Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-10 / 33. szám

jym. ÉVFOLYAM. SÍ. SZ'JM, Ktimünm 5 Szerb'horvát választási szövetség* Jugoszláviában iM - j-j. Korszakalkotó fordalatvak tekintik a horrátok bekap* csolődását a ju^oszláF belpolitikába —Macsek szerint ez a® at a horvát probléma megoldása felé vezet '(Belgrádi február 8.) A’ jugoszláv belpo­litikában fontos fordulat történt. Az úgyne­vezett régi pártok vezérei, Davidavits, a szerb demokratapárt vezetője, Jovanovics Juvan és Jovanovics Draguliob, a paraszt­pártok vezetői ma levelet kaptak Macselt hor vét vezértől. A tekintélyes liorvát politikus közli levelében, hogy ö és barátai elfogadják a régi pártok együttműködésére vonatkozó ajánlatot, igy tehát a, horvátok és a szerb el­lenzéki pártok közös listával indulnak a vá­lasztási küzdelembe. Külön jelentőséget ad az érdekes szövetkezésnek, hogy a közös lista vezetője M ácséit less. Kormánykörökben rendkívüli hatást idézett elő a szövetkezés s általában az a vélemény alakult ki, hogy ez a lépés az egész jugoszláv belpolitikára ko­moly kihatással lesz. Macsek levele, melyben bejelenti a csat­lakozást, szó szerint a következőképpen hang zik: „A szerb ellenzék kérését nemcsak nagy személyi megtiszteltetésnek tekintem, de olyan lépésnek, mely a közeledés jegyében a horvát probléma, megoldása felé halad.“ Jugoszlávia és Albánia között csütörtö­kön nyitották meg a határforgalmat, mely szabad lesz mindkét oldalon, a két állam ha­tárától 15 kilométernyi területen. Életfogytiglani fegy házra ítélték Rákosi Mátyást 27 gyilkosságban tettesnek, 17 gyilkosságban tettestárs» nak találta a törvényszék bűnösnek Az ügyész felebbezelt a halálbüntetés nem atkái* maasása miatt (Budapest, február S.) Péutekeu délelőtt fél tiz órakor nyitotta meg Szeméit elnök a Ráfeosi-tár^yalás utolsó napját. A zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben minden szem Rá­kosi Mátyásra szegeződött, mielőtt az elnök kihirdette az Ítéletet. Elnök: Az Ítélethirdetés előtt nem kíván valamit szólni 1 Rákosi néhány mondattal azt fejtegette, hogy Magyarországot nem a proletárdikta­túra tette tönkre, majd hangos szóval a kom rn.umzm.ust éltette. Ezért az elnök egynapi sötélzárkával büntette. Lélegzetfojtott feszült csendben hirdette ki Szemák elnök a törvényszék Ítéletét. A gyorsított eljárásról szóló rendelet értelmé­ben működő törvényszék bűnösnek találta Rákosi Mátyás magántisztviselőt, volt forradalmi népbiztost a vádiratban felsorakoz Kitett bűncselekményekben s ezért életfogytiglani fegyházra ítélte. Rákosi, aki eddig magabizóan és moso­lyogva beszélgetett védőivel, egyszerre el­sápadt, szemmelláthatóan megtört s kezével homlokát dörzsölte. Az Ítélet indokolása szerint a törvényszék Rákosi Mátyást foly­tatólagos lázadás bűntettében tettes­társnak. 27 gyilkosságban tettesnek, 17 gyilkosság bűntettében büjtóga- tónak és folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás bűntettében tettes­társnak találta. Mellékbüntetésként a törvényszék tízévi hi­vatalvesztéssel és politikai jogainak ugyan­annyi időre való felfüggesztésével sújtja a vádlottat. A törvényszék a kilenchavi vizs­gálati fogságot betudta a büntetésbe. A részletes indokolás elmondja, hogy Rá­kosi Mátyás is azokat a jelszavakat és elve­ket tette magáévá, melyek alkalmasak voltak és ma is alkalmasak arra, hogy az ország szervezetét összeroppantsák. Ezeknek az el­veknek hirdetése és propagálása már magá- banveve bűncselekmény. Rákosi Mátyás azonban tagja volt a kormányzótanácsnak és ebben a minőségben hozzájárult a vésztörvényszék mű­ködéséhez, mely 27 embert vég­zett ki. Ezekben a gyilkosságokban tehát a vádlott tettesnek minősíthető. Mint a kormányzóta­nács tagja, Rákosi Mátyás hozzájárult Szamuelly kiküldetéséhez és korlátlan Ítélkező joggal való felruházásához s a Sza- muelly által