Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-09 / 56. szám

4 Kumajsm TVIIl ÉVFOLYAM. 56. SZÁM ««MiiiaWMmwM Mussolini is9 a jugoszláv ăllam is visszautas a különc görög athéni palotáját Ax efőleriitt tndstodik végrendelet után u brailai görög templomból a temetőbe száműzték a halottat — Amikor a hála útalakul bosszúvá (Braila, március 7.) A mult év nyarán hir­telen meghalt a városban G. Atanasulis dús­gazdag görög kereskedő. Vagyonát nem keve­sebb, mint egy milliárd lejre értékelik s e kö­rül a hatalmas vagyon körül, most az örökö­södési eljárás kapcsán érdekes bonyodalmak támadtak. Egy rokona meglátogatására érkezett Ata­nasulis az elmúlt évben Brailába. Alig hogy partra lépett, szivgörcs fogta el s még mielőtt orvosi segítség érkezhetett volna, meghalt. A holttestet görög szokás szerint bebalzsamozták s ideiglenesen a brailai görög templom sírbolt­jában helyezték el. ügy volt, hogy az elhunyt tetemeit valamelyik hajója szülőfalujába, Ra- talonia tartomány egyik kis községébe szál­lítja s ott találja meg örök nyughelyét. Nem így történt azonban, a végrendelet szövegének nyilvánosságra kerülése után senki se akadt, aki gondoskodott volna a multimillomosnak utolsó útjáról a szülőföldig. G. Atanasulis galaţii lakásán találtak ugyanis egy végrendeletet, amely meglepő módon intézkedett a vagyonáról. Bár számos rokona volt, inkább távolabbiak, mint köze­lebbiek,’ egyikről sincs említés a végrendelet­ben. Az elhunyt romániai birtokait és ingat­lanait több millió lej értékben a. román állam­nak hagyta, a görög államnak is jelentős ösz- szeget juttatott, összvagyona 15 százalékát a galaţi görög egyházközségnek hagyományozta. Nemrégiben Athén központjában épített gyö­nyörű palotájának — amelyet 50 millió lejre értékeltek — örököséül Mussolinit nevezte meg. A vagyon többi részét apró tételekben osztotta fel különböző intézmények között. A végrendelet nyilvánosságra kerülése után a rokonok, akik eddig úgy tervezték, hogy eleget tesznek az elhunyt akaratának s haza­szállítják holttestét a kis görög faluba, nem törődtek többet vele s a brailai egyházközség sem volt hajlandó rendelkezésre bocsátani sír­boltját. Nem volt mit tenni, Brailában a köz­temetőben földelték el halálában szegénnyé vált milliomost. A temetés egyszerű külsőségek között folyt te. A halotti kocsit alig néhány brailai görög kisérte. A kocsiban szerény deszkakoporsóban feküdtek a millomos földi maradványai. A sir fölé mázolatlan fakereszt került, amelyen csak két betű: G. A. jelezte, hogy ki fekszik alatta. Semmi más, ami elárulta volna az utódoknak a sir lakójának személyét. A temetés után a galaţii egyházközség megindította az eljárást, hogy birtokába jus­son a neki hagyott jelentős örökrésznek. Átírt az athéni bírósághoz, mint az örökség törvé­nyes kezelőjének s kérte a 15 százalék rész ki­utalását. Az athéni törvényszéken ekkor újabb végrendelet került elő. A végrendeletet utóbb készítette G. Atanasulis, mint a Galaţiban ta­láltat. Ez a végrendelet nem sokban különbö­zik az előbbitől, éppen csak annyiban, hogy a galaţii egyházközség nem szerepel benne, ami természetesen lehangolóan hatott az egyház­község vezetőségére. Az első végrendeletben a galaţii egyházközségnek hagyott 15 százalék­ról a második végrendelet úgy intézkedik, 1 Időt- és pénzt I takarít nte|, | ha utazása előtt megvásárolja a „HERMES“! VASÚTI MEMETREND Éj most megjelent téli kiadását í p* Nagy menetrendkönyv 40‘— lej. Kis zsebmenetrend ... 16‘— lej. hogy a görög államnak jut és pedig megadott céllal. G. Atanasulis akarata szerint ezt az ösz- szeget a görög hadsereg felszerelésére és kór­házak építésére kell fordítani. Meglehetős el­lentétes célok. A milHómos valószínűleg ug' gondolta, hogy ha már a fegyverek áldozato­kat kívánnak, akkor legyen kórház is. ahol ápolják őket. A második végrendelet megemlékezik egy (Cluj, március 7.) Egy diplomája meg­szerzése előtt állő tanárjelöltnő került csü­törtökön, nem éppen hozzáillő bűnnel vá­dolva, a helyi törvényszék IV. szekciója elé. Blasiu Margareta orsovai illetőségű egye­temi hallgatón» a vádlott, váltóhamisítással vádolja a vádirat. Az összeg, amiről szó van, nem túlságosan jelentős, mindössze 4000 lej, de éppen elég ahhoz, hogy a fiatal lány miatta egész életére kiható marasztaló ítéle­tet kapjon. A legérdekesebb az ügyben talán az, hogy a koronatana, a leány apja, elég jó­módú orsovai kereskedő. Az ö neve szerepel a hamis váltón s ő az. aki nem akarta elis­merni a \Táltó hitelességét. Blasiu Margaréta 1931-ben, mint egye­temi hallgatónő özv. Török Árpádnénál la­kott Clujon. Többhónapi lakbér