Keleti Ujság, 1935. április (18. évfolyam, 76-98. szám)

1935-04-20 / 92. szám

i KiLETF&mm Hetven kétezer lej büntetéssel sújtották a ditraui kereskedők körét játékkártya-kihágás címén A jegyxököiiyv áiokoskodáson és feltevésen alapél — A kör elnökének bntsrait akarják elárverezni a büntetés fejében (GJieorgheni, április 18.) Nem mindennapi eset tartja izgalomban a ditraui Kereskedők Kö­rének tagjait. Még a mult év őszén történt, hogy a játékkártyák lebélyegzését ellenőrző egyik kincstári megbízott megjelent a ditraui Kereske­dők Körében, hogy a kör játékkártyáinak sza­bályszerű lebélyegzését felülvizsgálja. Az ágens követelte, hogy a kör elnöke azonnal jelenjék meg előtte, nyissa fel a helyiséget és mutassa be neki a játékkártyákat. Ugyanakkor, amikor ez történt, folyt a ditraui Ipartestület ünnepélyes, jubiláris köz­gyűlése. melyen dr. Gál Endre, a Kereskedők Kö­rének elnöke is fontos szerepet töltött be. Ami­kor érte jöttek a közgyűlésre, hogy a kártyavizs­gálatra hívják, dr. Gál Endre azt mondta: — Most nagyon el vagyok foglalva, sajná­lom, de nem állhatok a pénzügyi ágens ur ren­delkezésére. Kérem, mondják meg neki, hogy gyűlés után, vagy bármely más időpontban igen szívesen... Mit tett erre a túlbuzgó kincstári megbízott? Jegyzőkönyvet vett fel, melybe a következőket irta: — Az a körülmény, hogy a kör elnöke felké- ; résemre nem jelent meg, hogy bemutassa a já­tékkártyákat, ez csak úgy magyarázható, hogy a kártyák lebélyegzése nincsen rendben. Ezért súlyos büntetés kirovását javasolom. A büntetést ki is szabták és ez az, ami most izgalomban tartja Ditrau lakosságát. A pénzügy- minisztérium ugyanis a jegyzőkönyv alapján 72.000 lej büntetést szabott ki a Kereskedők Kö­rére azzal az utasítással, hogy amennyiben ez a büntetés nem volna felhajtható a körön, akkor a kör elnökének vagyonából kéül a kincstári kö­vetelést kielégíteni. A végrehajtók szabályszerűen miig is jelentek dr. Gál Endre lakásán, butortár. gyait lefoglalták és azonnal el is akarták árve­rezni. Az elnök a pénzügy-igazgatósághoz sietett s csak nehezen tudott haladékot kapni. Ennek és az ehhez hasonló képtelenségeknek egyetlen oka az, hogy a felülvizsgálattal megbí­zott pénzügyi közegeknek bizonyos százalék ju­talmat juttatnak a büntetések összegeiből s ilyen­formán természetes, hogy a bűnös kapzsiság tág teret nyer arra, hogy anyagi haszon, reményében indokolatlanul zaklassa a lakosságot CAPITOL! MOZGÓ I T f Ismét egy világslágert * A magyar husvét legragyogóbb műsorai ÁTpárGiitaBál a Savoylran * jr Partnerei: Hans «fáray, Bársony Kéxsl, Felix Bressart a ülm csalogánya. Zenéje: ÁBRAHAM PAl.-tól. Rendezte: SZÉKELY ISI VAN.. Eltűnnek a a gyúsz huszúro Öradean százezreket kitevő ruhacserére szorítják a temetkezési vállttlhozásokat — Már a temetőbe is hevonult ft politika (Oradea, április 18.) Néhány nappal ezelőtt az oradeai hatóságok maguk elé idézték a Vaiaz- lovits-féle és a Kegyelet temetkezési intézetek ve­zetőit és közölték, hogy a legrövidebb időn loeliil ki kell cserélniük az eddig használt gyászhuszár egyenruhákat a „Caritas“ temetkezési intézet em­berei által használt francia-mintára szabott ru­hákra. A rendelkezést az érdekeltek nagy