Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)
1935-04-08 / 82. szám
I \ «^«WMiPwrawwoiwiw niTin'niMimn—ga—ei^BBga vető közigazgatási ágban nem utánozzák és így például számos magyar falubau regáti csendörök vannak, akik nem is tudnak a néppel érintkezni. Aki a helyszínen már látta, hogy milyen formában és eszközökkel igyekszik ez a csendőr a kötelességét teljesíteni, az nem lelkesedhetik ezért a rendszerért. Az adóközegek sem tudnak mindenütt a nép nyelvén és neart állíthatja senki, hogy nem lehetne simábban elvégezni az adóbehajtás kellemetlen szerepét, ha olyan emberek mászkálnának pénz után a falvakban, akik a dob szaván kívül is szóba tudnának állani a néppel. De vájjon azt a vakmerőséget, hogy a tisztviselő a nép nyelvén tanuljon meg, Wilier József találta-e ki? ö lenne az, alti ezt a minden képzeletet felülmúló merényletet elsütötte először? Kár, hogy a regáti politikusok nem ismerik az erdélyi politika történetét, mert különben ilyen kisiklást nem követnének el. Aki az erdélyi románság múltbeli küzdelmeit tanulmányozta, az ennél sokkal égbekiáltóbb vakmerőségnek is akad nyomára. Vájjon, ahhoz, mit szólna Nae Popeseu képviselő, ha azt kívánta volna Wilier József, hogy mielőtt egy román tisztviselő elfoglalja a hivatalát, magyarlakta vidéken, előbb tegyen nyelvvizsgát a magyar nyelvből, A nyelvvizsgák mai grasszálása idején, ez nem is volna olyan stilszerütlen. Vájjon ezt milyen fokú vakmerőségnek nyilvánította volna? Pedig ez nem is olyan képtelenség és semmiesetre som uj kívánság. íme itt van a magyar képviselőház 1914. évi március 6-iki ülésének naplója és ebben Mihaii Tivadar beszéde, amely többek között a román nemzeti párt következő indítványát terjeszti be: — A románoknak az állam közig&zgiási és igazságszolgáltatási tevékenységben való részvétele céljából, valamint azon elv lehető érvéuyrc- juttatása céljából, hogy a román nép saját fiai által közigazgattassék: intézményileg biztosíttassák az, hogy úgy a köigazgatás, mint az igazságszolgáltatás terén, valamint a többi állami funk-. ciókbau a románok által tömegesebben lakott vidékeken románok fognak alkalmaztatni és ezek hiányában csak olyanok, akik hitelesen, esetleg egy e célból kiküldött bizottság előtt bizonyíthatni fogják, hogy a román nyelvet szóban és írásban bírják. Böngészem ezt a feljegyzést, hogy vájjon milyen hatást tett ez az indítvány? Ne<m látom a felzúdulásnak semmi nyomát. Ellenkezőleg azt olvasom, hogy azonnal felkelt Tisza István miniszterelnök és a következőket felelte:- -7 Hivatalok betöltésénél nem tehetünk különbséget. magyarok és nem magyarok között. Óhajtandó azonban,' hogy a román értelmiség ssámának és súlyának megfelelő arányban vegyen részt a hivatalok viselésében és a néppel érintkezők, annak nyelvét tudják és így a nép tolmács nélkül érintkezhessék a maga tisztviselőivel. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Mindebből azt látjuk, hogy egyáltalában sem soha nem hallott, sem minden képzeletet felülmúló követelésnek nem lehet tekinteni azt, hogy a hivatalnok mindenütt értse a nép nyelvét. De nem is Mihali találta ezt ki, hanem már legalább egy. évszázad óta benne élt ez a román, nép tudatában és már megszólal ez a Suplex Libelius Valahorumban is. De nem egyedül Erdély román nemzete jött erre rá. A poroszok éppen elég kemény és elnemzetlenitő politikát űztek poroszlengyel területen. Es pár évtized szomorú tapasztalatai után Delbrück, a szélső nacionalista német imperialisták egyike, , azt mondta: hagyjunk fel azzal, hogy a lengyeleket megpróbáljuk néniül megtanítani, inkább ml tanuljunk meg lengyelül és ne engedjünk semmiféle közhivatalno köLNlVfl J*Lury Pt/DFR ARCFESTEK VtfLAÍSKiVXlO’ GYÁRTMÁNYOKAT tWtlíMUJ VEZí'EKÉW.ELEj SiL*« ? KutTt-Ujsm smsammmmammmmm — kot Pozeabe, aid nem ért lengyelül. Nem vakmerőség tehát ez, hanem józan államrezon, amit meg kellene fogadni. De nem szabad elzárkóznunk annak a ténynek a felismerésétől sem, hogy Popeeyu képviselő égő tiltakozása mögött — kétségtelenül tu- daialatt — az uj román intelligencia egyik önvédelmi megszólalása tör elő. A mai román iskolázott generáció már Erdélyben seon ismeri az ittlakó népek nyelvét. Erre a nemzedékre igen jelentékeny szociális hátrány származna, ha érvényesülne az a felfogás, hogy senki sem lehet tisztviselő kisebbséglakta területen, aki az ottani nép nyelvét nem ismeri. Az uj középosztály elhelyezkedésének problémája lüktet ebben a