Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-23 / 68. szám

XVIII- nr VOLTAM. SZAB. ffeicn-Brsm 3 A Magyar Párt akciója a felekezeti tanárok és taní­tók nyelvvizsgája ügyében, sikeres befejezéshez jutott Megjeleni Anghelescn rendeleté, amely a kitűzött nyel» vizs­gák elmaradását jelenti be — A nyáron nyelv-tanfolyamokat tartanak — Gyárfás Elemér szenátor nyilatkozata Egymillió dollár kárt okozott u Harlemi néger forradalom (Newyork, március 21.) Ä Harlemben, Newyork néger negyedében kitört zavargá­sokra az az elterjedt hir adott okot, hogy egy kereskedő meg akarja ölni néger inasát. A négerek tömegbe verődve vonulták a kereskedő háza felé s véletlenül egy hullaszállító kocsi­val találkoztak, mire azt hitték, hogy a kocsi a néger fiú holttestét viszi. A felbőszült néger* tömeg ütlegelte a járókelőket és fosztogatni kezdett az üzletekben. A zavargás mind na­gyobb méreteket öltött s lassanként odáig fajult, hogy a helyszínen megjelent ötszáz fő­nyi rendőrség nem birt az agitátorok által fel­lázított négerekkel. A rendőrségnek és a meg­erősítésül küldött katonai csapatoknak csak nehezen sikerült visszaszorítani a dühöngő tömeget a néger negyedbe. Legújabb jelenté­sek szerint a zavargások még mindig mm szűntek meg. Az üzletekben okozott kár meg­haladja az egymillió dollárt. A katonaság és a tömeg közötti összeütközésnek két halottja és közel háromszáz sebesültje van. »4- <?•»♦»♦ M íi» »ft»«« »*»*»**♦»»< « « »HM Caransebeş győzött az elcsafolási akcióban (Caransebeş, március 21.) Az ellen a terv ellen, amellyel a törvényszéket el akarják be­tegből álló és az orsovai járáshoz tartozó ha- íárőrezred-közösséget pedig Mehedinţi, megyé­hez akarják csatolni, egységesen nyilvánult meg a város és a megye lakosságának tiltako­zása. Egy héttel ezelőtt az összes politikai pártok vezetőinek bevonásával tiltakozó nép- gyűlést. tartottak Caransebesen, amelyen ha­tározati javaslatot fogadtak el a törvényszék átho'yezése, a caransebesi görög keleti püspök­ség székhelyének (megváltoztatása és a határ­őrezredekhez tartozó kilencvennégy község uj közigazgatási beosztása ellen. Az emlékiratot küldöttség adta át az illetékes minisztereknek, a népgyülós pedig üdvözlő táviratot küldött a királynak, jóindulatú támogatását, segítségét kérve a város és a megye veszélyeztetett érde­keinek védelmére. A népes népgyülést csütörtökön délelőtt 11 órakor megismételték Caransebesen. A nagy­számban megjelentek előtt dr. Cornel Cornea szenátor, szenátusi alelnök ismertette a kül­döttség utjának eredményét és közölte, bogy as egységes tiltakozás az eredeti terv megvál­toztatására késztette az illetékes köröket és igy Caransebesen továbbra is megmarad a tör­vényszék és feladták azt a tervet is, hogy a határőrezredek utódaiból álló kilencvennégy községet Mehedinţi megyéhez csatolják. A nép- gyülésen megjelentek kitörő örömmel és nagy lelkesedéssel vették tudomásul a városra és a megyére kedvező döntést. Közölte Cornea szenátor a népgyüléssel azt is, hogy a caransebesi püspökség áthelyezésé­nek veszélye még nem szűnt meg és ezért arra kéri az össze® politikai pártok helyi vezetőit, hogy egységesen mozduljanak meg a püspöki székhely változatlan megtartása érdekében. A népgyülésen határozati javaslatot fo­gadták el, amelynek értelmében követelni fog­ják, hogy az 1921■ évben megszüntetett Seve­rin (Szörény) vármegyét Caransebeş székhely- lyel állítsák vissza, majd hódolatát fejezte ki a király iránt, aki nagy mgéretéssel és jóin­dulattal, hatékonyan támogatta Caransebeş vezetőségének és lakosságának törekvéseit. A népgyülésen meleg ünneplésben részesítették Lazarescu püspököt is, akit felkértek arra, hogy a szinóclusnál járjon közbe, hogy a püspöki székhely továbbra is Caransebesen maradjon. Dr. Marchescu a különböző politi­kai frakciók, dr. Ancusa a nemzéti-parasztpárt, Lupe8cu Jón pedig a diákság nevében mondot­tak köszönetét Cornea szenátornak és a város vezetőinek eredményes közbenjárásukért, majd dr. Kovacescu polgármester fejezte ki köszö­netét a politikai pártok vezetőinek, akiknek egységes fellépése tette lehetővé Caransebeş érdekeinek eredményes megvédését. (Btícufssii, március 21.) A Keleti Újság részletesen be szó molt arról a közös fellépésről, mellyel a Magyar Jfárt parlamenti csoportja az elmnit szombaton a miniszterelnök előtt a ma­gyar kisebbség legégetőbb sérelmeit feltárta és a panaszok orvoslását szorgalmazta. A felhozott sérelmek közt egyik legkiáltóbb volt a hitvallásos