meglepe­téssel vették tudomásul és igyekeztek komoly ér­vekkel más elhatározásra bírni a hatóságokat. Legfőbb érvük az volt, hogy ezeket a ruhá­kat évekkel ezelőtt Becsből vásárolták, beszerzé­sükre nehéz tízezreseket fordítottak és a ruha­csere a vállalat anyagi romlását idézné elő. Egy- egy temetkezési vállalatnak 40—50 ilyen ruhát kellene csináltatnia, ami 120—150 ezer lej feles­leges kiadást jelentene. Ezekre a felhozott érvekre a felelet mind­össze ennyi volt: — A ruhák a régi világból maradtak vissza és 'különben is piszkosak, Két héten belül ki kell vonni a forgalomból! A Vaisziovits-cég tulajdonosa clr. Kiss Vil­mos, valamint a Kegyelet cég gazdája, özv. Tar­soly Jánosné, végre legalább haladékot igyekez­tek kapni, A többszöri intervenciónak és közben­járásnak eredményeképpen sikerült azután kiviv- niok, hogy junius elsejéig a ruhák kicserélésére haladékot adtak. Nem tetszik a nemesi címer. Érdemesnek tartjuk az üggyel kapcsolatban az alábbi jelemző esetet megemiteni. Néhány héttel ezelőtt civilruhás ur állott meg egy temetkezési intézet kirakata előtt, majd néhány percnyi szemlélődés után, lármásan lé­pett be az üzletbe: — Ezeket itt ni, — mutatott rá a kirakat­ban felaggatott nemesi címerekre —, tegyék el innen. Meg ne lássam mégegyszer' —■ Bár azt sem tudtuk kicsoda az illető eré­lyes hangú idegen, — mondta nekünk az üzletve­zető, — eleget tettünk a felszólításnak és félre­tettük, — mutatott az üzlet legsötétebb zugára, 'Régen az volt a szokás, hogy amikor nemes ura­kat temettünk, a huszárok pajzsaira ráfeszitet- tük selyemre festett címereiket. Ez azonban már kiment a divatból és csak annyi maradt meg be­lőle, hogy ha híresebb család tagja halt meg, a családi címer kikerült a kirakatba. Ezt, az ártat­lan szokást kifogásolták most. ’„Innen csak román temethet.,' Nemcsak Orodaean, de a világ minden em­berlakta helyén, ahol kórházak vannak, úgy szó-’ költ történni, hogy egy temetkezési intézet végzi a kórház halottainak az eltemettetését, Rendsze­rint árlejtést imák ki. s a versenytárgyaláson az a cég szokott győzni, amely áraiban legolcsóbb; Ezúttal nem kívánunk foglalkozni az oradeai kórházak hullaszállítóinak árajánlataival. Mind-. arm évfolyam. szám össze arra akarjuk felhívni az illetékes körök figyelmét, hogy az utóbbi időkben itt is legyőzte a politika a közérdekeket. Az elmekórház kullaszállitását a „Caritas“ nevii cég nyerte el, amelynek tulajdonosa egy Teodorescu nevű regáti ember. A cég nagyon rö­vid ideje áll fennt. Ezzel szemben viszont két te­metkezési intézet van Oradean, amelyek évtizedes múltra tekinthetnek vissza és igy érthető, hogy a közönség bizalma is nagyobb ezekben a légi és jól kipróbált vállalatokban van. Néhány nappal ezelőtt eLhunyt egy beteg az elmekórházban. A rokonok elindultak, hogy gondoskodjanak az elhalt földi maradványainak az eltakarításáról. A kapuban elfogta őket a por­tás, kezükbe nyomta a „Caritas“ címét: — Ide menjenek atyafiak! —mondotta. Ma kérem ehhez és ehhez a céghez me­gyünk, — felelték a halott hozzátartozói jámbo­ran, — ez a mi esaládi temetkezünk, és már mi csak velük vagyunk megszokva. — Hiába mennek akárhová, — válaszolt * portás, — mert innen csak