kérdésben. Vakmerőségnek tetszik a román intellektuális vi- lág^ szemében minden követelés, amely a kisebbségi középosztály poziciószerzésének használ és a román intelligencia sorsát nehezíti. Pedig a fak- tuin mégis az, hogy a mai nacionalista hullám is lezajlik egyszer és a jobb belátás mégis arra a •meggyőződésre jut, hogy a népet nem lehet olyan emberekkel igazgatni közmegelégedésre, akik a tömegeket nem értik meg. Jó közigazgatás, jó iskoláztatás, jó bíráskodás a nép nyelvén, ez lesz a jövő irányzata, amint ez volt az albaiuliai hitvallás is. Ezt a hitvallást egy évszázad tradíciója szülte, a mai soviniszta túlzások pedig egy átmeneti, fejlődésellenes számum termékei. Nae Popeseu tudtommal regáti származású ezüágymegyei képviselő. Azt is tudom róla, hogy igen képzett müvészhajlandóságn ur, aki nem leXV 111. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM, bet érzéketlen kézenfekvő igazságok és tények irányában. Szeretnék, ha pár hetet töltene egyfolytában egy szilágysági magyar faluban, érintkezne az emberekkel, betekintene küzdelmeikbe és megfigyelne mindennapi életüket. En azt hiszem, hogy rájönne, hogy végzetesen tévedett és megváltoztatná a nézetét. Rájönne, hogy nem Wilier volt vakmerő, hanem vakmerőek azok, akik népek igazgatására, nevelésére vállalkoznak anélkül, hogy annak a népnek a nyelvét, gondolkozását, szokásait, hagyományait, lelki alkatát valaha is akár csak megismerni törekedtek volna. CAPITOL1 premier m«*’* műsora: THEA von HARBOU szenzációs alkotása! Turaodot hercegnő Egy makrancos császárláay. Főszereplők: NAGY KATÓ és WILLY FRITSCH (Tudósítás eleje az első oldalon.) A leszereli (işlonâl« vissze?eriásn A francia« lapok közük, hogy a pénteken ülésező hadügyi bizottság elvben elhatározta a szolgálati idejük kitöltése után most elbocsátandó katonák visszatartását. A katonákat három hónapra tartják vissza és határvédelmi szolgálatra osztják be. A francia államtanács szombat délelőtti illésén elfogadták a most leszerelő katonák visszatartásáról szóló javaslatot. A katonák mindaddig szolgálatot teljesítenek, amig az április elsején bevonult újoncok kellő kiképzésben nem részesültek. A visszatartott katonák száma meghaladja a hatvanezret. I lie** swrint egyik ország sere* gon «Io? hábo ruro (London, április 6.) A Daily Telegraph szerint a hétfői angol minisztertanácson Eden lord a következő pontokat tárja az angol kormány elé: 1. Még mindig van elég idő arra, hogy meg lehessen szervezni az európai békét kollektiv alapon. 2. Á világhelyzet aggasztó, de komoly veszély sokkal kevésbé fenyeget, mint ahogyan azt sokan gondolják. 0. Lengyelország ellenállása a keleti paktummal szemben legyőzhető és az sem biztos, hogy Németország továbbra is fenntartja jelenlegi álláspontját. í- A meglátogatott országok közül egyik sem gondol háborúra és egyiknek sincsenek támadó szándékai. 5. A béke megszervezésének nagy munkájában Anglia segítségére lehet Európának, ha továbbra is őszinte és erélyes marad. 6. A bébe megszervezésének különböző megoldási módjai vannak. Londoni poltikai körökben is elterjedt az a hh\. hogy Mussolini javasolni fogja a stre- zai értekezleten a békeszerződések katonai záradékainak felfüggesztését Ausztriára , Magyarországra és Bulgáriára nézve. Olasz részről ezt az álláspontot. írják az angol lapok, azzal indokolják meg. hogy a ..német veszedelemmel“ szemben szükséges á három ország fel fegyverkezése és jóindulata semlegessége-1 Mussolini risszavonull falus* hirtolcára (Róma, április 6.) Mussolini repülőgépen vidéki birtokára, Fórliba utazott, hogy teljes nyugalomban gondolhassa át a stvezai konferencián rá váró feladatokat. A Duce teljesen egyedül tartózkodik For libán, még családja tagjai is Rómában maradlak. Mussolini április 10-ikén utazik Strezába, ahoi csütörtökön és pénteken kezdődnek a hárömhatalmi tanácskozások. A Popolo dTtalia, Mussolini lapja azt irja. hogy Eden keteteurópai útja eredménytelen maradt és semmit sémi oldott meg. Németország lázasan fegyverkezik és Európának gondoskodnia kell az osztrák függetlenség megvédéséről. A leszerelés utópiája végleg szétfoszlott. Az európai béke legfontosabb problémája jelenleg Ausztria függetlensége. Ausztria vagy a nemzetközi együttműködés összekötő kapcsa lesz, vagy pedig, ha ezt az együttműködést nem sikerül megvalósítani, a nemzetközi összecsapás... színhelyévé változik. f / HÜLESNEL-6RIPPANAL TESTI GYÓGYÍT Minden gyógyszertárban Kapható
