Keleti Ujság, 1935. március (18. évfolyam, 49-75. szám)
1935-03-13 / 59. szám
XVIII ÉVFOLYAM. 59. SZÁM. KmnUjsm wmmmm (iwnirTiniw mm .... Negyvenhat kisebbségi városi és vármegyei tisztviselőt rendelt a belügyminisztérium „kegyelmi“ nyelvvizsgára „Társalgás, beszélgetés utfán akarunk meggyőződni a kisebb- s gi tisztviselők nyelvtudásáról* — mood;a Sima alispán — Tükördarabok a kisebbségi tisztviselők u.abb nyelvvizsgájáról (Chij, március 11. Saját tudósítónktól.) A városi és vármegyei kisebbségi tisztviselők körében, — akiknek létszáma lényegesen kisebb a Vaida Sándor részéről hangoztatott numerus valachieus arányszámánál) — ismét izgalom, nyugtalanság uralkodik és a jövőért, a mindennapi kenyérért, a családért való aggódás üli meg a lelkeket. A mult év szeptember havában megtartott román nyelvvizsga után néhány nappal ezelőtt hirdették ki az eredményt, amely általában kielégítő volt és a kisebbségi városi és vármegyei tisztviselők közül csak aránylag elenyésző töredéknek nem sikerült a nyelvvizsga. A még közigazgatási szolgálatban megmaradt kisebbségi tisztviselők szorgalmasan és lelkiismeretesen tanultak és el is sajátították annyira a hivatalos nyelvet, amennyi tisztségük kifogástalanul való ellátására szükséges. A mult évi szeptembei’ben megtartott nyelvvizsga eredményén azonban a belügyminisztérium változást eszközölt. A belügyminisztérium elrendelte, hogy azok a kisebb ségi tisztviselők, akik a szeptemberi nyelvvizsgán aránylag jó eredményt értek el, de beszédkészségük* még nem tökéletes, kivételesen uj vizsgát, úgynevezett pótvizsgát tehetnek, mielőtt további sorsukról végleges döntés történik. Clujon és a vármegyében összesen negyvenhat olyan kisebbségi tisztviselőt talált a belügyminisztérium, akiket — bár a szeptemberi vizsgán hatos, vagy ennél csak tizedekkel rosszabb médiát, középarányost értek el, — a „kegyelmi“ vizsgára utasított. Dr. Dunca Jenő vármegyei prefektus a belügyminiszteri rendelet végrehajtásaként intézkedett a javitó nyelvvizsga megtartása iránt. A kisebbségi tisztviselők március 9-én, szombaton tették le az Írásbeli vizsgát, amelyen a közigazgatási szolgálat ügykörébe tartozó szakkérdésekről kellett Írásos választ készíteniük. Az Írásbeli vizsgu után március 11-én, hétfőn délután kezdték meg a vármegyeház tanácstermében a szóbeli vizsgát. A vizsgáztató bizottság elnöke dr. Simu vármegyei alispán, tagjai pedig Dimitrescu és Braharu, a helyi Anghelescu gimnázium tanárai, titkára pedig Serbau Victor vármegyei irodaigazgató voltak. Az Írásbeli vizsgára a negyvenhat városi és vármegyei tisztviselő közül negyven jelent meg, mig hat tisztviselőt betegsége akadályozott meg a pótvizsgán való megjelenésben. Simu subprefeklns nyilatkozata. Munkatársunk az uj nyelvvizsgával kapcsolatosan kérdést intézett dr. Simu subpre- fektushoz, aki a következőket mondotta: — A belügyminisztérium a szeptemberi nyelvvizsgán aránylag jő minősítési jeggyel is elbukott tisztviselők részére alkalmat akart adni, hogy a hivatalos nyelvben való jártasságukról újabb bizonyságot tehessenek. Ezért tartjuk meg most ez a kegyelmi