iskolák tanerőinek folytonos zaklatásai. A fele­kezeti iskolák tanítóinak fizetéséhez az állam egy fülénél sem járul hossá s mégis Anghelesat mi­niszter nagyrészüket as uccára akarja tenni az ■ államnyelv állítólagos nemtudása miatt. A kérdésben a parlamenti csoport együttes fellépése óta döntő fordulat történt, amint erről dr. Gyárfás Elemér szenátor bucureştii munka­társunkat a következőkben informálta: — Az a céltudatos, szívós, körültekintő és erélyes küzdelem, melyet Anghelescu miniszter nyelvvizsgái ellen folytattunk, sikeres befeje­zéshez jutott. A közoktatásügyi minisztérium 53744—935. szám alatt körrendeletét intézett az összes iskolafenntartókhoz, melyben a követke­zőket mondja: t. A hitvallásos elemi és középiskolák ki­sebbségi tanárai és tanítói, kikről 1934. au­gusztusában azt állapították meg, hogy nem hirják a román nyelvet, valamint azok is, kik­ről az iskolalátogatások rendjén megállapí­tották, vagy meg fogják állapi tani az 1934— 35. tanév során, hogy nem bírják kellőképpen a román nyelvet, kötelesek külön román nyelv tanfolyamon résztvenni, mely 1935. jnlins 1. és augusztus 31. között lesz a magánoktatási törvény 109. szakaszának 4. bekezdése értel­mében, 2, A hitvallásos elemi iskolák kisebbségi tanítói, kik az 1934. évi vizsga rendjén nem mutattak fel elegendő tudást a román nyelv­ből, az 1934—35. tanévben csak azokat a tan­tárgyakat adhatják elő, melyek a törvény ér­telmében kisebbségi nyelven taníthatók. Az iskolafenntartók kötelesek gondos­kodni róla, hogy a nemzeti tárgyakat csak olyan tanitók tanítsák, kik jól birják a román nyelvet. 3. A Mivallásos iskolák tanárainak és ta­nítóinak folyó év májusra tervezett nyelv­vizsgája nem fog megtartatni. Ismételten leszögezzük, hogy a fenti ren­delkezések csak a hitvallásos iskolák tansze­mélyzetére vonatkoznak. — így szól a miniszteri rendelet, mely bizo­nyára húsvéti örömet fog árasztani sok-sok ma­gyar hajlékra. E rendelkezésre tekintettel — fe­jezte be információját Gyárfás Elemér szená­tor, — a hitvallásos iskolák tanerői a folyamat­ban levő kontenciós perekben kitűzendő tárgya­lásokon, — melyeken ügyvéd által kell magukat fcépviseJtetniök, — a megváltozott helyzetre való hivatkozással ne szorgalmazzák az ügy érdemle­ges eldöntéséi, hanem napoltassák el a tárgya­lási, lehetőleg hosszú határnapra. Gyárfás László. Tizennégy éve perlik a minoriták Tg.-Murest az erőszakosan átvett székház béréért A taktikádé tanács a napokban a hussotis^yedlk tárgyalást halaszltdta el (Ty.-Mureş, március 21.) Á román uralomé átvételének legelső napjaiban történt, hogy a Minorita-rend székházát a rendőrség kiürí­tette és beköltözött az épületbe. Akkor még a rendőrség városi szerv volt, fizetését a lakta­nyáit a város utalta ki. Három évig használta a közben politikai osztállyal is kibővített rendőrség az erőszakkal elfoglalt Minorita-rend épületét. Ez alatt az idő alatt az épület alaposan megrongálódott, úgyhogy későbbi rendbehozatala hatalmas ösz- szeget, emésztett fel. Mivel a javítást a Mino­rita-rend eszközölte, a tönkretett székhazának jókarbari tartásáért, valamint a három évi haszonbér összegéért pert inditott a város ellen. A per 14 éve húzódik anélkül, hogy a Mino- rita-rendház megkapta volna jogos követelését. A most lezajlott legutóbbi tárgyaláson dr Nestor Justin városi főügyész azzal érvelt, hogy a Minorita-rend nem jogi személy és igy a pert sincs joga folytatni. Állítását Onisifor Ghibu cikkeivel próbálta alátámasztani. Ezek a cikkek azonban ellenkeznek a kultusztörvény Il ik szakaszával, mely határozottan meg­állapítja, hogy történelmi egyházak jogi sze­mélyek. Ä Il ik szakasz alapján a Minorita-rend perének már régen el kellett volna dőlnie. A város vezetősége azonban minden tárgyalás­nál újabb tanukat jelent be és — huzza a pert. A most megtartott és szeptember 23-ikára elnapolt tárgyalás már a huszonegyedik s hogy mikor fog ţpajd az egyház jogos követe­léséhez jutni, most, 14 év után még csak sejteni sem lehet. HIHETETLEN OLCSÓ könyvvásár Lepage«* SIESSEM, MÍG EL MÉM FOGY i Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, Jack Lon­don, Maupassant, R. Rohand, Zilahi, Zola stb. stb. Gazdasági, technikai könyvek, filozófia, raű- vés7ettörténet, történelem, természettudomány, irodalomtörténet stb. alapvető müvei Minden 5, 10, 30, 33, 40 és 50 lejes árakon Lepage-nál Clui. Menjen be Lepagehoz, mert ilyen alkalom soha nem adódik, -+■ Kérjen ingyen jegyzéket.

Next

/
Thumbnails
Contents