Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-08 / 82. szám
4 Wnmtîjsj&i —a» w—Hi. ’XVIII, ÉVFOLYAM. 82- SZÁM. A Rákócziak ősi fészkében, ahol ma is történelmi munka folyik (Sárospatak, április hó.> Erdélyi embernek különös, ünnepi érzés itt lenni a Rákócziak ősi fészkében, a magyar kultúra egyik legrégibb szentélyében, ahonnan évszázadokon keresztül áradt a szellem, szabadság és történelem, amelyről találóan irja Petőfi úti leveleiben: „Szent város, a magyar forradalmak oroszlán- barlangja.“ Első benyomásom az. mintha otthon volnék Erdélyben. „A bodrogparti Athén“-nek lelke, hegyekből, iákból, vizekből szőtt ruhája, történelmi összefüggése a Bocskayak, Bethlenek és Rákócziak stb. révén a kálvinizmusnak hamisítatlan erdélyi zamata. a gondolkodások. csodálatos magyar világlátásnak, az iskola-rendszereknek azonossága, a história itt őrzött emlékeinek és ezer más dolognak otthoni illata úgy hat rám, mintha régen nem látott édesanyám öreg csókjától elkábultan haza érkeztem volna. A HATALMAS MULT igézetén kell Sárospatakon átesnie mindenki- hek, mielőtt a jelenvaló élet valóságát észre- vehetné. Alig függesztem rá szemeimet a Rákóczi vár „vigyázó ház“-aira, vörös tornyára, a mohos komor falak árnyékától mintha Anonymus, Béla király névtelen jegyzője maga lépne hozzám kalauznak, hogy visszavezessen a vár története nyomán a honfoglalás alig derengő ablakáig, amikor még Retel kun vitéz jjjai száguldoztak a Bodrog partján. Attól a pillanattól kezdve, hogy I. Endre megerősítette a várat, állandóan királyok és fejedelmek nyomában járunk. II. Endrének kedvenc tartózkodási heiye volt a hatalmas trachittömbön épült vár. Itt született 1201-ben leánya is a szentté avatott Erzsébet, a rózsák szentje... V. István is hosszasan lakott a várban, ahol IV, (Kun) László nevű fia született. Nem célunk a mozgalmas mult minden fázisán végig vezetni az olvasót a vár története kapcsán, de lehetetlen szinte testi szemeinkkel nem látni a vár urait Ubul Mihályt, a Miczbán-nemzetsé- get, Perónyi Pétert, a Pálóczyakat, Dobó Ferencet, Bocskay István erdélyi fejedelmet, aki 1605-ben itt fogadja a török szultán követeit és hosszú ideig itt is őrzik koronáját... Nem lehet illő tiszteletadás nélkül elmenni Magyar- ország egyik legnagyobb asszonyának nagyságos I. Rákóczi György hitvesének, a fejedelem asszonynak, Lorántffy Zsuzsánnának, nemes és szép alakja előtt, aki több, mint háromszáz esztendővel ezelőtt világosabban látta az erdélyi nemzetek jövőjének, zavartalan együttélésének, fejlődésének, boldogulásának és békességének titkát, Erdély sajátos hivatását, mint a mai modern világpolitikának a Duna- medencére vonatkozó összes hiábavaló elképzelései ■.. Kár, hogy Európa legtöbb népe történelmében csak a gyűlölködést tette halhatatlanná ... Sóhajtva gondolok rá, milyen szép világ volt Patakon a Rákócziak alatt, mikor a fejedelemasszony kisebbik fia III. Rákóczi Zsig- raond a várban tartotta fényes lakodalmát Pfalzi Henriettével, mikor itt lakott a halhatatlan szabadságbős II. Rákóczi Ferenc és borongva keresem az ablakot, melyen át kötélen leereszkedve elmenekült, mikor I. Lipót király kiadta ellene az elfogató parancsot „felségsér- fés és lázadás bűne miatt“. (Mutatták is nekem ezt a parancsot eredeti példányban a főiskolai könyvtárban)... A lovagteremben