Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-09 / 32. szám

í KlUT/UfjfJtC' XVIII ÉVFOLYAM, 32 SZÁM ........................... u. ii.jiuiiii.uiw.iiiiTwijumru «HHBnaaHMi Cfpv bnnţj a népből \ Kfiam!Íiicé,resil inVellelcluel válasz«»! Waidának — >}En§6m a lefjposstabb «ilsazaffaS se«* ^ádeibalnuii atka!, bogy résit vefleis* -w&ímm a román ele«* elnyomásában ?“ wtsmwmr—t^rsssmwtrniasr-­Ez az uj púder Q órát ^ tapad »ighisoar», ich*. Tí Nagy gaegdbbbenéssel ovaatata Vaida eatminisater- elnök tir partprogram-módosltó javaslatát, — Veszély­ben van a nemzet, a románok el fogják veszíteni az araimat sajat talajukban, — azon az utón vannak, hogy kiesik luxukból a gyeplő... — mondta Vaida ur — d ezen nem leket maiképpen segíteni, mint a kisebb­ségi tanuló ifjúság lebunkózásával, a numerus „vaida- cus" bevezetésével. Meg Kell fosztani az uraimon levő nemzet elnyomóit, a kisebbségi diákokat még a lehető­ségétől is annak, hogy középiskolát tanulmányok által néminemű műveltségre tegyenek szert: ez államérdek, csak ez hiányzik nekünk a tökéletes boldogsághoz: — körülbelül ez a rövid foglalatja a volt kormányemok javaslatának cs indokolásának. js sorok uréja „harmincéves” intellektust, aki többszörös családapa, a gyermekek „75%-a” flu. Klá­ránál fogva sem lehet a legrosszabb akaratát! sem rá logoi, hogy reszt, vehetett volna a régi uralom alatt a román elem elnyomásában, — a magyarsághoz sem fűzi felfelémenö ágon vérségi kapcsolat, — vagyoni- lag pedig a proletariátus előkelőnek éppen nem ne­vezhető osztályába tartozik. Nincsenek palotái, rész­vényé;, érdekeltségei, összeköttetései, nem multimil­liomos, mint Vaida. ur, aki páholyból nézheti •milliók vergődését, kínlódását, izzadását a mindennapi száraz Kenyereit s éppen ezért úgy gondolom, hogy jogom van hozzászólni a magam, az uj és a jövendő nemze­dék nevében, kisebbségi szempontból a Vaida ur által •elvetett programponthoz. .,. üllneem négy egészséges," szellemileg is fejlett csemetémet. .Hogy terveznek, játszanak, építenek, ron­tanak, — rogy élvezik a létet, a.szabadságjogot, az ö kis életüket. tó elém tárul a jövőjük képe: Vagyonra nem számíthatnak, — milliós kiházaeitásra vagy’ hozo- * mányra nincs kilátásuk. Az egyedüli talán, amit eset­leg ütravaloul várhatnak az életre, a jo nevelés lenet, — ha adóig a viszonyok javulnak a gy'özní fogják pénz­zel. hehet, bogy e szószáé buksikban zsenik szunnyad­nák s gondos nevelés, tanulmányok,, munka árán a társadalom s a? ország oszlopai, tudósok, művészek, technikusok, szóval kiemelkedő, a társadalom értékes elemeire válnának. De ennek lehetősége is ki van zarva, nemcsak a ml kis családunkban, hanem, sok-sok ezer kisebbségi ifjúnál. Már feliévé, hogy Vaida urnák pokoli pro­gramja a megvalósulás stádiumába kerül. Mert ez esetben — mondjuk — az egyik flu, a legkisebb, a nu­merus valahíeus szénájából kiesvén: be kell érnie 6—7 elemi iskolai végzettséggel. Hiába állapítja meg róla tudós tanárok bölcs konzíliuma, hogy a fiúban eddig soha nem észlelt zsenialitás rügyei bontakoznak, hogy próféta, Cézár, Dante, Pasteur, Marconi lehet be­lőle. minden ut az érvényesülés elöl elvágatott; e te­hetség halálra, lassú kimúlásra van ítélve, Michelan­gelo köíoröi pályára uj&sUtatik!... tó mindez miért? Mert egy’ hisztériás képzelődés, egy ambiciózus poli­tikus romlátása áüameüenoeséget