vizsgát, az úgynevezett examen de grafiet. — Milyen lesz a vizsga eredménye? — kérdezte munkatársunk. — A vizsgaeredményről még nem nyilat- kozhatom, mert a vizsgák még nem értek véget és a bizottság még nem hozta meg döntését. Ma, hétfőn délután egyébként csak tizen vizsgáztak le a szóbelin, amelyet kedden folytatunk. Egyébként a vizsga nyilvános, tessék, #)n is résztvebet a. vizsgán, mint hallgató, szemlélő -.. Vizsgáznak i’i § A vármegyeház kis tanácstermében asztal előtt ül a vizsgáztató bizottság- A székeken a kisebbségi tisztviselők* köztük számos őszhaju; az élettől megviselt ember, férfiak, nők vegyesen foglalnak helyet. A vizsgabizottság társalgás alakjában akar meggyőződni a kisebbségi tisztviselők román nyelvtudásáról. Közigazgatási szakkérdéseken kivül általános, a hétköznapi életben gyakran felmerülő kérdésekről is faggatják a vizsgázókat. A vizsgáztató bizottság tagjai, különösen az Anghelescu gimnázium két professzora jóindulatulag hallgatják a feleletet, kisebb nyelvtani hibákat kijavítanak és a kiejtés tökéletesítését gyakoroltatják a vizsgázókkal. Doktori címmel nyelvvizsgán... Jogi diplomával, doktori címmel rendelkező közigazgatási tisztviselőre kerül a sor. A szakkérdésekre hibátlanul válaszol, a társalgás rendjén feleleteiből kiérzik az intellek- tuel szellemi felkészültsége, néhány pompás feleletet adott, nem szenvedhet kétséget, hogy „pótvizsgája“ kitünően sikerült... Őszhaju, gondszántotta, ráncosarcu fő- tisztviselő szorong a széken. —- Azt hittem — mondja e sorok írójának, — hogy a szeptemberi vizsgáin sikerült és igy néhány évi szolgálat után teljes fizetéssel mehetek a jól megérdemelt nyugalomba... — Most uj vizsgát kell tennem, amelynek sikerétől függ az, hogy megkapom-e a nyugdíjas korhatár elérése előtt azt a teljes nyug(Bucuresti, március 11.) A nemzeti parasztpárt Vaidával szembeni magatartása kezd kitisztulni. Nem hozták még nyilvánosságra azt a levelet, amit Vaida Mihalache pártelnöknek küldött, de valószinü, hogy eb-, ben a levélben most sincsen szó kilépésről. A numerus vslaeliicus mozgalma a pártvezetőség ellen fordult s ennek a vezetőségnek személyi okokból is szükségessé vált a tisztázás. Ma úgy áii a helyzet, hogy a nemzeti-paraszt- párt erdélyi kongresszusát már Vaida nélkül jogják megtartani. A vezetőségnek látnia kellett, hogy milyen hatást váltott ki a párt vidéki szervezeteiben a \ aula paiotaíorradajma, éppen ezért vasárnap majdnem minőén megyében igyekeztek megnyilatkoztatni tömegeiket. Ötvenöt megyében tartottak tagozati népgy üléseket s ezeken azt akarták látni, mennyiben bizhatik a tömegek támogatásában a központi elnökség. Úgy beszélnek a pártban erről a vasárnapi akcióról, mint népszavazásról, Az eredménnyel meg vannak elégedve. A vidék a vezetőség mellett, ■ Az ökszes megyeszékhelyeken tegnap ö nemzeti parasztpárti szervezetek megünnepelték a Lupu pártjává; való fúziót. A pártvezetőség 55 megyéből kapott táviratot, amelyekben üd- vözlik Minaiachet és méltatják a fúziót. Csak néhány erdélyi megye tagozatai, r, melyek a Vaida kezében vannak, nem csatlakoztak dijat, amelyre