tartották l70S-ban az országgyűlést és ez volt az ablak, ho-nnan a fejedelem sírva nézte az áruló Be- \ zerédy és sógora Bottka Adóm alezredes leje jezését. Délelőtt tiz óra volt, mikor Bezerédy fel emelte bilincsekbe vert kezeit az ablak felé: — Felséges uram! Jusson eszébe, hogy én a láncra vert két kezemmel hatvankét német, tisztnek életét oltottam ki felségednek hívse gében V'... A fejedelem sirt, mint a záporeső.,. Nehéz is megállni súlyos belső megrendülés nélkül, mikor a Bezerédy bárom kívánságára gqndolirak, hogy 1. Engedjék meg ój-i szaka irt bucsuversének felolvasását. 2. 'Nézhesse meg magát tükörben, hogy az ö arca, ki száz csatában vett részt, elsápad-e a halál előtt. 3. És végül azt kérte, hogy ne kössék be a szemeit, a hóhér pedig ne hátulról, hanem elölről vágjon a nyakára... ...A róm. kath. templom északi fala mellé temették bilincseivel s a pallóssal együtt, de a fejedelem kiásatta és közszemlére tétette ki, hogy a népet megnyugtassa és elnémítsa a Bezerédy feltámadásáról elterjedt kósza hirt. Vörösmárvány síremléke itt van a vár északi, udvari földszinti folyosóján... Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédy!... Vessünk legalább múló pillantást a „Sub rosa“-szobára, nemcsak azért, hogy e szálló igévé vált mondás eredetét megértsük, hanem, hogy a Wesselényi-féle összeesküvés (1664 —1671)), a Thököly és Rákóczi szabadságharcok titkos gyűléseinek és tanácskozásainak a színhelyét lássuk. A vár Perényi-szárnyának északkeleti saroktornyában a második emeleten a Bodrogra néző erkélyszoba a „Sub rosa“- szoba, melynek kupolaszerű menyezetén a zá- rókövön képektől környezett festett rózsa látható- Innen a neve és innen az említett összeesküvések ismert keltezése: „Datum sub rosa“ (Titokban tartandó)... A Rákócziak házi kincstárában a vár vöröstornyában nincs mit kereskedni. Rég eltelt az ideje, mikor a rengeteg arany és ezüsttallér bivalybőrből készült zsákokban és pléhhordók- ban volt felhalmozva. Ide folyt be minden jövedelem és maradt a szójárás Erdélyben: „Elvitte pénzünket a Patak"... Bizony sokszor elvitte azóta is pénzüket a patak, könnyek patakja, vérnek patakja, tűznek patakja egyaránt . ■. Kevesen voltak olyan szerencsések, mint a Losonczi István hires „Hármas Kis Tükré“-\>en olvasható pataki tógátus diák, kinek szelídített csókája be-beszállt a Rákóczi- kinestár nyitott ablakán és mialatt a diák a viziárok pázsitos partján heverve tanult, mindannyiszor egy-egy aranytallért hozott neki a csóka. A kincstárból így folyósított kétszáz arannyal ment a diák külföldi akadémiákra — s ha jól tudom — ebből csináltatta a papi palástját is... Elkelne egy ilyen csóka nálam is... ...De menjünk és ne zavarjuk a vár jelenlegi urát, Windiseh-Grätz herceget, az ismert volt minisztert, ki éppen itthon tartózkodik, DSIDA JENŐ: VALLOMÁS Élek, mint szigeten. Mindennap térdre keli hullanom Kívüled semmi sem érdekel. Kit ülhet msr a nap, lehullhat már a hold, e zengő túlvilág magába szív, felőle! Édes illatai, különös fényei vannak. És szigorú bo’dog törvényei. Mit má hol ketyegő k!s óra méreget, itt melled dobója méri az éveket s ha szólasz, mindegyik puhán, révedezőn ejted igéd ezüst virág lesz kék mezőn és sóhajod a szél, mely Értjeimbe kap és arcod itt a hold és arcod itt a nap. Romániában az automobilistáknak