Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-08 / 82. szám
Tus postai* pl*tit* bt 0óméra: No. 24.25*—W27-Ttfpv‘cél öhás Méifő^íms; április 8. - Ara 4 luf BUDAPEST V. *tí KÍElimiUjSKG Előfizetési éráit belföldön: Egész évre 800, félévre 400. negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az tbusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAG \ AltPAUJLl LAP. XVIII. ÉVFOLYAM. - 82. S7.AM. Felelős szerkesztő: SS ASZ K U11 & Szerkesztőség, kiadóhivatal es nyomda: Unj Baron L. Fop-ucca 6. szám. Telefon: 508. — Ls» él dm: Cluj. posUfiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és asm la őriz meg a szerkesztőség. troíiiwnnwoiiTiiWiTifn flirrfiifiiririii • y i Franciaország és Olaszországi haiározollabb állásfoglalásra szerelnék rávenni Slrezaban Angliát ——msmmemmmam—m—bbww—» »m<*■***» HiuflsoUni Ausztria függetlenségéi félti» Franciaország a leszereli katonák visszatartásával fejezi ki aggodalmait, Eden arról beszél, bogy egyik ország sem gondol komo1 lyan babomra — A legyőzött kisállamok egyenjogosiiá* sára nézve eltérő az olasz és francia álláspont (Páris, április 6.) A francia sajtó részletesen foglalkozik azokkal az előkészületekkel, melyek a háromhatalmi értekezletet megelőzik. A cikkek hangoztatják, hogy az egész világ szeme Streza felé tekint és az értekezlet csődje a három hatalom tehetetlenségéről adna bizonyítékot. Igen jó volna, ha az angol kormány is olyan határozott álláspontot foglalna el és olyan kidolgozott programmal menne Stre- zába, mint Olaszország és Franciaország. A Petit Párisién szerint Franciaország elhatározta, hogy Anglia nélkül is végrehajtja a február 3-iki londoni jegyzőkönyv határozatait és igyekszik megvalósítani az abban lefektetett elgondolásokat. Franciaország tudja, mit akar, Mussolini is pozitiv munkát akar végezni a konferencián, egyedül Anglia az, mely továbbra is csak a tapogatódzás politikáját akarja folytatni. A konferenciának igen nehéz helyzete lesz, mert a három kormány álláspontja sok lényeges kérdésben tér el egymásfffl. Mussolini felfektette a sireaca* programot A Petit Párisién közli, hogy az olasz kormány hivatalos formában hozta tudomására a párisi és londoni kormányoknak, hogy milyen kérdésekre vonatkozóan van határozott indítványa. Olaszország a konferencián elsőPárisban olyan hirek terjedtek el, hogy vissza akarják hívni a korhatár elérése miatt nyugalomba küldött Weigand főparancsnokot. A Lé Presse és a Figaro szerint a francia kormány meg akarja valósítani a francia szárazföldi, légi és tengeri haderők szükséges sorban London., Páris és Róma közös magatartását akarja megállapítani a közelgő nép- szövetségi rendkívüli tanácsüléssel kapcsolatban. Másodszor azt szeretné megállapítani, hogy lehetséges volna-e olyan francia-angol- olasz egyezmény létre’’ > 'sa, mely Németország szerződésszegésével szemben a három hutalom közös arcvonalát állítaná fel■ Ugyan e ponthoz tartozik a február 3-iki londoni jegyzőkönyv programjának megvitatása is. Harmadik pontként azokat az óvintézkedéseket veti fel Olaszország, melyeket az osztrák függetlenség biztosításának érdekében kell foganatosítani. Negyedszer és végül Olaszország ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar, osztrák és bolgár fegyverkezési egyenjogúság kérdéséi is a strezai konferencia vitassa meg s e körül a probléma körül is egységes legyen a három hatalom állásfoglalása. A Petit Párisién azt a megjegyzést fűzi ehhez a megbeszélés! tervhez, hogy a magyar, osztrák és bolgár egyenjogúság kérdése kívül esik a háromhatalmi értekezlet tárgyalási körén s egyedül a Nép- szövetség illetékes arra, hogy végső döntést hozzon benne. A Havas-iroda római jelentése szerint Mussolini a három állam fegyverkezési egyenjogúságának megadását a január 7-iki francia-olasz egyezményben felvetett dunai paktum szerves részének tekinti. együttműködését és ezért elhatározta, hogy fővezérséget