Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-02 / 50. szám
xvm. wfoltjim.s k.Mîiiinm mmmmwmmmammm M alhofmânu €s a bîhzmmmm uQáDan állanak a numerus elaususnak Xeni volt miniszter, mint ügyvéd. IzalároxoVt hangon oíjtéfi a mozgalmai — \z ügyvédi kamarák nem fog» lalkoznak a tervvel laivafaiosan nem lehet kivételes elbánásban részesíteni országunk polgárait faji, vagy vallási szempontok miatt. 1919 december 9-én Párisbah a kővetkező kötelezvényt irtuk alá: Románia kötelezi magát, hogy a jelen fejezet 8-ik szakaszát elismeri alaptörvénynek és semmilyen törvény, vagy hivatalos rendelkezés mem fog ellentétben állam ezekkel a kikötésekkel. — Á’ vonatkozó szakasz igy szól: \ (Bucureşti, február 28.)" Az ügyvédi kamarákat mindenütt foglalkoztatja a numerus clausus terve. Eléggé különösen hangzottak az első hírek, melyek szerint az ügyvédi kamarák, mint jogászi és jogi testületek, hajlandók lettek volna a numerus elaususnak olyan jogilag és főképpen az alkotmány szempontjából lehetetlen tervvel is foglalkozni, amely nemzetiség szerinti zárt számokat állított volna fel az ügyvédi kamarákba való beiratkozás korlátáiul. Ezekben a jogászi testületekben, mintha a megfontolás kezdene felülkerekedni, a kamarák hivatalosan nem tárgyalják a numerus elaususnak ezt a formáját. Amint az erdélyi főváros ügyvédi kamarájánál történt, csak a román ügyvédek egyrészének a magánértekozlete foglalkozott" "ezzel az ötlettel, úgy most a fővárosi, ilfovi ügyvédi kamara is elhárítja magától a kérdésben való állásfoglalást. Az ilfovi kamara elnöksége hivatalos közleményt adott ki, ebben leszögezi, hogy a kamara hivatalosan a numerus clausus kérdésében állást nem foglal. A kamara egyes tagjainak szabadságukban áll, hogy úgy ebben a. kérdésben, mint általában az ügyvédi hivatás más problémáinak a kérdéseiben egyéni véleményeket valljanak. A vasluimegyei ügyvédi kamara román tagjai körében is megindult a mozgalom, amely szintén a numerus clau- sust kívánja. Itt is csak román ügyvédek magánértekezletén tárgyalták ezt a tervet. Az értekezleten hozott határozatnak a jegyzőkönyvét azonban csak tizenhat ügyvéd irta alá, a megye összes ügyvédjei közül. Xerei nyilatkozata a numerus clausus ellen. Mini a fővárosi, ilfovi ügyvédi kamarának a tagja szólal meg a liberális pártnak egy ismert nevű, komoly vezetöférfiuja, Xeni volt miniszter és határozott hangon áll szembe azzal a demagógiával, ami a faji numerus clausus jogi lehetetlenségét elhomályosítani igyekezett. Azért is érdekes ez a nyilatkozat, mert az ilfovi kamaránál egy másik liberálispárti ügyvéd, Istrate Nitescu igyekezett a faji numerus mozgalmának élére állani. Xeni volt miniszter a következőket mondja a Lupta hasábjain.: — A válságos helyzet annak tulajdonítható, hogy a kamarába igen nagyszámban iratkoznak be, de az általános krízis is oka ennek. Bueureştiben ötezer ügyvéd van, mig Párisban csak 2500. De a numerus clausus alkimista formula. Az egyetemes boldogság álma régi és örök. A mai németországi kísérlet, amely semmiről és senkiről sem akar tudni, nagyon kegyetlen és jó bizonyító erőt jelent. Amit meg lehet tenni egy kegyetlen rendszer és diktatúra utján, kétségbe vonom., hogy alkotmányos szabadsággal rendelkező országban keresztülvihető lenne. t .' 4 Minden versenyen felülállő valódi HOMESPUN uri és női divatszöveteket készít és önköltségi áron elad a DOMBRIA HáziszBvészet Egyedüli elárusító hely: Cluj-Kolozsvár. Bratiana ncca Sí. —■ Vagy elérkezett az ideje, hogy a kalandok sodrába vessük magunkat1? Helyes-e, hogy eltávolodjunk a nemes francia ideológiától és a hitlerista felfogáshoz csatlakozzunk1? Az alkotmány és a békeszerződésük útban! állatnak. —• Arra a kérdésre, hogy ilyen változásokat eszközölni lehet a jelenlegi törvények tekintetbevételével, azt válaszolom: az érvényben levő alkotmány és a békeszerződéseknél mellettünk állott hatalmakkal közösen aláirt egyezmények szem előtt tartásával, rAz Összes román alattvalók egyen• * lőek lesznek a törvény előtt és ugyanazon polgári és politikai jogokat fogják élvezni, faji, nyelvi és vallási különbség nélkül. i — Az aránylagosság problémája nagy nehézségeket, okoz egy államban, amelynek hatalmas etnikai kisebbsége van és nem lehet, uecai mozgalmak utján megvitatni. A megoldást nem lehet a baloldali bolsevizálásbati, 3em a jobboldali kilengésben megtalálni. Ez a nyilatkozat is alkalmas arra. hogy; kijózanítókig hasson. Az egyik legnagyobb erdélyi vállalat, a Nitrogén-müvek eladásáról tárgyalnak Pánik a tisztviselők és alkalmazottak között fDmosmrmrtin, felír. 