra, derék magyar lány szólítja meg őket: „Merre tartanak bácsi?“ Mikor a választ hallja, siró-kaeagó „édes bátyám“ kiáltással csüng a nyakán. Napok óta minden vonatnál várja őket a húga, akit mint hétéves leánykát ha- gyot itthon. Nézem Szabó József arcát, megelégedett Ha a munka kevés is, ha nehéz megkeresni a mindennapit. •— mondja, éhezni nem éhezünk, megvan az otthonunk, feleségemet, gyermekemet nem szakíthatják el tőlem... XV111. ÉVFOLYAM. U SZÁM, Tavasz az aszfalton Nem az a pár lankadt „csak öt tejes”" hóvirág- és ibolyacsokor jelzi a tavasz megérkezését. A városi ember egészen más jelenségekből tudja meg. hogy itt a tavasz, örülnie, élnie kell. Ha a női sóhajnak szövege lenne, úgy átlagban, körülbelül így hangzanék: „Odakint még nem süt nagyon a nap, de előbb-utóbb egész biztosan sütni fog, de nem is ez a le-fontosabb -rrert a lényeg az, akár meleg van már, akár nem, minden nőnek a szekrényében ott lóg már az uj tavaszi összeállítás, csak éppen nekem nem!“ Ezt minden no egyformán gondolja és igy sűríti bele egyetlen, röpke sóhajba, .Kezdő férjek még nem értik meg jói ezeket a tavaszi „ah“ és „óh“- kat, de az első hosszú, hangos magyarázat után soha többé nem felejtik el. őnagysága sóhajtott; itt a tavasz! A uők titviuszB.. „ A ruha. cipő, kalap és egyéb öltözködési cikkekkel kereskedő emberek várakozva nyitják napról-napra az üzletet, amíg végre megkezdődik a vásárlók áram lása, Valamit mindenki vásárol még a férfiak is! Legalább egy élénkebb szinü nyakkendőt, vagy zsinórból készült kézelőgombot. De az igazi tavaszi vevőközönséget a nők alkotják. Ki, mit vásárol? Ez elsősorban a pénztárca tartalmától függ. A szövet és selyemkereskedők imádják a tavaszt és majdnem olyan lelkesedéssel zengenek erről a fiatalos évszakról, mint a lírai költők. Egyik belvárosi kereskedő úgy nyilatkozott, hogy az élet mit sem érne tavasz nélkül! A józan üzletember ennél a kijelentésénél nem gondolt szerelemre, sőt még a vidéke» virágzó rétek sem jutottak eszébe. Az ö szemében azért olyan nagyjelentőségű a tavasz, mert ekkor éri el té tőpontját a vásárlási járvány. Uj anyagot vagy valami hozzávalót a tavalyihoz, kis könnyű holmit á gyerekeknek, tartós szövetet a férjnek, legalább egy nadrág erejéig mindenki vásárol. Sürgés forgás mindenütt. Mindenki siet valamerre. A levegő még hideg, de azért itt~ott már feltűnik néhány világosszinii, széles vállu felöltő. Gazdája vállalkozó kedvű fiatalember^ i-áunt a hosszú télre, szeretné mielőbb kierös-zatóóln* a tavaszt. A női szalmakalapok elvesztették a tavaszi hírnök szerepkörét. Ezeknek feltűnési ideje eltolódott. Nem tudni, vájjon a. csillagképek állása okozta-e, de tény, hogy a nöl szalmakalap hivatalos születési ideje! karácsony másodnapja. Talán azért van ez igy, hogy legyen egy kis tavaszlzelitc a hideg télben! A kirakatok képe is megváltozik egy napról a másikra. A sítalpak helyét karcsú tenniszülök foglalják el. A megszokott utcai zajba uj hang vegyül. Az utca szimfóniájába beleszól a rádió, grammofon, zongora, hegedű hangja. Az eddig fagyosan bezárkózott lakásokból törnek elő ezek a hangok a tavasz üdvözlésére. Nem mindig kellemes végighallgatni ezeket a' házi hangversenyeket, de hiába, mindenkinek joga vap a nyitott ablakon keresztül becsalogatni lakásába a napsugarat. A föld illata... Ha azonban még akadna olyan ember, aki mindebből nem venné észre, hogy a tavasz beérkezett a városba, az induljon el és tegyen hosszabb vagy rö- videbb utazást a városon keresztül. Útközben feltétlenül akad majd pár ember a közönség köréből, akik túlzott higiéniai érzőkkel meg áldva, parázs vitát folytatnak a kalauzzal, hogy miéri nem lehet kinyitni az ablakot, amikor majd megfulladnak ebben a pokoli hőségben! Az illetők nem látják be, miért kell bevárni azt az április 15-ikét, hiszen lehet majd még azután is hideg, nekik pedig márb melegük van és nem olyan nagy dolog nyitaí-csukn! nz ablakokat! De ha füstös is a levegő -és nehezen keiül elő a pénz a tavaszi ruhára, a mulatságos sporteszközöt csak a kirakatüveg mögül incselkednek a szegény em berrel és ha el is hangzik néhány durva, veszekedő szó — azért mégis mindenkin erőt vesz valami sajá tosan tavaszi, belső nyugtalanság, örök emberi érzés Egy pillanatra. szinte öntudattanul öreg és flata' majdnem egyforma mozdulattal veti hátra & fejét beleszagol a levegőbe, ahol az aszfalt es festékszagor keresztül is megérzi a föld illatát. 1 Mert az összezsúfolt házsorokban Is tavasz van lüktető, tolakodó, nedves, szép tavasz. A román-orosz megegyezés hazahozta Szabó ... Ittfd. novemberében mint /9 éves suhanó vonult be s azóta vágyakozik. a jóizii fehér bánsági Kenyérre*,*
