Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-11 / 84. szám

'2VUL ÉVFOLYAM. U SZÁM. KEiETtQrsm 3 Fenyegető leveleket küldött a megbukott bírói elolt unokatestvére a falu ma^yarfai nevében Amikor leleplezték, azzal védekezett, hogy nagyon gyűlöli a magyarokat (Sft-Gheorghe, április 9) Egyedülálló eset tartja izgalomban Aita-Seaca község lakóit. Nemrégiben történt, hogy a'többi falvak népé­hez hasonlóan az aita-seacai magyarok is az urnákhoz járultak a községi választások alkal­mával. A magyarok és románok egyenlő arányban adták le szavazataikat, fennállott te­hát annak a lehetősége, hogy Groza Sándor ro­mán jelölttel szemben az idősebb és érdemes Kálnoky Ferenc magyar jelölt kerül a birói székbe. Groza Sándor unokatestvére, Groza Teodor román földmives is tartott ettől az es­hetőségtől és segiteni akart a „bajon4. Azt eszelte ki, hogy névtelen levelekkel fogja be­feketíteni az aita-seacai magyarokat. A ma­gyarok nevében és magyar nyelven fenyegető leveleket irt a megyei prefektusnak, a román községi bírónak és a tanács tagjainak. A leve­leket el is küldte. Mi sem természetesebb, hogy a csendőrök rövidesen megjelentek a községben és erélyes nyomozásba kezdtek. Az összes magyarokat (Budapest, április 9) A pestvidéki tör­vényszék kedden kezdte meg Bognár Ist­vánná bűnügyének tárgyalását, aki 1933 de­cember 27-én meggyilkolta férjét. A tárgya­lásra csak jeggyel lehetett belépni. A hallga­tóság között feltűnően sok a jól öltözött hölgy. A fekete bársony ruhába öltözött férj- gyilkos asszony mellett ül a vádlottak pad­ján Pécsi Sándorné, aki a fő vádlottnőn ík unokehuga és bünrészesség miatt indult meg ellene az eljárás. Bognár Istvánnét a fórjgyil- kosságon kívül csalással és magánokiratban)i ■ sitással is vádolják, mert a férje nevén lévő há­zat eladta. A fővádlottnő 37 éves, két gyermek anyja, akik közül az egyik a börtönben szüle­tett. Bognár Istvánná 1933 december 27-én alvó férjét Flóbert-puskával fejenlőtte. majd bal­tával feldarabolta a holttestet és Alag, Újpest és más Budapest környéki helységek határá­ban a testrészeket eldobálta- Pécsiné ellen az a vád, hogy ő adta a puskát Bognárnénak, az­zal a kikötéssel, hogy semmiféle körülmények m között ne árulja el. A főtárgyaláson Bognárné hangsúlyozta, hogy nem előre megfontolt szándékkal kö­vette el bűnét. Férjének hentesüzletét az ő ho­zományából vették, ez azonban férje hibájá­ból elúszott. Azt állítja, hogy a férje gyakran bántalmazta s megöléssel fenyegette, de ezzel szemben az elnök orvosi bizonyitványoí^at mci­tat be, amelyek szerint ellenkezőleg* éppen ő verte a férjét és arcát többízben össze-vissza karmolta. A tanuk azt vallják, hegy a férj mindig attól félt, hogy feleségé meggyilkolja. Bognárné azt vallja, hogy Pécsiné is hangoz­tatta előtte, hogy az ilyen életet ő nem tudna tűrni és megölné a férjét. Az elnök kérdésére berendelték a csendőrőrsre, ahol iráspróbát végeztek. Miután ez az eljárás eredménytelen maradt, az elemi iskolások füzeteit vették elő, majd az erdőbirtokosság feljegyzéseit kérték el. A nyomozó detektiv már a második aktá­nál örömmel kiáltott fel: — Megvan! Ezt kerestük! Ez az akta pedig Groza