Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-18 / 64. szám
1 Kninutsm XVIII, ÉVFOLYAM. 61, SZÁM. Gróf VaidaSándor és társai tliiyen is a magyar címeres demokrácia? Â magyarellenes hangulat sohasem volt olyan feszült és izzó, mint az utóbbi hónapokban. Nemcsak a jobboldali sajtó, hanem a vezető román politikusok is mind élesebb hangot ütnek meg, sőt még azok a politikusok is, akik a múltban a kisebbségekkel szemben való megértés elvét hirdették, ma mind szélsőségesebb vizekre eveznek s az itt élő kisebbségek riadtan kérdezik: mi fog még történni a jövőben, micsoda megpróbáltatások várnak itt reánk? De nemcsak a politikai életben, hanem a közhivatalokban, az adóztatásban, közigazgatásban és mindenütt, a napi élet minden megnyilvánulásában fájdalmasan tapasztalható az ellenséges fordulat. Legutóbb véletlenül kekünkbe került egy propagandakönyv, amelyet az antireviziós liga adott ki. Az antireviziós kalendáriumot a falvakban és városokban ingyen osztogatják s abban a legvalótlanabb adatok sorakoznak fel a „barbár magyarok“ ellen. Uszitó rajzok, versek, kitalált véres történetek feszítik az amugyis ellenséges hangulatot. De most nem erről akarok irni, hanem egy ezzel éppen ellentétes folyamatról s magam sem tudom, hogy nevessek rajta, vagy komoly jelentőséget tulajdonítsak neki, Mikor Vaida numerus valachicusa körül zug az egész ország sa jtója s Vaida valósággal a magyarellenes front élére ugrott, az egyik barátom azzal a kérdéssel lepett meg: — Hallottad, hogy Vaida Sándor most festettette meg a magyar nemesi címerét?-- Lehetetlen, — volt a válaszom, mert azt hittem, hogy a barátom csak Ízléstelen tréfát csinál. — Járj utána, — tette még hozzá és ugyanakkor megadta egy magyar festőművész címét. Másnap mar bekopogtattam a festőhöz. Boldog örvendezéssel üdvözölt, de amikor előálltam a kényes kérdéssel, a festő arcán az örvendezés derűs vonalai megkeményedtek. — Nehéz dolog, kérlek, nagyon nehéz, — ismételgette, — Miért? Megfestetted a elmert, vagy nem? — Persze, hogy megfestettem. De ez diszkrét megrendelés volt- Nem Vaida rendelte meg, hanem.... — Hanem? — Egy ismerőse, vagy mondjuk úgy. tisztelője jött hozzám. Nem a megrendelőnek kellett a címer, hanem ajándékba adta. — Kinek? — Ezt sem tudom. Nem is kutattam. A rendelést megkaptam és annak értelmében elkészítettem a címert. Vaida Sándor magyar nemesi előneve „Gorbói“ és a eimer egy zárt-sisakos-vitézt ábrázol. Engem ez az ügy tovább nem érdekelt s fogalmam sincs arról, hogy az általam megfestett cimert Vaida Sándornak ajándékozták, vagy talán más valakinek... Itt a festő kissé elakadt, de később még hozzáfűzte. —• Én ebben nem látok semmi különöset, Vaida Sándor nemcsak magyar nemes, hanem a máltai lovagrend tagja is. tollát pápai gróf... — Tehát gróf Vaida Sándor, — fűztem hozzá bizonyos maliéi aval, — csak azt nem értem, hogy miért szidja akkor a magyar grófokat és ha szidja, akkor miért festetik meg Vaida Sándornak a magyar nemesi címerét! A festő azonban más állásponton volt. Ő egy cseppet sem csodálkozott. Előtte mindez természetes és magától értetődő dolog. — Kérlek, — mondja tovább, — nemcsak Vaida Sándor címerét festettem meg. Essél hanyatt és vedd tudomásul, hogy az utóbbi időben valósággal divatba jött a magyar nemesi címerek megfestése• — Mit értesz ezalatt? — Mit értek? Hát azt érteni, hogy