Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-13 / 59. szám
2'JDA PEST V. Tex» p«iUü pliüU In turner*: Ne. 24.356—182T. i&9ra£ Szerda, ísss; mftreîuâ ÎS. — .ám ^5 *®i Kló'íüsatési árak belföldön: Kgéez évi-o 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP, XVIII. ÉVFOLYAM. — 59. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ JBNílKiS. Szerkesztőség, kiadóhivatal es nyomda: Cloj Baron L. Fop-ucoa 5. «->Am. Telefon: SOS. — Levél dm: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek «sa küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség. Bethlen György gróf a kisebbségi jogok alkotmányos biztosításáról Nyilatkozat a román sajtéban a Magyar Párt álláspontjáról az alkotmáuycródosifás kérdésében— Minden hiábavaló, ha a szabadságjogok fellüggesziése kormányzási rendszerré válik Az alkotmány módosításának kérdését mindegyre felvetik román politikai körökben és a román sajtó részéről megkeresés érkezett Bethlen György grófhoz, mint a parlamenti pártok egyik elnökéhez, hogy mi a Magyar Párt álláspontja ebben a kérdésben. Bethlen György grófnak a nyilatkozata megjelent a Mişcarea Minoritare cimii kőnyomatosban s most egyes román lapok foglalkoznak vele. Szó- szerint közli a Dimineaţa legújabb száma. A Magyar Párt elnökének e nyilatkozata^ a következőkben foglalja össze a párt álláspontját: A kisebbségek az alkotmányban — Az alkotmány mindenesetre módosítandó már azért is, mert az 1923. évi alkotmánymódosítás alkalmával figyelmen kivül hagyták azt, hogy az uj Romániában kisebbségi nemzetek is vannak, amelyeknek az államban levő helyzetét nem lehet a jogegyenlőség általános elvi kinyilvánításával elintézni. A jogegyenlőség csak akkor van meg, ha a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok szabadságjogainak biztosításánál a nemzetiség külön figyelembe vétetik. Ezzel a román állam csak a kisebbségi szerződésben. elvállalt nemzetközi kötelezettségének tesz eleget, ami 1923-ban elmulasztatott, holott a kisebbségi szerződés I. cikkéből következik az alkotmánynak ilyen kiegészítése. Ez a cikk ugyanig kimondja, hogy Románia az abban foglalt rendelkezéseket alaptörvényekül ismeri el, amelyekkel semminemű törvény sem ellenkezhet. Ezt annál inkább meg keli tenni, mert Románia az egyetlen állam az uj és megnagyobbodott államok sorában, amelynek alkotmányában a kisebbségek jogairól még említés sincsen téve. A jogegyeiilőségérí — Ehhez képest megfelelő rendelkezéseket kell felvenni az alkotmányba, amelyek a minden tekintetben teljes jogegyenlőségen kívül a vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó állampolgárok részére biztosítják az anyanyelven való oktatást úgy a költségükön fenntartott, mint az állami tanintézetekben, valamint saját iskoláiknak a köz- költségvetésekből való aránylagos segítését. Fel kell venni az alkotmányba az erdélyi székely és szász közüle- teknek önkormányzatát vallási és nevelési ügyekben. — Ki kell mondani, hogy a nem román nyelvű állampolgárok a közhatóságokkal való érintkezésben anyanyelvűket használhatják, a hivatalokkal való érintkezésen kívül pedig minden téren bármely nyelvet szabadon használhatnak. Ki kell mondani, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak joguk van nyelvüket, nemzetiségüket és nemzeti sajátságaikat megtartani és ápolni. Az erőszakos elnemzetietlenités- nek minden módja tilos és büntetendő. A szabadságjogok — Hasonló rendelkezések foglaltatnak a csehszlovák alkotmány 128—134. szakaszaiban. Nincsen elfogadható akadálya an— Az alkotmány szerint a megyei és községi igazgatást a decentralizáció alapjára kell helyezni. Ez a rendelkezés csak írott betű maradt. Románia a leginkább centralizált államok közé tartozik. A mai alkotmány a régi, 1866. évbeli alkotmánynyal szemben visszaesést mutat, mert az utóbbiban nemcsak a decentralizáció volt kimondva, hanem az „independenţă comunală“ is, vagyis az önkormányzat. Ez utóbbiról az alkotmányban szó sincsen. E tekintetben a mai román állam erős .visszaesést mutat nemcsak az újonnan szerzett területeken létezett fejlett önkormányzattal szemben (a magyar és osztrák területekről nem is szólva ez még Besszarábiában is meg volt), hanem a régi Románia e részbeni állapotával szemben is, miután ott legalább a községi önkormányzat megvolt, inig ma valódi önkormányzat nem létezik. Önkormányzati alapon — Az önkormányzat a .-zabad államnak mellőzhetetlen kelléke. Még az egykor any- nyira centralizált Franciaországnak is ma fejlett önkormányzata van. Szigorúan meg nak, hogy amit a csehszlovák állam megtenni szükségesnek látott, a román állam is megtegye. — Az alkotmánynak nagy fogyatkozása, hogy bizonyos elsőrendű fontosságú rendelkezéseknél ez a fenntartás foglal helyet: „a külön törvények által megállapított feltételek mellett.“ így a tanszabadságnál, az egyesülési és gyülekezési szabadságnál, sőt még a bírói elmozdithatlanságnál is. — Ilyen fenntartások jogállamban nem engedhetők meg. Külön törvény csak az alkotmányban kimondott alapelv részleteit sza bályozhatja, de az alkotmányban kimondott alapelvet nem lehet egy külön közönsége« törvénnyel korlátozni vagy megsemmisíteni. Az ilyen fenntartások tehát feltétlenül el- hagyandók. A népképviseleti fog — Ilyen kijátszása az alkotmányos szabadságnak az egyesülési jognak a jogi személyiséggel való kombinálása, mert az utóbbira szubjektív jog nincsen, már pedig a hatóságok csak a jogi személyiséggel biró egyesületeket ismerik el. — A parlament tagjainak mandátumát ne a kamara és szenátus igazolják, hanem a Semmi tőszék, mert a kormányon levő párttól objektív elbírálást várni nem lehet. Meg kell szüntetni a jogegyonlőtlenséget, amely fennáll a szenátus hivatalbóli tagjainál a román egyházak és az elismert felekezetek között. — A bírói elmozdithatíanságon kivül ki kell mondani a birói összeférhetetlenséget is, mert csak a kettő együtt adja a birói függetlenséget. van óva ebben az az alapelv, hogy a megye és közséf a saját ügyeit önállóan intézi, a központi hatalom ellenőrzése csak a hatáskörök betartásának ellenőrzésére terjed ki és a kormánynak nincsenek olyan jogai, mint Romániában, amelyekkel az önkor» mányzat működését megsemmisítheti. Az államszervezésnek elsőrendű követelménye ‘Romániában a valódi önkormánvzat létesítése. B’zlosífékok nélkül — Minden alkotmány nemcsak a közcélok megvalósitására hivatott szerveknek és azok működése alapelveinek a meghatározása, hanem egyben azoknak a biztosítékoknak is foglalata, amelyek mellett az egyén és a társadalom a maga működését, szabadon kifejtheti. A legjobb alkotmány iy illuzóriussá válik, ha az abban biztosított szabadságok periódikus felfüggesztése kormányzati rendszerré válik. — Romániában ez a helyzet. Nemcsak megfelelő alkotmány kell tehát, hanem az államélet normális menete, mert enélkül jogállamról szó nem lehet. Vissza a központosítás útjáról
