Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)

1935-03-02 / 50. szám

i

KeietiBjmg

XVIII. ÉVFOLYAM. SO. SZÁM.

Ferenc József hajlandó lett volna Erdély egy részét átengedni Romániának

Bécsbőf a bucovina/ báró hozott üzenetet Bratianu számára, amit Erdélyben adott át a román kormány megbízottjának — A háborús magatartás egy adata, a román sajtó szerint —

'A román sajtóban nyilvánosságra hozták a világháború első hónapjainak egy pár olyan diplomáciai adatát, amelyek arról szólanak, hogyan lépett be Románia a hadviselő államok sorába. Ezek között sző van egy ajánlatról, amit Becsből tettek a román kormánynak 1914. szeptemberében s felajánlottált volna Erdélynek egy részét, valamint Bukovinát annak ellenében, hogy Románia a központi hatalmak oldalán, tehát a hármasszövetség kötelékében, lépjen be a háborúba. Ezt ez ajánlatot Ferenc József, a monarchia Uralkodója tette volna, a terv azonban Ozernin, volt osztrák-magyar külügyminiszter ötlete volt s valamit közölt erről Czernin is az emlékirataiban. Hogy milyen tevékenységet fejtett ki a francia és az orosz diplomácia Romániában, annak érdekében, hogy Románia az antanthatalmak mellé álljon, azt többek között a Paleologue és a Szászaim v, emlékirataiból is tudjuk. Parisban és Péter- váron pontosan megállapították azt az időpontot is, amelyben' Romániának a mozgósítást el kellett rendelnie és Franciaországnak akkori pétervári nagykövete megírja, hogy milyen következmények származtak abból, hogy ez a határidő néhány héttel kitolódott. A most nyilvánosságra ;hozott adatok nagyrészben eddig ismeretlenek voltak. Ismeretlen volt az, hogy Bratianu Jonelnek, valamint Take Jonescuuak mi volt a válasza arra a bécsi megkeresésre, amit szigorúan eltitkoltak Magyar- ország akkori kormánya előtt.

A román sajtóban a következőképpen mondják el ezt a történetet:

_Röviddel a világháború kitörése után az

akkori román konzervatív pártnak egyik vezető embere, N. Cananau, aki bizalmas barátja volt Take Joneseunak, Brasovból táviratot kapott egy bukovinai barátjától, Vasilco bárótól, a bukovinai románok vezető emberétől. A távirat arra kéri Ca- nanaut, hogy igen fontos ügyben sürgősen utazzék Brasovba. Cananau el is utazott s szeptember végén megtörtént ez a találkozás. Ennek a találkozásnak az időpontja éppen a marnei csata utánra esett. Vasilco báró a legnagyobb titoktartás kérése mellett adta elő a következőket:

— Arm kérlek, járjál közbe Bratianu miniszterelnöknél és Take Jonescunál, hogy Románia a központi hatalmak oldalán lépjen be a világháborúba. En egyenesen Ferenc József császárnak a megbízásából beszélek és a bécsi kormányéból. Ausztria átengedi Romániának az egész Bucovi- nát és a bécsi kormány hajlandó átengedni Erdélynek egy részét is, mint ellenszolgáltatást annak feltételéül, hogy Románia haladéktalanul mozgásit a monarchia oldalán. A legnagyobb bizalmassággal közlöm ezt veled, anélkül, hogy Magyarország tudna róla. Természetesen a Czernin gondolataképpen, aki már nagyobb összeget bocsátott rendelkezésre a román sajtónak a központi hatalmak mellett váló kedvezőbb légkör teremtése érdekében. Ennek eddig nem volt sikere, mert az egész román sajtó a központi hatalmak ellen és a szövetségesek mellett foglalt állást.

Cananau azonnal Sinaiaba utazott, ahol közölte mindezeket Take Joneseuval. A román külügyminiszter a legnagyobb figyelemmel hallgatta meg a bécsi kormánynak ezt az ajánlatát. Aztán telefonon felhívta Oroszország bueu resti követét, Pokleezky-Kozíelt és közölte vele, hogy milyen ajánlatot tett . az osztrák kormány.

Kérte, hozza tudomására az orosz kormánynak, hogy milyen nagy értéket tulajdonítanak Bées- ben Románia világháborúba való belépésének és nx, antanthatalmuk Is e szerint becsülhetik meg

A munkaügyi minisztérium megígérte a kisiparosság súlyos sérelmeinek

orvoslás át

Megfelelő keretek kőié szorítják a fogház! készítmények elhelyezését — A kontár-kéröeshen is reparácidt Ígérnek

Ennek a válasznak az volt a célja, hogy időt kapjanak a tárgyalások esetleges felvételére. Ca- nanau ezzel visszatért a szállodájába. Mielőtt azonban másnap az Erdély felé induló vonatra felült voina, ismét magához hivatta Bratianu és a következőkét mondotta neki:

"Az egész éjjel nem tudtam aludni, majd széttörtem a fejemet azon a válaszon, amit Önnek Brasovba kell vinnie. Arra a megállapításra jutottam, hogy én csinálhatok politikát az ország akaratának az ellenére, kormányozhatok is az ország akaratának az ellenére, azonban az ország akarata ellen háborút nem vezethetek. Ezért felkérem, közölje a báróval, hogy sohasem léphetünk be a háborúba a központi hatalmaknak az oldalán, hanem pusztán csak a semlegességünk fenntartásáról tárgyalhatunk. Kérem, kérdezze meg a Karót, Erdélynek melyik részét gondolják átengedni a mi semlegességünk ára fejében.