a magam és családom íenlar- tására nagyon nagy szükségem volna. Izgatott, kipirult arcú nőtisztviselöre kerül a sor. A szakkérdés után az egyik professzor földrajzból vizsgáztatja. I— Mutassa mog kisasszony a térképen, hogy hol van Bukovina?! A tisztviselőnő izgatottan megy a térképhez és rövid keresgélés után ujjával körülhatárolja Bukovinát— Mondjon egy nagyobb várost Bukovinában? — folytatja a kérdező tanár. — Cernăuţi, — hangzik a felelet, —- az országrész fővárosa ... Másik tisztviselőnőre kerül a sor. Izgatott, kipirult az arca. szemmelláthatóan gátlásai vannak. A szakkérdések után megkérdezik tőle: — Hol teljesít most szolgálatot? — Titkárnő vagyok egyik ügyosztályban. Feltűnik a bizottság tagjainak idegenszerű román kiejtése, mire megkérdezik tőle: — Milyen nemzetiségű Ön? — Most román vagyok és orthodox, — hangzik a válasz. — Es azelőtt mi volt? — kérdezi, a vizsgázóbizottság egyik tagja. — Izraelita... — hangzott halkan a válasz. A vizsgabizottság tagjai önkéntelenül elmosolyodtak. A hallgatóság körében pedig megszilárdul az a sokat hangoztatott álláspontunk, hogy a faj és a vallás megváltoztatása inég nem olyan érdem, amely mentesítené a „volt“ kisebbségit a nyelvvizsga kötelezettsége alól•-. A vizsga általában nyugodt légkörben folyt le, a bizottsági tagok részéről jóindulat volt észlelhető, a vizsgázók nyelvtudása általában kielégítő és igy remélhető, hogy a megfogyatkozott számú, közszolgálatban még meghagyott kisebbségi tisztviselők gyér sorait nem fogják mégjobban megrilkitani a „kegyelmi vizsga“ eredménye alapján... ez ünnepléshez. E megyékből azonban a Manivt- párti szervezetek küldtek táviratokat, mint például Sibiu megyéből Socol, Timisoararól Stoichita és mások. Általában a pártvezetőséget ez az eredmény megnyugtatta, A fővárosi központi pártklubban este ünnepelték meg a fúziót. Costaehescu, aid Vaidával tárgyalt, jelentést tett Mihalachenak tárgyalásai eredményéről. Maniu malmára hajtották a vizet. Az Epoca foglalkozik Vaida akciójával és igy ir: Vaida mozgalma személyi kérdések ügyére tévedt. A Vaida erdélyi gyűlésein Lupu ellen támadó jellegű határozati javaslatokat fogadtak ci s ez hzoriyitja, hogy Vaida nem ura politikája irány vonalának. Kétségtelen, hogy Vaida akciójának nem az volt a célja, hogj híveivel szerezzen Maniunak, hanem éppen az ellenkezőjét akarta. Vaida hívei határozati javaslataikkal viszont Luput a másik bar- inkádra kergették és Vaida jól tudja, milyen félelmetes elicnfél Lupu. A if városi pártgyülésen Madgearu mondott beszédet. Kitért a numerus valachieus mozgalmára is. amit a pártprogrammal ellentétben állónak mondott, Hangsúlyozta, hogy a párt minden tagjának Mihálaehét, az egyedüli vezért és az o taktikáját kell követnie és csak a hívaía- Ijs pártprogramot keli védelmeznie I Tavaszi rnhák árban megkezdődött Czinv&i I iiaiiw«wBMiiriTniimiiirirMfritMiir~i~iniiwTiwiinnwi irit iiiTiwiWTriFiBMiiH ■■liwiMiiit ■—i mbiIBwiwiiMWi imiiiiiii MiMW^iiifTinMiiMwrOT Vaidának sikerült a Maniu malmára hajtani a vizet Megszavaztatták a pártta^ozatokai A Lapu «Leni kírohenás visszafelé sült el