és kosztdij fejében 4000 lejre nőtt. fel az adóssága házi­gazdájánál. Közben kiadták a vakációt b a diáklány haza akart menni. özv. Török Ár- pádné mindaddig nem akarta hazaengedni, míg a pénzét meg nem kapja. A leánynak nem volt pénzes valamit kellett csinálnia s azt a megoldást választotta, hogy tartozásá­ról váltót adott, amire apja nevét irta alá. Ezek a tények. Ami ezután következik, arranézve ellentétes vallomások vannak. A vádlott leány ezt mondja: —- Éppen, mikor hazaindultam, érdesítést kaptam, hogy pénzem érkezett. F elv étiem a pénzt s kifizettem a tartozásomat. A váltót nem kaptam vissza, mert az asszony azt mondotta, hogy eltépte. Özv. Török Árpádné ezzel szembe® ezt állítja: — Nem kaptam pénzt. Ha megkaptam volna, akkor visszaadtam volna a váltót. Az ellentétes álláspontokból keletkezett a bűnügy. Az özvegyasszony felszólította Blasiu loant, akinek neve a váltón szerepelt, hogy fizesse ki az összeget Blasiu megta­gadta, azzal, hogy ő nem irt alá semmiféle váltót s az aláírást nem ismeri el a magáé­nak. A vizsgálóbírónál esküvel is megerősí­tette vallomását. Leánya ezekután, mint váltóhamisitó törvényszék elé került. A bíróság előtt mindezeket elismételték az ügyben szereplők. Illetve az apa, aki mégis csak inkább a leánya mellett állt, igyekezett menteni, amit lehet. — Kifizette a leányom a pénzt, de nem kapta meg a váltót, — mondotta. A bíróság elnöke erre egy levelezőlapot rokonáról is, körülbelül 5 millió lejnek megfe­lelő összeget kapott egy szegény unokahuga, Constandatos asszony. Az athéni palota itt is, mint Mussolini öröksége szerepel, azzal a hozzáféréssel, hogy ha a Duce visszautasítaná, akkor a jugoszláv államnak jut. A Duce tényleg visszautasította a palotát, de ugyanígy cselekedett a jugoszláv kormány is, úgy, hogy a hatalmas épület ilyenformán Athén városának tulajdonába jutott. Pedig éppen ezt nem akarta Atanasulis Ugyanis a palota építésekor többször is vitája volt az at­héni városi tanáccsal, amely nem egyezett bele abba, hogy tervei szerint épüljön fel az Athén jelenleg egyik legszebb bérháza. Ezért kívánta mindenképpen idegen kézre juttatni az épületet. Terve nem sikerült, mert olyan jogi személyt, mint a jugoszláv^ állam választott bosszúja eszközéül, ennek pedig nem sokat jelentett a palota, bármennyire értékes is az- . _ .... A végrendeletet végrehajtották s egyedül a galaţii görög egyházközség gondol szomo­rúan arra, hogy milyen jó lett volna, ha nem találnak rá a második végrendeletre. húzott elő az ügyiratok közül. A levelezőla­pot Blasiu loan irta özv. Torok Árpádnénak röviddel az eset után s benne kéri, hogy le gyen türelemmel, ahogy teheti, kifizeti az egész tartozást. Az ügyész marasztaló ítéletet kért, a védő arra hivatkozott, hogy a vádlottnő nem akart bűntényt elkövetni apja neve aláírásá­val, hiányzik tellát bűnös szándék s enélkül nem lehet elitélni. Mindenesetre kérte az eny hitő körülmények figyelembevételét. A bíróság visszavonult itéletkihirdetésre s közben az apára többen is rátámadtak a tárgyalás hallgatóságából. — Nem szégyenli magát, néhány ezer lejért megbélyegezteti a leányát. Ismerje el a váltót, fizesse ki s nem történik semmi baj, Többet ér magának az a csekély pénz, mint leánya becsülete! Ilyeneket mondottak neki s az apa meg is tört. Belátta, hogy nem cselekedett helye­sen. Mikor kijött a biróság s kihirdette, hogy csak a jövő hét keddjére hozza meg Ítéletét, odaállt: — Elismerem a\ váltót, elismerem az. alá­írást — jelentette ki mindenki megnyugvá­sára. -- Kötelezem magam rá, hogy a pénzt kifizetem. Ezzel azt hiszem, be van fejezve az ügy. Tévedett. Az ügyet nem lehetett ezzel befejezni. Ugyanis a biróság emlékezett arra, hogy előzőleg megesküdött arra, hogy az aláírás nem az ő kezétől ered, — hamis. — Szóval maga hamisan esküdött! —- szólt rá az egyik biró. — Rendben van, a leá­nyát felmentjük, de maga ellen megindul az eljárás hamis eskü miatt. Blasiu loan két rossz közé került. Ne­héz dilemma választani, mit vállaljon inkább, leánya elitélését váltóhamisítás miatt, vagy a magáét hamis esküért! Az ügy egyelőre függőben marad. A bí­róság a jövő héten ítéletet hirdet s abban dönti el, hogy a leányt menti-e fel, vagy az apát helyezi vád alá! Tavaszi ültetéshez elsőrendű gyümölcs- és sétányfát, rózsát, magastörzsü és bokor ajánl Szász Gazdasági Tanintézet faiskolája Mediaş. Telefon 29. Árjegyzék ingyen! Váltóhamisítás vádja a diákleány, hamis eskü vádja az apa ellen Négyezer lejt kitevő kosztpén* áüiftoita a vádlottak padjára a fiatal orsovai leányt — A íörvényszé&s tanács dilemmája

Next

/
Thumbnails
Contents