több mint 70Va Champion gyertyákat használ! Ez nein együttes téve» désnek az eredménye. Érdeklődjék szállítójánál! Vezérképviselet: Perl & Lewy, Bucureşti, Calea Victoriei 1U3, AZ IGAZI SÁROSPATAK. Hatalmas történelmi múltja mellett a köztudatban Patakot fogalommá a református főiskola tette, a. magyar nemzeti művelődés négy száz éves otthona, aţnelynek alapitói 1531-ben Herényi Péter oltalma alatt Kopácsi István és Sztárai Mihály Ferencesek voltak. A kezdet ben „Triviális“ (alsóbbfoku) iskolát Perényí Gábor már 1550-ben főiskolai rangra emelte. Hányatott, de eredményekben mindig dús történetét mellőzve, csak éppen említjük, hogy a külföldi és magyar szellemi élet igen sok jelese tanított vagy tanult a pataki főiskolán Comemus Amos Jánostól kezdve (1650—1654), kinek világhírű könyvei az „Orbis pictus“ és a „Schola ludus“ cimen indultak világhódító útjukra. 1793-ban nyilt meg Kövy Sándor professzor vezetésével a jogakadémia és 1857-ben állította fel a főiskola a tanítóképző intézetet amellyel az államot is megelőzte. Az 1- Lipót Idejében gályarabságot szenvedett 41 protestáns lelkész közül 22 a pataki iskola növendéke volt. Még csak annyit, hogy Simánál István sárospataki tanár volt az elslő Magyar- országon, aki 1708-tól a fizikát külföldről hozott eszközök segítségével kísérletekkel kapcsolatosan tanította, Itt tanították elsőnek rendszeresen a tornál is és a legtökéletesebb autonómiája rt sárospataki főiskola kórusának van, Mivel a munkát a legteljesebben az ered mények dicsérik, elég, ha néhány névvel bemutatjuk a főiskola legkiválóbb növendékeit akiknek jó része történelmet csinált hazájában, vagy más utón lett halhatatlanná. Ilyen névsorral talán egyetlen iskola sem dicseked hetik. Tehát: Sárospatakon tanult Szálkái László esztergomi érsek, ki Mohácsnál esett el Rajta kívül Geleji Katona István, II. Rákóczi György, III. Rákóczi Zsigmond, báró Bánffv Dénes, Czeglédi István, a két Szuhay, Mátyás és Gáspár kurucvezérek, Komáromi Csipkéi György, Gyöngyössy István. Pósaházi János gróf Bethlen Miklós, ifj. Csécsy János, Csoko- nay Vitéz Mihály, Bessenyei György, Vályí Nagy Ferenc, Barczafalvi Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc, .Tászay PÁL Szemere Pál, gróf Teleki László, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor Fáy András, Tompa Mihály, Erdélyi János. Szemere Bertalan. Izsó Miklós, Tóth Ede, Fo- garassy János, Szemere MiklA«. Péchy Tamás, Pósa Lajos. Zempléni Árpád, Lőrinczy György Harsányi Zsolt, Komáromi János stb... A VALÓDI KINCSESHAZ mégse a fejedelem bivalyból’ zsákokba és pléh- hordókban gyűjtött arany-ezüst tallérai, hanem a főiskola egyedül álló könyvtára. Nyom tatványainak száma meghaladja a 75.001) kötetet, unikumainak száma a 150-et, kézirattára pedig több mint 2000 kötetből áll. Alapítása egyidőre esik a főiskola alapításával és Med- gyesi Pál szerint (1659) sem Erdélyben, se Magyarországon a XVII. század második felében nem volt ilyen hires könyvtár, mint ez. A Rákóczi könyvtáron kívül többek között magában foglalja Kazinczy Ferenc könyvtárát óh metszetgyüjteményét, gróf Teleki József könyv tárának egy részét és egy csomó magánkönyvtárat. Nincs terünk részletezni e hatalmas kincset, de lehetetlen meg nem említeni, hogy a főiskolai könyvtár rejti magában a régi? ritka