lát az ifjú tehetség érvényesülésében, — nem az a mértékadó, hogy a te­hetség, hanem hogy a román elem érvényesüljön, min­den emberiesség, minden szabadság, minden jog és nemzetközi szerződés arculcsapásával, sárbatipra- sávai. S majd ha az éa kié Miki fiam Mucin® Seaevolává serdülné Vaidáék jóvoltából: az akkori Porsesnák fa­rizeus szemforgatással fognak csodálkozni, mert nem lesz bennük akkora belátás és jellem, mint az egykori etruszk fejedelemben. Ki szelet vet, vihart arat!,.. De félre e sötét felhőkkel: Szerencsére és nagy vigasztalásunkra a nemzeti parasztpart vezetősége nagy többséggel elvetette a icríszuiott tervit, Maniu, Mihaiadhe és mások legalább egyelőre megvédtek a demokrácia várát, az emberies­ség ellen intézett támadást higgadtan visszaverték. Ezzel hazájuknak, mely nekünk is közös hazánk, na szolgálatot tettek. Különösen egy körülmény tölt el reménnyel és optimizmussal: az, hogy Nestor Badea, az ifjú nemzeti parasztpártiak elnöke is a balkezes javaslat ellen szólalt fel. Nem ijedt meg a kivénült káplár handabanc ázásától, hanem hősiesen, nyíltan szint vallott a haladás é3 békés fejlődés zászlaja mel­lett. Ez reményt, sőt komoly kilátást nyújt nekünk, az ifjú nemzedéknek arra, hogy Kéz a kézben, vállvetett, komoly munkával eltakarítsuk a gyűlöletnek, bizal­matlanságnak, keserűségnek romjait s helyébe épít­sük a ivozos öo'dcgui&s szabad, erbe férfikarokra, bí­zott varát, — hegy ei keli következnie egy jobb kor­nak, mélyben a szeretet törvénye lesz irányadó, bé­lelt!. sebekbe balzsamét öntő... Egy embeiokő szükséges ahhoz, hogy egy Uj ai~ iáin teljesen berendezkedhessek, — as idő, a hatalom birtoka mindent kiegyenlít, sőt fel is forgat, a kisebb­ségek hátrányára. Minek siet hát úgy Vaida ur? — mitől fel? Miért kell egyszerre mindent felfalni, má­soknak semmit sem hagyni? Minek kell a hazugság fegyverébe öltözve gyilkos harcét indítani az ártatlan ifjúság ellen? Mert abban, egy percig sem tudok kétel­kedni, hogy a Vaida beállítása, javaslatának indoko­lása teljesen rosszhiszemű, célzatos. Magamban megadtam a választ is a kérdésekre. Ez az ember, aki az élettől mindent megkapott, amit álmában is kívánhatott, egészségét, vagyont, rangot, szép családot, szóval emberileg lehető legteljesebb bol­dogságot, ez az ember öregségére lejárta magát. Mert nem a tehetsége és érdemel szerint, hanem ezt jóval meghaladó mértékkel méretett neki. tó ez neki mégsem elég. becsvágya nem engedi, hogy belássa, a valót, hogy levonja a, konzekvenciákat s helyét a vezetésre termetteknek s az ifjú tehetségeknek átengedje. Hogy helyzetét mentse, kénytelen a „profanum volgus" sZü- j&ize szerint valami „újat“ Kifundálni s onös érdekbe?, személyi, hiúságból nem átallott *,•»•“„'!* v 'D‘tV * megrozsdásodott, olcsó flintájához nyúlni. Do ez a fegyver ezúttal is csütörtököt mondott, visszafelé sült el, — saját pártja fojtotta beléje a gyűlölködés, irigy­ség nehéz, mérgező ÓlomgolyójaNagy dicsőséget te­hát r.era hozott a gyilok vitézül Vaida excellencies ur­nák. A renoméján ugyanez a kudarc már nem sokat ront s tat na et sem veszi a Kedvét újabb Kirohanások­reznie magát. Ez olyan művelet, amelyet minden férii gyűlöl. Ennek ellenére soha sincs fényes orrom s biztos vagyok abban is, hogy teintem egész nap friss, bár­sonyosan tompa pirt kap, — Reggelenként tegye a Tokaion hab