a vezető román családoktól egyre-másra jönnek a megrendelések■ Az utóbbi hónapokban húst magyar cimert festettem. És büszkén vágja ki: —■ Divatos magyar nemesi cimerfestő lett belőlem és Istennek hála — szépen keresek. Ma már ciwerképeitn a legelőkelőbb erdélyi román családok falain díszelegnek. Úgy látszik, hogy a román politikusok rájöttek arra, hogy magyar nemesnek lenni még Romániában sem szégyen. ” Nem mondhatnál egy néhány nevet? — Nem. Ez üzleti titok, Nem vagyok olyan ostoba, hogy rontsam az üzletemet. Arra kérlek, hogy a nevemet se ird ki. Mit lehet tudni, mikor veszem még hasznát, hogy a román csa ládoknak festett nemesi címerekben speciálista vagyok? Minden további kísérletem hajótörést szenvedett, de azt hiszem, ezek az adatok sern érdektelenek. Megtudtam, hogy amikor a magyarság ellen a legélesebb harc folyik, ugyanakkor vezető román politikusaink magyar nemesi rangjukra büszkék, szép színes címereket festetnek s lakásaik falát magyar címerekkel ékesítik. Csak azt nem értein, hogy mire való akkor a demokráciával űzött hangos és verejtékező játék. Miért szidják akkor a magyar grófokat?! Hiszen a valóság az, hogy előbb, a kisajátítás során elvették az ingatlanainkat, sőt azután törvényt hoztak, hogy eltörlik a címeket és most magyar nemesi címereket festetnek. Hogyan lehetséges, hogy a sokat hangoztatott román demokrácia nevében az egész (Páris, március hó.) Ami Becsben — a császárváros békebeli világhatalmi esztendeiben ■— a „Ballplatz“ volt, ami Angliának a „Foreign Office“, vagy Olaszországnak a római „Palazzo Chigi“, a franciáknak, sőt az egész világnak, a „Quai d'Orsay“ — a külügyminisztérium palotája- Itt van a francia diplomácia boszorkánykonyhája. A hatalmas épület egyik háromemeletes szárnyán s az ehhez tartozó pincében és padláson van a temető — az irattár. Itt fekszenek sorbarakva a varseillesi, trianoni, saint-germaini. sevresi, neuillei békeszerződések eredeti példányai. A kétkilométores „ad acta“ temető. A „mult“ van itt összegyűjtve.,, az egész mult, do csakis a mult. A moly-, egér- és pat kányrágta poros akták, iratok, oklevelek és szerződések rengetegében M. Deloohe re Noyelle meghatalmazott miniszter, osztályfőnök irodája egy külön sziget: nem egy szürke hivatalnok irodája, hanem egy tudós dolgozó- szobája és egy szenvedélyes muharát muzeális gyűjteménye. Volt francia külügyminiszterek portraitjai, fényképei, graviirjei abban a sorrendben, ahogyan azok egymásután — egyesek többizben is — következtek —a leghíresebb művészektől- Díszes kötésű albumok egykoron hatalmas uralkodók, államférfiak autogramm- jaival... ma már mind „ad acta“ hever „lerakva“ az irattárban. A cellákban a francia külpolitika „hét pecsét“ alatt őrzött titkos megállapodásainak hiteles története. Ezekbe a szigorúan védelmezett zárkákba amelyeknek ablakai belülről erős vaspáncélokkal vannak elzárva és az örökös éjszakai sötétséget csak rövid időre szakítja meg egy-egy múltak iránt érdeklődő tudós történész, vagy diplomata kutató lámpa- fénye — csak meghatározott célra kért külön engedéllyel lehet belépni. A titkár által nevemre kiállított belépési engedélyen betekintési tárgyul „a trianoni békeszerződés eredeti és hiteles aláírásokkal ellátott példánya volt megnevezve“, az engedélyt pedig minden egyes esetben M. Delochc de Noyelle miniszter, osztályfőnök irja