elkövetett 17 rendbeli em­berölés bűntettében felbujtónak te­kinthető. Mivel pénzkibocsátásra a monarchia fenn-l állása alatt csak osztrák-magyar banknak volt joga, Rákosi Mátyás a pénzliamisitás bűntettét is elkövette. A törvényszék enyhítő körülmény­nek vette, hogy a bűncselekmények elkövetése óta hosszabb idő telt el s a vádlott azóta nyolc évig börtönben ült. Súlyosbító körülménynek tekinti azonban a biinhalmozást s azt, hogy a bűncselekmé­nyeknek rendkívül súlyos következményei voltak az országra. Tamásig ügyész fellebbezést jelentett be az ítélet ellen a 91-ik szakasz, vagyis a halál- büntetés nem alkalmazása miatt. A védők a bűnösség megállapítása miatt fellebbeztek. Rákosi hozzájárult a védők előterjesztésé­hez. Ezután az ügyész indítványozta a vád­lott azonnali letartóztatását, amit a törvény­szék cl is rendelt. Rákosi még néhány percig beszélgetett védőivel, aztán a fegyörök elve­zették. Nagy Emil nyilatkozata (Budapest, február 8.) Tegnapi szá­munkban már irtunk arról, hogy a párisi kamara külügyi bizottságában Longuet szocialista képviselő azt az indítványt ter­jesztette elő, hogy vizsgálják meg. nem vo­natkozik-e a trianoni békeszerződés 76, sza­előnyben részesíti a SZILÁRD fertőtlenítőszer használatát a CARGARIZÁLÁSSAL szemben. S ZAMOS esetben szükséges, a beteg száj- üregének fertőtlenítése. Ilyen esetekben olyan szert kell Használni, amelynek alkalma­zása a betegnek nemcsak könnyű, hanem kel­lemes is. Adjon ilyen alkalmakkor kellemes izü es biztos hatású ANACOT pasztillát! Ez a szilárd fertőtlenítőszer aktiv formaldehyd tartalmánál fogva elpusztítja a baktériumo­kat, bevonta hatóanyagaival a nyalkáim?« tyákat és szopogatás közben szinte észrevétlenül, de annál biztosab­ban fejti ki hatását. Minden beteg, akinél a szájüreget dezinflciálni kell, könnyen és szívesen szedi a _ jóizü ANACOT pasztillát. Alkal- mazása kellemesebb és hasznosabb. mint az oldott szereké, mert a garat azon a mélyebben fekvő részeit is deziníiciálja, ahová az öblögető vizek már nem jutnak el. 30 pasztillái tartalmazó fiola ára 37,— lei, A Dr, WANDER üzemek készítménye. kaszánál? tiltó rendelkezése azokra a politi­kai bűncselekményekre, melyekért a magyar igazságszolgáltatás Rákosi Mátyás volt nép­biztost felelősségre vonta. A „Pesti Hirlap" pénteki száma közli Nagy Emil, volt igaz­ságügyminiszter idevonatkozó nyilatkoza­tát. Az igazságügyminiszter közli a béke­szerződés 76, szakaszának szövegét, mely, azt mondja, hogy: „ezen a területen senki sem vonható felelősségre az 1914, junius 28-tól a békeszerződés megkötéséig tanúsí­tott politikai magatartásáért.“ Arra vonat­kozóan, hogy mit kell érteni az „ezen a te­rületen" kifejezés alatt, a békeszerződés előbbi, 75 szakasza ad felvilágosítást, A 75. szakasz ugyanis azt mondja, hogy Magyar- ország tartozik a tőle elszakított területekre vonatkozóan alávetni magát a nagyhatal­mak intézkedésének. így tehát nyilvánvaló, hogy a 76. szakasz kifejezése az elszakított területekre s annak kisebbségi lakosságára vonatkozik, vagyis az utódállamok polgá­raivá lett volt osztrák-magyar alattvalók nem vonhatók felelősségre a békeszerződés előtt tanúsított politikai maguktartásáért. A szakasz rendelkezése tehát egyáltalán nem vonatkozik Magyarországra, mégkevésbé a Rákosi-ügyre s igy a francia kamara beavat­kozása teljességgel jogtalan és illetéktelen volna. — Százmillió lejt fizet ki a vasút hitelezői­nek. Bucurestiből jelentik: A vasúti vezérigaz­gatóság pénzügyi bizottsága pénteken ülést tartott és azt határozta el, hogy százmillió lej összeget folyósítson a vasút a belföldi szállí­tóknál lévő tartozások rendezésére. Ez a száz­millió azonban kis összeg a felgyűlt tartozások fizetésére s elhatározták azt is, hogy tizszáza iékos kvóta arányában fognak a hitelezőknek fizetni. ................

Next

/
Thumbnails
Contents