28.) Erdély égjük leghatalmasabb vállalata, a diciosanmartini Is' i t regén-müv ék, közvetlenül eladás előtt áll. A gyár budapesti tulajdonosai, a Magyar Általános Hitelbank és a Festi Magyar Kereskedelmi Bank megállapodtak egy bei földi .péuzcsoporttal a vállalat átadása felől. Egyelőre csak az opciós szerződést írták alá. He az opció rövidesen lejár, úgy, hogy a tavasszal végleg eldől a gyár sorsa. Egyes bucureştii lapok befejezett tényként röpítik világgá a gjrár eladását, amit azonban moly péimesoportnak, amelyben a bradi „Mica“ részéről Gigurtu mérnökigazgatő, a Foresta részéről dr. Goldfinger Oszkár, valamint Emil Präger bucureştii építész nagyvállalkozó vesznek részt. Budapestén már előrehaladott lépéseket folytattak. A gyár tisztviselőit és munkásait _ jelentette kr tovább Kramer igazgató — az uj alakulat átveszi, mert feltétlenül szükségünk lesz a régi, kipróbált alkalmazottakra, úgy, hogy semmi ok sincs iöTodeícs izgalmakra és különös nyugtalanságra. A régi, kipróbált alkalmazottak azonban már sok hasonló esetet hallottak, aráikor rövid idő alatt alaposan megrostálták az évtizedek becsületes munkájává! méltán dicsekedhető tisztviselői kart. Kramer Jenő, a Nitrogén-gyár itteni igazgatója azzal, cáiol meg. hogy csak opciót adtak egy koKevés híjián öngyilkosságba kergette a mani Silei vádlottakat a tolmács megtévesztő kísérlete A jugoszláv rendőrfőnök titokzatos látogatása a börtönben A véc£ő felháborodva tiltakozik a visszaélések ellen (Marseille, február 28.) A Marseiile! kiró Ívgyilkosságban való biinrészességgel vádolt terroristák védője szerdán bejelentette u marseillei vizsgálóbírónak, hogy Postpischil cellájában egy rejtélyes jugoszláv egyén jelent meg, aki arra akarta rábeszélni Postplschilt, bogy mondjon el neki mindent, amit a király-gyilkosságról tud. A rejtélyes idegen azt állította, hoggy Jugoszláviában időközben uralom- és rendszerváltozás történt s ezért, ha mindent elmonda nak, nem fog bántódásuk esni. A terroristák védője kérte a vizsgálóbírót, hogy indítson vizsgálatot annak megállapítására: ki volt a Postpischil cellájába látogatást tevő rejtélyes jugoszláv Idegen. Újabb jelentés szerint a vizsgálat felderítette, hogy a királygyilkossággal vádolt terrorista rejtélyes látogatója Simonovics jugoszláv rendőrfőnök volt,-aki ravasz módszerrel igyekezett kitudní a terroristák szerepét Sándor király megöletésé- ben. Desbonne védő megállapítása szerint Simonovics rendőrfőnök arra is rá akarta birn? a terroristákat, hogy saját maguk kérjék Jugoszláviának való kiadatásukat. mert semmi okuk sincs a félelemre, nem fogják őket megbüntetni. A párisi lapok jelentik, hogy a jugoszláv terroristák vallomásait fordító tolmács is visszaéléseket követelt el, amennyiben a vádlottak vallomásának csak egyes részeit fordította le franciára, mig fontos dolgokat elhallgatott. A tolmács fordítás közben odafordult Éráihoz, Raicshoz és Postpischilhez és közölte velük,, hogy kiadatásuk már befejezett tény s az három napon belül meg is történik. A vádlottakat annyira lesújtotta ez a hír, Hogy öngyilkosságra szánták magukat. Elhatározták, hogy börtöncellájukban leharapják kezüket, hogy igy elvérezzenek. Des< bonne védőre olyan mély hatást tett, amikor megtudta ezeket a körülményeket, a vizsgálóbíróhoz sietett és magyarázatot kért. A francia lapok nagy felháborodással Írnak a történtekről és megállapítják, hogy a kihallgatások alkalmávat botrányos visszaélések történték és követelik, hogy cseréljék ki azonnal a tolmácsot.