alá. Engedély nélkül még maga a francia külügyminiszter sem kutathat az irattárban elhelyezett okmányok között. Pontos mérések két kilométerben állapitINGYEN kap egy *i*p*n«*«8vlíi= mán», ha megr ad li az élet- horoszkopját. Az ön éleibe roürtzo|»,a megkutatja Önnek az 1835- évi lersii. Megmutatja, hogy üzleti vállalkozásai, peres ueyei stb. jó eredménnyel Járnak-e, továbbá, hogy s er ncséje lesz-e szerelmébe, háztsságban, a sorsjátékban stb. Azonkívül megmondja önnek a »er«n- «sa nap alt, sxerencse- s*; ma . — Küldje be postán az On szüléié t adata t, mellékelve 18 J jt bélyegben az ins és postaköltségekre azaláobí címre: KARMA YOCiHA, As roiög is-okkultista, Braşov, Strada Horea 2/11. magyar kisebbségi politikát grófi politikának nevezik? Itt valami nem stimmel. A jelszavak úgy látszik hazudnak és épp gróf Vaida Sándornak, a gorbói magyar nemesnek nem fogom elhinni a jövőben, ha demokráciáról papol és szidja a. magyar grófokat. Nem hiába zártsí» sakos vitézt ábrázol Vaida magyar nemesi címere, mert ha Vaida Sándor felhúzná a zárt sisakot, akkor bizonyára kiderülne, hogy az a demokrácia, amit csinál, nem más, mint —* címeres demokrácia! ják meg azt a falhosszuságot, amely mentén az irattárban elhelyezett iratok évszámszerinti sorrendben egymásutáni szobácskákban következnek. A lerakott akták száma 100.000-nél is több lehet. Azok a szobák, amelyekben egy-egy fontosabb szerződést és a rávonatkozó üzenetet és levélváltásokat őrzik, még a többinél is erősebben, pánoélozottabbakAmint a bosszú folyosókon a sok-sok kis ajtó mellett elhaladunk, kísérőm sorban mutat rá egy-egy nevezetesebb szobácskára: — így nyugszik a troyesi szerződés például —* mondja, — amely Franciaországot 1426-ban az angol királyra testálta át... ez a westfáliai szerződés szobája — mondja később egy másik szoba ajtajánál, — amelyet az ösz- szes német választófejedelmek aláírtak... itt meg a westminsteri szerződés fekszik, amelyet Cromwell Olivér —- neve alatt a „The protector“ megjegyzéssel — ratifikált. A későbbi szobákban a francia kriályi udvar és Washington között folytatott levelezés... a francia királyok szerelmes levelei... Napoleon és Talleyrand levelei közül azok, amelyeket nem adtak el Metternichnek. A trianoni szerződés irattára Sok-sok szoba, és vagy jó tizpercuyí séta után elérkeztünk a közelmúlt jelenkorhoz, ahol a versailiest és saint-germaini szerződés szobája után a „trianoni szerződés“ irattára következik. Nekilátunk, hogy levelezési anyagok tömegéből kikeressük az eredeti okiratot. Benes jelentése akad a kezem közé, egerek rebbennek szét az Írások mögül. — Voilâ — kiált föl a fiatul attasé, amikor sikerült ráakadnia a keresett szerződésre... de csodák csodája __ fiirészporszerüen hull szét minden egyes lap, amelyhez hozzányúlunk ... Az egerek! — mondja meglepetve. — Tizenöt év óta senkisem nyúlt ehhez a szerződéshez . .. volt idejük, hogy alapos munkát végezzenek ... Az aláírásokat szerettem volna látni, de nem lehetett hozzáérni, mert lisztté mállóit az ujjaim között. Megették u trianoni egerek... Kotzig Károly. Olajos Domokos. Tavaszi rótták írban megkezdődött Gzinht 1 A Quai d 9Orsaidiplomáciai irattáréban, ahol a békeszerződéseket Két kilométeres hosszúságban sorakoznak fel a történe mi jesentös’gu akták — A tr.anoni szerződés hivatalos példányúitól egerek lakmáróztak