Teodor földmives kérvénye volt, melyben az erdőbirtokosságtól kedvezményes szállítást kér alázatos tisztelet­tel. A meglepetést keltő felfedezés minden két­séget eloszlatóan bebizonyította, hogy a megye vezető embereit életveszélyesen fenyegető név­telen leveleket Groza Teodor román földmives szerkesztette. Groza beismerte, hogy ő irta a leveleket, de azt hozta fel védelmére,. hogy igen-igen gyűlöli a magyarokat s a levelekkel ártani szeretett volna nekik. A védekezést nem fogad­ták el s a levélíró Groza ur bevonult az ügyész­ségi fogházba­Bognárné kijelenti, hogy a gyilkosság előtt tiz nappal jutott először eszébe, hogy férjét elte­szi láb alól■ Bognárné a továbbiakban előadja, hogy a fegyver kezelésére fia tanította ki, fia viszont a férjétől tanulta a fegyver kezelését. Fiának különben nem volt tudomása a gyilkosságról. Ezután előadja a gyilkosság napjának tör­ténetét. Állítása szerint este férje úgy meg­verte, hogy orrán-száján folyt a vér. Ezután lement a pincébe, hogy magához vegye a fegy­vert. mire visszajött, férje mái' az ágyban fe­küdt. Azt állítja, hogy az ajtóból lőtt reá, de az elnök figyelmezteti, hogy a fegyverszakér­tők véleménye szerint közvetlen közelből illesz­tette a fegyvert férje fejére. Bognárné kitart állítása mellett, majd ezeket mondja: „Kínló­dott szegény s ezért mégegyszer rálőttem, hogy vége legyen.“ Tagadja, hogy bárddal is a férje fejére sújtott volna- Azt állítja, hogy a vér azért freccsent' szét, mert amikor a férje fejét meg akarta mosni, a haldokló utolsó ere­jével hátba vágta s így a véres kézről jutott a vér a falra. Másnap érkezett meg Pécsiné, akivel együtt Budapestre akartak utazni- Félrehivta és el­mond In, hogy meggyilkolta férjét- Pécsiné azt tanácsolta, hogy ne jelentse fel magát, ha­nem férje hulláját darabolja fel és égesse el. vagy rejtse el- Ezután bort forralt, hogy a munkához erőt merítsen. Előbb levágta a fe­jet, de az nem fért be a kemencébe s ekkor szétdarabolta. A vér azonban eloltotta a tüzet. igy'az elégetésről lemondott s feldarabolta a holttetemet s a Pécsiné segítségével különböző félreeső helyeken eldobálta a testrészeket. A tárgyalás folyik. Alakja miatt állandóan szégy@ite magit Férje rábeszélte, hogy Kruschen sót szedjen Miután férje tanácsát megfogadta, alakja lénye­gesen megjavult. Eddig 14 és fél kg, felesleges hájt veszített. A Kruschen sóval tett tapasztalatairól a kö­vetkezőkép számol be levelében: „Egy évvel ezelőtt reumában szenvedtem, ideges­ségben és más bajban, azonkívül olyan kövér lettem, hogy alakom miatt szégyenkeznem kellett. Ekkor rá­beszélt férjem, bogy Kruschen sót szedjek. E kezelés előtt súlyom 71 és fél kg. volt. Már rövid idő múlva alábbhagytak a reumatikus fájdalmak, idegeim meg­erősödtek, járásom könnyebb lett. Beláttam, hogy Kruschen só jót tett és a kúrát folytattam. Rövid idő alatt testsúlyom 57 kilóra csökkent, ami 14 és fél kg terhes zsiradék elvesztését jelenti. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy fiatalabbnak és erősebbnek érzem ma­gam, jobb színben vagyok és egészségesebb, mint sok évvel ezelőtt. J. S,“ Kruschen több természetes ásványi só összetétele, amelyek a szervezetet a felesleges anyagok minden­napi kiválasztásában segitik, amely anyagok különben a szervezetben felgyűlnének és zsírrá válnának. A Kruschen sót több mint 120 országban árulják és most már Romániában is minden gyógyszertárban és drogéi'iában üvegenként 95 lejért kapható. Véresre verie » volt rendőr* tiszt mulató társát (Oradea, április 9.) Kinos botrány ügyé­ben vezette be a nyomozást az ügyészség. A bot­rány főhőse Pop Jonei volt rendőrségi tiszt-, akit a satumarei törvényszék nemrégiben hat hónapi elzárásra ítélt. A volt rendőrtiszt most egy újabb esetben szerepel a rendőrségi krónikában. Va­sárnap Pop mulatni ment egy Bogdán Sándor nevű zenésszel. A zenészt végigcipelte az összes mulatóhelyeken, majd a lakására vitte, ahol var lami csekélységen összekülönböztek. Hogy aztán mi történt a lakásban, azt nem lehet tudni. Más­nap reggel a rendőrtiszt hazaszállította a ze­nészt, aki — amint az utólagos orvosi vizsgálat megállapította — agyvérzést kapott. A nyomo­zást vezető rendőrtisztek valószínűnek tartják azt. hogy a magáról megfeledkezett Pop Jonei valami súlyosabb tárggyal ütlegelte a részegsé­gében teljesen magánkívül lévő zenészt, aki húsz napon túl gyógyuló sérülésekkel úszta meg a mu­latozást. Elrendelték a bizonyitá«! eljárás kitörje ztó^ct a remlőrkézfoesitö gyilkosainak ügyében (Cluj, április 9.) Már több, mint két hónap óta húzódik a táblán a rendőrségi kézbesítő gyil­kosának,. Avram Yasilenak és felbujtójának, Bungardean Viktóriának pőre, A törvényszék annakidején súlyos büntetéssel sújtotta a vádlot­takat: Avram Vasilet tiz évi, Bungardean Vik­tóriát pedig tizenkét évi íegyházzal. Az ítéletet a vádlottak megfellebbezték. Az első táblai tár­gyalás folyamán dr. Moldovan Vaier védő azt igyekezett bizonyítani, hogy a koronatanú vallo­mása, amelynek alapján elítélték a vádlottakat, hamis. A koronatanú, aki személyes ellensége is volt az elitéit asszonynak, azt vallotta, hogy ta­núja volt egy megbeszélésnek, amelyet a két gyil­kos az asszony udvarán folytatott. A védő bizo­nyítékai szerint a koronatanú által említett ud­var nem is léetzik, tehát megdől egész vallomása. Azt is igazolta a védő, hogy a koronatanú a tör­vényszéki tárgyalás után, amikor a vádlottakat elítélték, több tanú jelenlétében öklét íenyegető- leg Bungardean Viktóriára cmielte és azzal fe­nyegette meg, hogy „majd elintéztek én bennete­ket.“ A tábla nem tudott ítéletet hirdetni a bo­nyolult és kényes ügyben s ezért ötös tanács elé utalták az ügyet, amely kedden hirdetett határo­zatot. A határozat szerint a tábla elrendelte a bizonyítási eljárás kiegészítését és beidézte az ál­dozat holttestét megvizsgáló orvost. ITa szüksé­gesnek fog mutatkozni, a holttestet exhumálni fogják. CAPITOL MOZGÓ Rendkívüli alkotás! Csodálatos vi 1 ags i áeer! éjszakák Rendezte; Granowsky. Főszereplők: Harry Baar, Annabella ■ és Richard Willns. E film előadásaira semmiféle Kedvezményes Jegyek nem érvényeseit! MegScexcíféik <a *$ylllc®sí Bofjns&rsié főlárffyalasal Alvó férjél lelőtte, a holttestei feldarabolta és eldobálta« A bestiális asszony aact állítja, hogy nem fontolta meg előre a bűntettel \ 4

Next

/
Thumbnails
Contents