Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-06 / 53. szám
XVIII. SVFOLT'AM. SS. EZ~ÂM< KnmUjsm ■ % Vaida nemi heigrelgazltasoKkal mondotta el második előadásai Sierinle : « kisebbségek boldogok, mert kél hazájuk '▼mit m románok szegények, meri csak egy ran s az sem az «Wéké — Nem ismeri el semmiféle «éri számnak a létjogosultságát. csak a numerus valachicus*ét (Timişoara, március r4J tVaída Sándor elmondotta második előadását is a numerus valachicusról, ezúttal Timişoaran. Amilyen rendszertelen volt a múltkori helybeli előadása s jóformán szólás formákra épitette fel az egészet, éppenugy bizonyosra volt vehető, hogy magyarázatok szükségesek mindazokról, amiket a múltkoriban mondott. Ezekkel a kimagyarázásokkal van tele a Timişoaran elmondott második beszéde. Ha egy harmadik is következik, talán az ország fővárosában, ott valószínűleg a Timişoaran elmondott kijelentéseit kell majd magyarázgatnia. Most igyekezett megszépíteni egyes múltkori, veszedelmesnek látott kijelentéseit, igy például azokat, amelyek az alkotmányra vonatkoztak s amelyekben diktatórikus ambíciókat. árult el. Igyekezett tisztázni mozgalmának a pártokhoz való viszonyát is annyiban, amennyiben a nemzeti-parasztpárthoz életre-halálra lekötöttnek mondotta magát. rA numerus valachicus rendszerének az elképzeléséről azonban most sem nyújtott tisz- tázottabb képet az eddiginél. Igyekezett a különböző magatartást tanúsító zsidók között osztályozásokat rajzolni, a végeredményben azonban mindenik csoportról egy és ugyanaz a véleménye, csak — természetesen — legnagyobb az ellenszenve a magyar zsidók iránt. Most is arról beszélt, hogy nem ellensége a kisebbségeknek, hanem amit tervez, azt pusztán a románság uralmának a biztosításáért gondolta ki. A demokráciáról pedig különös uj elméletet magyarázott meg, amely szerint többségben vannak a románok, tehát a kisebbségek kenyérkeresetéről a többségben levő románok döntenek. Nem engedélyezték az éj^ngy Illést, Érdekes, hogy vasárnap délelőttre, tehát ugyanarra az időre, amikor Vaida Sándor az előadását tartotta, Timişoaran a nemzeti- parasztpártnak az a csoportja, amelyik Mániához tartozik, népgyülést hirdetett. Ezt a gyűlést nem engedélyezték. Leucutia Aurél dr. a bánsági Maniu-csoport egyik vezetője táviratban fordult a királyhoz. Kik a másodntínidü állampolgárok? A Városi Színházban tartotta Vaida Sándor az előadását s a zsúfolt nézőtéren sok volt a kisebbségi hallgató is, akik puszta kíváncsiságból mentek el. A nagyszámú román hallgatóság^ nagyrésze pedig nem a nemzeti-parasztpárfból került ki. Teodor eseu egyetemi tanár bevezető szavai után Vaida azzal kezdette előadását, hogy a régi magyar parlamentben viselt szerepét ismertette. Majd az ifjúság elhelyezkedésének problémá járói beszélt s mindegyre azt állította, hogy a románság másodrendű állampolgárok tömege lett az idegen tőkések kezében. '& nemzeti-parasztpárt programját úgy értelmezi, hogy nemcsak a parasztság, hanem a nemzet érdekében dolgozó párt legyen. Majd arról beszélt, hogy a kisebbségi sajtó súlyos kifogásokkal élt vele szemben. Felsorolt kisebbségi lapokat, köztük a Keleti Vj- ság-ot is, azt állitva, hogy a kisebbségi sajtó fenntartója a román nemzetet elnyomó parazita tőke. Pártvezér társának, Lupunak a nyilatkozatát azzal intézte el, hogy ö, aki karcolt már oroszlánokkal, meg tud birkózni a farkasokkal is. A numerus valachicus frontját nem a kisebbségek ellen alakítja, hanem a valah szó fogalmát akarja magas piedesztálra emelni. Az ügyvédek körében felkapott numerus ro- manus, nullus és totus elképzeléseket egyáltalában nem helyesli, hanem csak a partok felett realizálandó numerus valachus-t. A fővárosi román lapoknak azokra a támadásaira, melyek szerint ő diktatúrát akar, azt válaszolja, hogy igazi demokratának tartja magát. Ezt pedig úgy érti, hogy a román elem minden foglalkozási ágban többségben van s ha a különböző foglalkozási ágakat nemzetiség szerint megszavaztatnák a Dnyesztertől a Tiszáig, a román elem kívánságát emelné határozatra a többségi akarat. A numerus valachicusnak, amit ő az egyetlen helyes irányzatnak tart, ö a szülöapja és szülőanyjának magát a román nemzetet mondhatja. Ezután bemutatta az ismert grafikonjait és statisztikai adatait a bánsági orvosok és iparvállalati alkalmazottak nemzetiségi számarányáról. Azt mondotta, hogy a mar gyár betegeket magyar orvos, a németeket német, a