Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-29 / 73. szám
Kumnjsm ? JffjgJEK XVUl, ÉVFOLYAM* 73. SZÁM* Kétszeres adót akarnak kiróni a kisebbségi vállalatokra A Magyar Párt a szász képviselőkkel együttes mozgalommal igyekszik érvényt szerezni a tiltakozásnak — A kamara pénz. ügyi bizottsága megszavazta a dupla kisebbségi adót Amint máx> ismeretes, a kisebbségi polgárságot súlyos külön adóval sújtják azokban a törvényjavaslatokban, amiket a költségvetéssel kapcsolatosan a közterhek emeléséről benyújtottak a parlament elé. Azokat a kereskedelmi és ipari vállalkozásokat sújtják vállalati egyenes adójuk kétszeresével, amelyek a cégtábláikon, üzleti könyveikben „idegen“ nyelvet használnak Nem mondják meg pontosan, hogy mit értenek „idegen“ nyelv alatt, de el lehet képzelni a célt, amit elérni akarnak. A javaslat e pontja szerint duplán adóztatják meg azokat, kik anyanyelvükön vezetik üzleti könyveiket s akik a lakosság anyanyelvét használják cégtábla feliratoknál. Ez a javaslat rendkívüli megdöbbenést feltett. A Magyar Párt parlamenti csoportja érintkezésbe lépett a németek parlamenti csoportjával s együttes lépések megtételében állapodtak meg. A Magyar Párt képviselőinek a szász képviselőkkel kiegészített küldöttsége jelent meg szerdán Victor Antouescu pénzügyminiszternél és azt a kérést terjesztették elő, töröljék a köztartozások behajtásáról szóló törvényjavaslat 30. szakaszát, amely szerint azok a vállalatok, amelyek „idegen“ nyelven vezetik könyveiket, kétszeres adót kell, hogy fizessenekA miniszter a kérdést a kamara pénzügyi bizottsága elé terjesztette, amely a törvény- javaslat vonatkozó szakaszát a következőkben szövegezte meg: — Azok az adófizetők, akik kereskedelmük, vagy iparuk gyakorlásában idegennyelvü cégtáblákat használnak, kereskedelmi könyveiket idegen nyelven vezetik, százszázalékos pótadót kötelesek fizetni úgy az elemi, mint a járulékos adóknál. Ez más szövegezésben ismét csak a kétszeres adóztatást jelenti, tehát a helyzeten nem változtattak- A százszázalékos pótadó nevet adták a dupla kisebbségi adónak. A Magyar Párt a miniszterelnökhöz fordult. A párt nevében Jósika báró, Laár Ferenc, Abrudbányai Ede, a szászok részéről pedig tiersog Otto dr. képviselő együttes kihallgatáson jelentek meg Tatarescu miniszternőknél és tiltakoztak a pótadó-emelés ellen. Tatarescu miniszterelnök megígérte, hogy lehetőség szerint orvosolni fogja a panaszt. Most arról van szó, hogy a pénzügyi bizottság javaslatát a képviselőház is változtatás nélkül magáévá teszi-e? Ha a módosítás törvényerőre emelkedik, úgy a kisebbségi kereskedelmi vállalatok és iparvállalatokat százszázalékos pótadó fizetésére kötelezik az idegen nyelv használata miatt. MJiH Amig^ az Universul megdicsér egy kuliurzónás tanítót... végrehajtássá?, csendőrrel, bírságolásokkal kényszerítik át a magyar gyermekeket az állami iskolába — Egy székely község iskolai krónikájában benne van az egész rendszer (Ciucmadaras, március 27.)' Az ,.Univer-' sül“ nemrég cikket irt a székelyföldi népoktatás kérdéseiről s a fiatal kulturzónás tanítók érdemeként közli, hogy a székelyföldi állami iskoláknak létszáma betelt, mig a ka- tholikus iskolákat egymásután csukják be, mert alig van növendékük. íme, egy példa! A