román temetkezési in- tézetes viheti ki a halottat. Csak ennyit a temetkezési intézetek helyze­téről minden kommentár nélkül. (b. a.) A KÖZÖNSÉG SZAVA Az uj köztisztasági szabályreo delet tartsa szem előtt «T tiszta^ ságot és közegszségügyet A város köztisztasági ügyosztálya Pop Aurél mér­nök vezetésével uj szabályrendelet tervezetet dolgozott ki. Amikor ennek hirét vettük önkéntelenül is a járda­öntözés és uccaseprés kérdése jutott eszünkbe. Eddig u. i. kötelező volt az aszfaltjárdáknak reggel és dél­ben való öntözése sepréskor. Mit jelentett ez? Ha sep­rés előtt öntözték az-aszfaltot. rákenték a port és sár­ral mázolták végig megöntözött járdát a sepréssel. Ha seprés után önti sték — t. 1. igen sokan úgy fog. ták fel, hogy a. port hem öntik le vízzel, hanem előbb leseprik azt, azután ocsolnak, — akkor a járókelők a kocsiutra tértek le, hogy ne preckeljék fel cipőjükre és ruhájukra a sara Ez az intézkedés tehát sehogy sem szolgálta a Itöz lisztaságot, de a háztulajdonosok molesztálására igen-igen alkalmas volt. Azt nem is említjük, hogy számtalaan ház előtt hónapokig nem locsoltak, természetesen nem is büntették azok tulaj­donosait. Vezettek e téren a középületek. így voltunk a télen a hótakaritássai is. Klasszikus példa volt erre a kisparkkal szemben levő kaszárnya épülete, ahol legtöbb ember állott volna rendelkezésre a rendelet végrehajtására. A másik intézkedés volt — és még ma is érvény­van — az, hogy a Regina Maria, Unió stb, legforgal­masabb uccák. valamint a főtér kocsi útját délelőtt 11—1 óra között seprik nagy ívben verve fel a bakté­riumokkal telitett porfelhőt a járókelők orra alá, , anélkül, hogy öntöznének Mindez a legnagyobb for­galom idején történik a legforgalmasabb uccákon a közönség legnagyobb megbotránkozására. Ha a köz- tisztasági ügyosztály tud is erről az egészségügyi osz­tály bizonyára nem, mert reméljük, hogy a tiszti fő­orvos a legerélyesebben lépne fel ez ellen a járványt és betegséget mesterségesen és hatóságilag terjesztő intézkedés ellen, A köztisztasági kérdések közé tartozik a várostól kihordott szemét és hó lerakása is, Deleu polgármes­tersége idején a sétatér melletti Szamosparti ut szé­lén hosszú sorban kerékvetöket rakatott a part felöl egyrészt a gyalogjárók részére az ut biztosítására, másrrészt partvédelmi és biztonsági okokból. Az idén ezeket a kerékvetöket nem vették ki, hanem fejszével lehasogatták, hogy a városi és magán teherautókkal és . fogatokkal jobban megközelíthessék a partot és bedob­hassák a városból kihordott havat és szemetet, mely. nek szennyes és u, n. baktériumokkal telitett leve, az egész városon végig hömpölyög és ezúton is gondos­kodik a közegészségügyi ügyosztály munkájának foly­tonosságáról. Figyelemmel kísértük e szaméthalmaz ol­vadását, Már csak a havasokon volt hó. amikor itt. még a vastag szemétréteg alatt mindig állott a jég és ; hó és csak most, amikor az áprilisi hőhullám a hava­sokon megindította az olvadást és ez megnövelte a vízállást, sodródott el az Erzsébet-hid mellől is a hó és jégréteg. A szabályrendelet tervezet tárgyalásakor ezeket az ideiglenes bizottság szives figyelmébe ajánljuk. Több városi polgár.

Next

/
Thumbnails
Contents