zsidókat pedig zsidó orvosok kezeljék s (Sighet. március 4.) Részletesen foglalkozott a Keleti Újság azokkal a hírekkel, melyek szerint felháborító visszaélések történteik a sigheti elmegyógyintézetben. A fába a arról suttogott, hogy a betegek élelmezését meg nem engedett módon spórolják el, amineik következtében a betegek halálozási arányszáma ijesztően megnőtt. Ez röviden és magyarul azt jelenti, hogy a sigheti elmegyógyintézet V,'.' ,T"Vy' A sigheti vármegyei főorvos, dr. Pop Sigismund, még az 1934. év közepén utasítást kapott, hogy vizsgálatot indítson az elmegyógyintézetben és állapítsa meg, igaz-e, amit az újságok imák a visszaélésekről? Miután ez a vizsgálat nem vezetett eredményre, csütörtök délután dr. Mar- tinescu Gheorghe egyetemi tanár, egészségügyi felügyelő érkezett Clujról Sighetre, Az egyetemi nem kezeikét román betegét kisebbségi orvos. A kisebbségek természetesen ellene vannak a numerus valachicusnak, mert van veszíteni valójuk. A zsidókról. Azt állította, Hogy a zsidók a magyar uralom alatt mindig a magyar kormánypárthoz tartoztak s ma is azokhoz a román pártokhoz csatlakoznak, amelyek anyagi érdekeiknek a legjobban megfelelnek. Amig Budapesten sok magyarkodó zsidó a mellét verve a határok ellen beszél, addig itt a liberális pártban és a nemzeti-parasztpárt- ban levő zsidók jó románok, de csak addig, amig az érdekeik ezt kivánják. Azonban akár mint ipari vállalkozó, vagy mint orvos és más pályán dolgozó, különbséget tud tenni a zsidó a román elem és a saját fajtája között, abban a pillanatban, amint valakinek az alkalmazásáról van szó. Akik kikeresztelik magukat, azoknak a vérét és rokoni kötelékeit nem változtatja meg a keresztvíz. Nem tartja lehetségesnek, hogy itt zsidók jó magyaroknak tartsák magukat. A' nemzeti alapon álló cionista zsidók száma, szerinte nagyon kevés, ezekről hajlandó elismerő szavakkal megemlékezni, de a többi zsidó is csak kisebbségi és legfenntebb érdekből áll ide, vagy oda. Tisztázandónak tartja a fogalmakat, az antiszemita folva mátok számára. A két haza boldogsága. Vaida azzal fejezte be előadását, amit egy cionista zsidó lap számára már nemrégiben elmondott, hogy akinek két hazát adott a sors, annak jobb dolga van, mint annak, akinek csak egy hazája van. Az itt élő magyaroknak két hazájuk van s ha nem tudnak Romániában boldogulni, akkor Magyarországtól kapnak boldog'tá de a románság asért szegény, mert csak egy hazája van. Ugyanilyen boldogságot tulajdonit az itt élő németeknek is, idézve azt a verssort, mely szerint, amerre németül énekelnek, addig terjed a német haza határa. Befejezte pedig mindezeket a különös megállapitásait azzal a legkülönösebb kijelentéssel: — A románoknak ma csak egy hazájuk van és az sem az övék. tanár kezdte meg a vizsgálattal járó kihallgatásokat,, melyekre több, az elmegyógyintézet vezetőségén és személyzetén kívül állő egyén is meghívást kapott. így Biltiu Dancus Joan tanár, volt képviselő és Kelemen Ferenc, a „Maramaros“ szerkesztője és a Keleti újság munkatársa is elmondta mindazt, amit. az elmegyógyintézetnél történt visszaélésekről tudott, A vizsgálat -eredményéről egyelőre semmit sem lehet tndni. Valószínűnek látszik, miután a kihallgatottak fenntartották állításaikat, hogy Martinescu Gheorghe inspektor részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat megejtésére tesz élőterjesztést. Kívánatos volna a vizsgálat eredményességének érdeké Den, hogy erre az időre ideiglenesen eltávolítsák helyükről az elmegyógyintézet jelenlegi vezetőit. — hbín Szigorú vizsgálat indult a sigheti elmegyógyintézetben Gyógyithatók-e a ? Ezen rendkívül fontos kérdés foglalkoztatja mindazokat, akik asztmában, tüdőcsúcshurulban, idült köhögésben elnyálkásodásban, régebb idő óta meglevő rekedtségben, Grippe szenvednek és eddig gyógyulást nem találtak. Mindezen betegségben szenvedők kapnak tőlünk teljesen Ingyen egy könyvet képekkel illusztrálva, Dr, med, Guttmann, a finseni gyógyintézet volt főorvosa tollából; — - —■——»— - -----. ti— v. -*------- 1 —* —»*—1- •------betegsége felől felvilágosításokat „Gyógyitháték-e a ttidőbajok ?“ címmel. Hogy minden betegnek lehetőséget adjunk, hogy l nyerjen, elhatároztuk, hogy mindenkinek ezt a könyvet teljesen ingyen és portómentesen megküldjük, Csak postai levelezőlapon kell írni (6 lej postabélyeggel) pontos óim megadásával, erre acimre: PUHLMANN & Go. Berlin 852 HUflgelstrasse 25-25 a