állit fel. Ennek a fővezérségnek az élére kívánják állítani Weigand főparancsnokot. A hirt hivatalos helyről még nem erősítették meg. (Folytatás a második oldalon» „Minden képzeletet felülmúló vakmerőség“ Irta: Hegedűs Nándor Nae Popescu liberálispárti képviselő nevezte minden képzeletet felülmúló vakmerőségének Wilier József óhajtását, hogy a tisztviselőnek ismernie kell a nép nyelvét, ahol működik. Egy másik képviselő megtoldotta ezt a kií’aka- dást azzal, hogy 16 év eltelte alatt a magyarság megtanulhatott már románul. Szeretnők, ha a képviselő meg is mondta volna miként képzeli el a valóságban, hogy néptömegek egy előttük ismeretlen nyelvet megtanuljanak. Erre még nem volt példa a világtörténelemben. Volt már eset arra, hogy népek asszimilálódtak évszázadok folyamán, de hogy egy nép tiz vagy busz év alatt egy nyelvet megtanuljon, arra még nem volt eset. De gyakran kiderült már, hogy csak látszat volt ez az asszimilálódás is. Elég bizonyíték erre az ir nyelv feltámadása, vagy a flamand nyelv reneszánsza Belgiumban. Mi több, még a köztudatból kikopott svájci réto- román nyelv is kezdi pár év óta a maga jogait követelni, pedig ar egé’iz • Svájcban alig 40.009 ejmber beszéli ezt a román dialektust, A népeket nem lehet a£ iskolában egy nyelvre megtanítani. Nagyon magas dijat lehetne felajánlani a legjobb pedagógusoknak, akik elmennének egy magyar faluba és ott a népet a román nyelvre megtanítanák és a tanfolyam után egy év múlva ismét visszamennének a faluba és meggyőződnének róla, hogy mennyit tudnak az emberek abból, amit a fejükbe vertek. Egyesek katonaságnál, vagy magasabbfoku iskolákban elsajátítanak egy nyelvet, de az, aki a faluban lakik és nincs módjában románokkal közlekedni, az soha. Egymással érintkező népeket pedig nem kell oktatni, ők maguk is felszívják azt a nyelvet, amit a hétköznapi életben beszélnek. Vajda Sándor egyik magyar parlamenti beszédében megállapította, hogy Erdély mélyében a magyar és szász, ha meg akarta magát értetni: románul beszéltek. Nem a rosszakarat vagy jóakarat dolga ez. Az aradi Romanul 1912. évi junius havában megjelent egyik számában azt Írták, hogy inkább maradjon a román paraszt műveletlen, semmint idegen nyelven tanuljon. Mi szivesen látjuk, ha a magyar ember saját nyelvének és nemzetiségének megőrzése mellett a román nyelvet is elsajátítja. De maguk a népek nem cserélhetnek nyelvet, legkevésbé ma, a nemzeti kultúrák fejlesztése és magasztalása korában. Világos tehát, hogy a népet magát nem lehet nyelvtanulásra birni még ha mi százszor is prédikálnék neki, hogy tanuljon. Szántó-vető embert nyelvkurzusra fogni? — valóban egyéb sem hiányoznék a mai parasztimádó korszakban. Világos tehát, hogy nem az egyszerű néptől kell elvárni, hogy ismerje az állam nyelvét, hanem a tisztviselő kötelessége, hogy ismerje a nép nyelvét. A jó közigazgatás elemi követelménye es. Akármilyen soviniszta is volna valamelyik kormány, mégis lehetőleg úgy csinálja, hogy magyar faluba magyarul tudó jegyzőt küld. mert hiszen államérdek, hogy a jegyző megértesse magát a néppel Elég hiba-, hogy mindezt már egyéb alapUj francia tervezet a keleti paktumról A Petit Journal azt írja, hogy a francia kormány uj tervezetet készített, melynek keretében meg lehetne valósítani a keleti paktumot. A tervezetet már el is juttatták Moszkvába és a napokban várják az orosz kormány válaszát. A lap szerint az uj tervezet a római és londoni egyezmény alapján állana összhangban a népszövetségi alapokmánnyal és az európai biztonsági rendszer széles keretek között megvalósított egyetemességére törekszik. A tervezetet közölték Titnlescuval is, aki a kisantant részéről elfogadhatónak találta azt. Titulescu különben a jövő hét keddjén, vagy szerdáján Londonba utazik. Útja a keleti egyezménnyel, Magyarország, Bulgária és Ausztria egyenjogúságával és % strezai konferenciával áll összefüggésben, Weigandot visszahívták fővezérnek
