Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-08 / 82. szám

I \ «^«WMiPwrawwoiwiw niTin'niMimn—ga—ei^BBga vető közigazgatási ágban nem utánozzák és így például számos magyar falubau regáti csendörök vannak, akik nem is tudnak a néppel érintkezni. Aki a helyszínen már látta, hogy milyen formá­ban és eszközökkel igyekszik ez a csendőr a köte­lességét teljesíteni, az nem lelkesedhetik ezért a rendszerért. Az adóközegek sem tudnak min­denütt a nép nyelvén és neart állíthatja senki, hogy nem lehetne simábban elvégezni az adóbe­hajtás kellemetlen szerepét, ha olyan emberek mászkálnának pénz után a falvakban, akik a dob szaván kívül is szóba tudnának állani a néppel. De vájjon azt a vakmerőséget, hogy a tiszt­viselő a nép nyelvén tanuljon meg, Wilier József találta-e ki? ö lenne az, alti ezt a minden képze­letet felülmúló merényletet elsütötte először? Kár, hogy a regáti politikusok nem ismerik az erdélyi politika történetét, mert különben ilyen kisiklást nem követnének el. Aki az erdélyi ro­mánság múltbeli küzdelmeit tanulmányozta, az ennél sokkal égbekiáltóbb vakmerőségnek is akad nyomára. Vájjon, ahhoz, mit szólna Nae Popeseu képviselő, ha azt kívánta volna Wilier József, hogy mielőtt egy román tisztviselő elfoglalja a hivatalát, magyarlakta vidéken, előbb tegyen nyelvvizsgát a magyar nyelvből, A nyelvvizsgák mai grasszálása idején, ez nem is volna olyan stilszerütlen. Vájjon ezt milyen fokú vakmerő­ségnek nyilvánította volna? Pedig ez nem is olyan képtelenség és semmiesetre som uj kíván­ság. íme itt van a magyar képviselőház 1914. évi március 6-iki ülésének naplója és ebben Mihaii Tivadar beszéde, amely többek között a román nemzeti párt következő indítványát terjeszti be: — A románoknak az állam közig&zgiási és igazságszolgáltatási tevékenységben való részvé­tele céljából, valamint azon elv lehető érvéuyrc- juttatása céljából, hogy a román nép saját fiai által közigazgattassék: intézményileg biztosíttas­sák az, hogy úgy a köigazgatás, mint az igazság­szolgáltatás terén, valamint a többi állami funk-. ciókbau a románok által tömegesebben lakott vi­dékeken románok fognak alkalmaztatni és ezek hiányában csak olyanok, akik hitelesen, esetleg egy e célból kiküldött bizottság előtt bizonyít­hatni fogják, hogy a román nyelvet szóban és írásban bírják. Böngészem ezt a feljegyzést, hogy vájjon milyen hatást tett ez az indítvány? Ne<m látom a felzúdulásnak semmi nyomát. Ellenkezőleg azt olvasom, hogy azonnal felkelt Tisza István mi­niszterelnök és a következőket felelte:- -7 Hivatalok betöltésénél nem tehetünk kü­lönbséget. magyarok és nem magyarok között. Óhajtandó azonban,' hogy a román értelmiség ssámának és súlyának megfelelő arányban ve­gyen részt a hivatalok viselésében és a néppel érintkezők, annak nyelvét tudják és így a nép tol­mács nélkül érintkezhessék a maga tisztviselőivel. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Mindebből azt látjuk, hogy egyáltalában sem soha nem hallott, sem minden képzeletet felülmúló követelésnek nem lehet tekinteni azt, hogy a hivatalnok mindenütt értse a nép nyelvét. De nem is Mihali találta ezt ki, hanem már leg­alább egy. évszázad óta benne élt ez a román, nép tudatában és már megszólal ez a Suplex Libelius Valahorumban is. De nem egyedül Erdély román nemzete jött erre rá. A poroszok éppen elég ke­mény és elnemzetlenitő politikát űztek porosz­lengyel területen. Es pár évtized szomorú tapasz­talatai után Delbrück, a szélső nacionalista né­met imperialisták egyike, , azt mondta: hagyjunk fel azzal, hogy a lengyeleket megpróbáljuk né­niül megtanítani, inkább ml tanuljunk meg len­gyelül és ne engedjünk semmiféle közhivatalno köLNlVfl J*Lury Pt/DFR ARCFESTEK VtfLAÍSKiVXlO’ GYÁRTMÁNYOKAT tWtlíMUJ VEZí'EKÉW.ELEj SiL*« ? KutTt-Ujsm smsammmmammmmm — kot Pozeabe, aid nem ért lengyelül. Nem vakme­rőség tehát ez, hanem józan államrezon, amit meg kellene fogadni. De nem szabad elzárkóznunk annak a tény­nek a felismerésétől sem, hogy Popeeyu képvi­selő égő tiltakozása mögött — kétségtelenül tu- daialatt — az uj román intelligencia egyik önvé­delmi megszólalása tör elő. A mai román iskolá­zott generáció már Erdélyben seon ismeri az itt­lakó népek nyelvét. Erre a nemzedékre igen je­lentékeny szociális hátrány származna, ha érvé­nyesülne az a felfogás, hogy senki sem lehet tiszt­viselő kisebbséglakta területen, aki az ottani nép nyelvét nem ismeri. Az uj középosztály elhelyez­kedésének problémája lüktet ebben a kérdésben. Vakmerőségnek