Cananau visszautazott az erdélyi városba, közben azonban beszélt Tace Joneseuval is. A külügyminiszter osztotta a Bratianu álláspontját. Vasilco báróval a találkozás rövid volt. Román államférfiaknak a válaszára Vasilco báró azt felelte, nincsen megbízatása arra, hogy semlegességnek árfeltételeiről tárgyaljon. Cananau kérte Vasilcot, hogy erre nézve kérjen Bécsböl további választ és adjon értesítést Bucurestibe. Román fővárosban fogja várni ezt az értesitést.

Ez az értesítés sohasem érkezett meg.

Bizonyos, hogy az akkori ‘magyar kormány, ha erről a bécsi akcióról tudomást szerzett volna, megakadályozta volna az előtt, mielőtt a bucovi- nai bárót útnak indítják. Románia 1916. nyarán lépett ki a semlegességből, valamivel később annál az időpontnál, amikor a Rudeanuval kötött egyezményben megállapít ottakr"Paleologué szerint ebből a késedelemből súlyos következmények származtak.

(Braşov, febr. 28.) Mint ismeretes, Szabó Béni kép viselő a múlt év december 22-én, interpelláció keretében, tárta fel azokat a rendkívüli nehézségeket, sérelmeket, melyek az egész kisiparosságot csaknem telje sen a tönk szélére juttatták.

Az interpellációval kapcsolatosan pedig átnyújtotta az^ illetékes minisztereknek a sérelmek ügyében az ipartestület 1934 október 25. és november

4-i rendkívüli közgyűlésnek határozatait, valamint a sérelmek orvoslására vonatkozó javaslatokat.

Az interpellációra a munkaügyi minisztérium 107.275/935. szám alatt részletes, ki - merítő választ küldött Szabó Béni címére, melynek főbb tartalma a következő:

1. Az iparjog kiváltásával kapcsolatos taxáknál a munkaügyi minisztérium az ö hatáskörébe tartozó taxáknak a minimumra való leszállítását Ígéri. A más minisztériumokhoz tartozó taxák az egyes törvények módosítása rendjén szállíthatók le.

2. A kisiparosság súlyos közterheinek csökkentése ügyében a munkaügyi minisztérium interveniált a pénzügyminiszternél.

3. Szakiskolák, börtönök és más hatósági üzemek, műhelyek nyomasztó konkurenciájával kapcsolatosan, azt mondja a minisztérium, hogy a különféle ipari szervek (ipártéstiilétek, szakosztályok, stb.) és szák- kamarák utján adatokkal felszerelve igazolni kell. hogy melyik intézmény milyen

munkálatokat és kiknek végez, illetve végzett, hogy azután megállapítható legyen a törvényben biztosított jogkör túllépése és a megfelelő szankciók alkalmazása.

Ami a javítóintézetek, fogházak készítményeinek forgalombahozását illeti, ez ügyben miniszteri értekezletet tartottak és az iparosság védelmére a. következő rendelkezéseket léptették életbe:

a) Ezek az intézmények nyilvános árlejtésen csak kivételes esetekben vehetnek részt.

b) Az általuk készített iparcikkek csak a rendes piaci árakon hozhatók forgalomba.

c) Csak a meghatározott mennyiséget tér melhetik,

4. A minisztérium állandóan figyelem mél kíséri a kontár-kérdést, mely szerinte is, a gazdasági krízisen kívül, az elavult törvények hibáiból nőtt ilyen nagyra. Közli, hogy a módosított munkakamarai törvény 47-ik szakasza lehetőséget ad a kontárok erő teljesebb üldözésére. Ezzel kapcsolatosan a minisztérium részletes utasítást dolgozott ki. melyet a közeli napokban megküld az összes külső szerveinek, a kontárok annyira szükséges legszigorúbb ellenőrzése és megbüntetése céljából.

Orvosok;, mérnökük, gyárak Minden magyar, német, román stb. folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagená! Olaj. — A lapokat közvetlenül kanja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj, Közölje, mely szak érdekli.

Románia magatartásának a jelentőségét. Ezután közölté Take Jonescu Cananauval, hogy sürgősen utazzék Bucurestibe és lépjen érintkezésbe Jouel Bratianu miniszterelnökkel. Mert úgy Take .Jonescu, mint Jón el Bratianu akkor már abban az irányban dolgoztak, hogy lehetőleg a központi hatalmak ellen, a szövetségesek oldalán viszik Romániát a háborúba.

Cananau leutazott Bucurestibe, Bratianu Joliéit azonban nem találta a minisztériumban. A miniszterelnök számára írásbeli értesítést hagyott hátra, amelyben közölte, hogy milyen sürgős mondanivalója van. Délután 7 órakor a Splendid- szálloda előtt, ahol Cananau megszállott, megjelent a miniszterelnökségnek az automobilja és a konzervatív párti politikus részére vitte azt az üzenetet, hogy Bratianu várja őt. Az automobilon Cananau a miniszterelnökségre sietett, ahol előadta a bécsi ajánlatot. A válasz, amit Bratianu adott a következő volt:

.— A mi érdekünk egyelőre az, hogy a semlegességet _mégörizzuk és figyelve lesben álljunk. Nem adhatok én most határozott választ Önnek, Térjen vissza Brasovţa és kérdezze meg Vusilco íbárótóly milyen részét hajlandók Erdélynek a mi számunkra átengedni.