ciucmadarasi katho- likus egyházközség 1930-ban két tantermet épített, hogy az eddigi négy terem helyett hat teremmel szolgálja a katholikus oktatást. Chirca inspektor megállapította, hogy az épités engedélyezése iránti kérést 1933 decemberének végén iktatták a cluji tanügyi felügyelőségen. A MOT végrehajtási utasításának 90-ik szakasza kimondja, hogy ilyen kérések esetén, ha a miniszter nem válaszol a kérvényre, az uj tantermek félév letelté után megnyithatók. A megnyitás meg is történt. Nem sokkal ezután megjött Chele V. revizor válasza: az ötödik tanerő állását meg kell szüntetni. Megkezdődtek a beiratások. Beírtak ősz szesen 216 növendéket, egyetlen napon 195-öt. Ez a beiratkozott tanulók vallomásával igazolható. Chirca inspektor azonban jegyzőkönyvet vátt fel, amely szerint csak húszán jelentkeztek beiratkozásra. Mi történt a többivel? A jelentkezés természetesen bélyeg nélkül ment, mint Erdélyben mindenütt. A bírságolást mindenütt beszüntették már, csak Ciucmadarason nem, mert Chele ur szerint a törvényt ott és akkor hajtják végre, ahol és amikor szükségét látják. Nyilvánvalóan nincs olyan miniszteri rendelet amely bélyeget követelne a jelentkezéseknél, ez abból is látszik, hogy Erdélyben sehol sem követelnek bélyeget. Akárhogyan is áll azonban a dolog, formahibáért nem lehet egy egész iskolát tönkretenni. Baj van azokkal a bizonyos „szabad“ nyilatkozatokkal is, melyeknek alapján a felekezeti iskolák növendékeit az állami iskolákba terelik át. Ciucmadarason száztizenöt szülőt és száznegyvenegy ^ gyermeket vettek ostrom alá. Saját jószántából egyetlen egy gyermek sem ment át az állami iskolába. A nyomásra minden eszköz jó. A községben 1934 októberétől 1935 márciusáig nyolcvanöt foglalás történt, melyeknek során mintegy kétszázhetven tárgyat foglaltak le, 1 * , ,f r, ../> »V r ■ * ** •' ’* 1 ' T " Á végrehajtók lökdösik és verik az embereket. Ifj. Seöcs Áronná például, akit a végrehajtók meglöbdöstek. as esemény után halott gyermeket hozott világra. A kegyetlen foglalások mindjárt enyhülnek és kedvezőbb elbírálásban részesülnek, ha a sanyargatott családok hajlandók __ gyermekeiket az állami iskolába küldeni. Azokat, akik kérvényben tiltakoznak a névelemzés éllen, a csendőrségre idézik és ügyészséggel fenyegetik. Foglalás, végrehajtás, árverés, fenyegetés és csendőr: valamennyien hozzájárulnak ahhoz, hogy az Universul büszke lehessen a kulturzónás tanítók érdemeire. Ilyenformán kilencvenöt család 121 gyermekéi kényszeri- tették át az állami iskolába. Chele ur szerint a bírságolások törvényesek voltak. Mit mond a törvény? Azt, hogy nyolc nappal a beírások előtt ki kell do- boltatni a beírások idejét és módját. Az újságírónak, aki a községben járt, egyetlen napon ötvenkilenc szülő jelentette ki, hogy az állami iskoláiba történő átlépésekre vonatkozó nyilatkozatok értelmet csak az újságokból tudták meg, miután már aláírták. Az iskolaigazgató úgy magyarázta az írást, hogy a zálogtárgyak visszaadására vonatkozik, A nyilatkozatokat aláíró két tanú közül az egyik a végrehajtó volt, aki nem tud magyarul, a másik pedig a községi szolga, aki nem tud románul. A nyilatkozatok aláírásai között igen sok hamisított is van. A lakosság hangoztatja, hogy félrevezették őket, de igazságukat