tetszik a román intellektuális vi- lág^ szemében minden követelés, amely a kisebb­ségi középosztály poziciószerzésének használ és a román intelligencia sorsát nehezíti. Pedig a fak- tuin mégis az, hogy a mai nacionalista hullám is lezajlik egyszer és a jobb belátás mégis arra a •meggyőződésre jut, hogy a népet nem lehet olyan emberekkel igazgatni közmegelégedésre, akik a tömegeket nem értik meg. Jó közigazgatás, jó is­koláztatás, jó bíráskodás a nép nyelvén, ez lesz a jövő irányzata, amint ez volt az albaiuliai hitval­lás is. Ezt a hitvallást egy évszázad tradíciója szülte, a mai soviniszta túlzások pedig egy átme­neti, fejlődésellenes számum termékei. Nae Popeseu tudtommal regáti származású ezüágymegyei képviselő. Azt is tudom róla, hogy igen képzett müvészhajlandóságn ur, aki nem le­XV 111. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM, bet érzéketlen kézenfekvő igazságok és tények irányában. Szeretnék, ha pár hetet töltene egy­folytában egy szilágysági magyar faluban, érint­kezne az emberekkel, betekintene küzdelmeikbe és megfigyelne mindennapi életüket. En azt hi­szem, hogy rájönne, hogy végzetesen tévedett és megváltoztatná a nézetét. Rájönne, hogy nem Wilier volt vakmerő, hanem vakmerőek azok, akik népek igazgatására, nevelésére vállalkoznak anélkül, hogy annak a népnek a nyelvét, gondol­kozását, szokásait, hagyományait, lelki alkatát valaha is akár csak megismerni törekedtek volna. CAPITOL1 premier m«*’* műsora: THEA von HARBOU szenzációs alkotása! Turaodot hercegnő Egy makrancos császárláay. Főszereplők: NAGY KATÓ és WILLY FRITSCH (Tudósítás eleje az első oldalon.) A leszereli (işlonâl« vissze?eriásn A francia« lapok közük, hogy a pénteken ülésező hadügyi bizottság elvben elhatározta a szolgálati idejük kitöltése után most elbocsá­tandó katonák visszatartását. A katonákat há­rom hónapra tartják vissza és határvédelmi szolgálatra osztják be. A francia államtanács szombat délelőtti illésén elfogadták a most leszerelő katonák visszatartásáról szóló javaslatot. A katonák mindaddig szolgálatot teljesítenek, amig az április elsején bevonult újoncok kellő kikép­zésben nem részesültek. A visszatartott kato­nák száma meghaladja a hatvanezret. I lie** swrint egyik ország sere* gon «Io? hábo ruro (London, április 6.) A Daily Telegraph szerint a hétfői angol minisztertanácson Eden lord a következő pontokat tárja az angol kormány elé: 1. Még mindig van elég idő arra, hogy meg lehessen szervezni az európai békét kollektiv alapon. 2. Á világhelyzet aggasztó, de komoly veszély sokkal kevésbé fenyeget, mint ahogyan azt sokan gondolják. 0. Len­gyelország ellenállása a keleti paktummal szemben legyőzhető és az sem biztos, hogy Né­metország továbbra is fenntartja jelenlegi ál­láspontját. í- A meglátogatott országok közül egyik sem gondol háborúra és egyiknek sin­csenek támadó szándékai. 5. A béke megszer­vezésének nagy munkájában Anglia segítsé­gére lehet Európának, ha továbbra is őszinte és erélyes marad. 6. A bébe megszervezésének különböző megoldási módjai vannak. Londoni poltikai körökben is elterjedt az a hh\. hogy Mussolini javasolni fogja a stre- zai értekezleten a békeszerződések katonai zá­radékainak felfüggesztését Ausztriára , Ma­gyarországra és Bulgáriára nézve. Olasz rész­ről ezt az álláspontot. írják az angol lapok, azzal indokolják meg. hogy a ..német veszede­lemmel“ szemben szükséges á három ország fel fegyverkezése és jóindulata semlegessége-1 Mussolini risszavonull falus* hirtolcára (Róma, április 6.) Mussolini repülőgépen vidéki birtokára, Fórliba utazott, hogy teljes nyugalomban gondolhassa át a stvezai konfe­rencián rá váró feladatokat. A Duce teljesen egyedül tartózkodik For libán, még családja tagjai is Rómában maradlak. Mussolini ápri­lis 10-ikén utazik Strezába, ahoi csütörtökön és pénteken kezdődnek a hárömhatalmi ta­nácskozások. A Popolo dTtalia, Mussolini lapja azt irja. hogy Eden keteteurópai útja eredménytelen maradt és semmit sémi oldott meg. Németország lázasan fegyverkezik és Európának gondoskodnia kell az osztrák füg­getlenség megvédéséről. A leszerelés utópiája végleg szétfoszlott. Az európai béke legfonto­sabb problémája jelenleg Ausztria független­sége. Ausztria vagy a nemzetközi együttmű­ködés összekötő kapcsa lesz, vagy pedig, ha ezt az együttműködést nem sikerül megvalósí­tani, a nemzetközi összecsapás... színhelyévé változik. f / HÜLESNEL-6RIPPANAL TESTI GYÓGYÍT Minden gyógyszertárban Kapható

Next

/
Thumbnails
Contents