nem hagyják. A látszat esal Nizza egyik legelőkelőbb éttermének ter- raszára egy rongyos ruhás csavargó telepedett le a virágokkal díszített asztalhoz. A pincér gyorsan ott termelt: — Takarodj innen. Ez a hely nem neked való! — Ugyan miért? — kérdezte a különös vendég, erősen angolos kiejtéssel. — Takarodj! — ismételte a pincér. A csavargó azonban nem tágított, e helyeit beyiyult foltos nadrágja zsebébe, egy nagy csomó ezres bankót húzott ki, amelyet a pincér orra elé tartott. Két perc múlva már érkezett a rendőrség. akit az óvatos pincér telefonon értesített és további két perc múlva már a fogházban ült — minden tiltakozás ellenére — a pénzes vendég. Negyvennyolc órába került, amig a rendőrség kinyomozta és megállapította, hogy a csavargókülsejü ur angol lord, aki különcségből igy utazza be a világot és gyűjt tapasztalatokat. Ezek közé a tapasztalatok közé most a nizzai börtönt is besorozhatja a gazdag milliomos. — Pápai enciklika a háború ellen. Vatikánvárosiből jelentik: Az United Press jelenti, hogy XL Pius pápa a jubileumi év végén, április 29-én nagyjelentőségű enciklikát fog kibocsátani, melyben a háborús veszélyre figyelmezteti a világot. Az encildika kifejti, hogy egy újabb háború az egész európai civilizációt és kultúrát elpusztítaná. —- Április 1-ig kell fizetni az autóadót. A pénzügyminiszter felhívja az összes autójármüvek tulajdonosait, hogy április 1-én estig fizessék ki autóadójukat az 1935. évi áprilisi évnegyedre, mert ez az adó negyedévenként előzetesen fizetendő és a fizetés elmulasztása háromszoros bírságot von maga után. — Vass József édesanyja halottgyátázásért jelentette fel Eckhardt Tibort. Szentesről jelentik: Vass Jánosné, Vass József, volt magyar népjóléti miniszter édesanyja Eckhardt Tibor ellen halottgyalázás miatt feljelentést adott be a szentesi ügyészségen. A feljelentés Eckhardt Tibor ismert s nagy feltűnést keltett szentesi beszédének egyik, Vass Józsefre vonatkozó kitételét inkriminálja. A feljelentés előadja, hogy Eckhardt beszédében végig Bethlen István gazdasági politikáját bírálta s onnan is látszik rossz hiszemüsége, hogy Vass Józsefet csak egy sértő kifejezésben említette meg beszédében. — Kommunista szervezkedést lepleztek le Mayer János volt kerületében. Egerből jelentik: Kál községben, ahol Mayer János volt földmivelésügyi miniszter visszalépett képviselői jelöltetésétől s igy Eckhardt Tibor, a kisgazdapárt jelöltje egyhangú választással kapja meg a mandátumot, kommunista szervezkedést leplezett le a csendőrség. Soltész Jánosnál tartott házkutatás alkalmával felforgató tartalmú röpiratokat találtak. A csendőrség huszonöt letartóztatást eszközölt.. A letartóztatottak közt több jőnevü gazda van, köztük Ficsor Béla, a falu bírája is, akinek Eckhardt Tibor állítólag át akarta adni mandátumát, mert őt más helyen is megválasztják, — Nagy forgalma van a budapesti te- uyészállatvásárnak. Budapestről jelentik : Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár forgalma minden eddigi vásárét felülmúlta. A forgalom 651.860 pengőre rúgott, A vásáron 507 bikát 813 pengő átlagáron, 17 tehenet 476 pengő átlagáron, 264 birkát 136 pengő átlagáron, 616 sertést 171 pengő átlagáron és 70 lovat eddig még ismeretlen átlagáron adtak el.