Krém-púdert, ezt a hires párisi pudert, egyszerűen az arcára. Én „9 óra puder“-nek neve- zem, mert tovább tapad, mint más puier, melyet valaha is használtam. Az izzadás nem hatol a pude­ren út. hatását nem befolyásolja sem az eső, sero a szél, erősíti a bárt ős kitö.ti a pórusokat. . .. Cj öröm lesz, ha ezt a 9 óra kísérletet megpróbálja Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és illatszertárbao. Uj. mérsékelt árak: Tokaion Crime, fehér 60'— lejtől, Tokaion Créme bűrtápszer, rózsa­színű 60'— lejtől. tői. Adok le egy jő eszmét, mely igazán radikális: fu­tassa meg a magyar anyaknak, hogy gyereket szülje­nek! Mert hiszen minden bajnak ez a forrása: az élet törvényeit kell leigáznia a valódi, hamisítatlan nume­rus vaidacusnak s akkor nyugodt lelkíismerette! fcjSz heti he politikai „honmentö" pályafutását... .De ennek mi, a „harmincévesek", románok, ma­gyarok egyhangúan, ártatlan fiaink nevében is egy hatalmas vétót hiáltunk! Dr, Pospisil Rudolf ♦ M » » + *HMMl Éciilíirnltoli holttestet Inlsitak a |Mt<l latson Jelenték*elei* öiszdtii/^s nflatt ölte »near és ra^dnlia össre mu nk»star*ái égj eipésKsejféd tó akkor mit fogok az ön Kis fiamnak mondani, ho­gyan magyarázzam meg neki, értessem meg vele, hogy bele kell nyugodnia szellemének zsákbafojtásába, mert a rnnan állam érdeke, hogy az o élete, érvényésulese reaekoUen melységbe zuhanjon! — A tehetséget azon­ban r.en lehet egészen megbéklyózní: életet kér és teremt maganak áaucius Seaevola története jut eszembe. Horse»*» k.raly előtt a hős nem hátrált meg, hanem nyíltan, .íremtbc mondta: Hongus est ordo post me idem pe- iéntmm, dccus. tó Mumusnak Vaida ur utánzókat, késői követőket akar kitermelni, avagy megteremteni az eloíeitéteieket egy maceüo-bolgár mintájú uj tűzfé­szekhez. Nép; ismeri talán Newton fizikai törvénye?, me:y szénig minden akciónak meg van a teljés ér­tékű reakciója ? Ez természeti törvény, melyet az Al­kotó pa rar csőit bele nemcsak a fizikai, hanem az er­kölcsi világrendbe is egyaránt s Így azt elkerülni nem lehet, — .a különbség csakis az időbeli jelentkezésnél amtatkozil*, — ami a fizikában azonnali hatállyal be­áll az a szellemi világban gyakran várat magára, de sohasem késik el, marad el egészen. Ugylátszilt, hogy halda ur nem tanult semmit a történelemből, az utóbbi két évtized tanulságait nem ért rá leszúrni. Pe­dig, mily ékesen beszél a csehek, lengyelek, finnek példája,,. (Bucureşti, február 7.) A főváros főút­vonalának, a Calea Victorieinck egv kisebb házában a padláson, egy asztalosmunkás dol­gozott és borzalmas leletre akadt. Egy zsák­ból förtelmes hullaszag áradt ki. Megnézte a zsák tartalmát és emberi, fejet, lábút, kezet talált benne. A hatóságok megállapították, hogy az áldozat neve Nedelcu Negrea, akit Negreanu és Epuras neveken is ismertek, Cipészsegéd volt. Gyilkosa. Marin Paunescu, ugyancsak cipészsegéd, aki a Str. Anghel 50, szám alatt lakik. Paunescu bevallotta tettét és előbb azt vallotta, hogy egy rádióujság- ban megjelent cikk miatt veszett össze kol­légájával. Összeverekedtek és a verekedés he­vében megölte társát. Ezután a holttestet fel­darabolta és a Calea Victoriein levő ház pad­lására csempészte, A gyilkosság a gyilkos munkaadójának. Zoltán cípészmesternek a műhelyében történt. Csütörtökön délelőtt megtartották a helyszíni szemlét a Calea Victoriein elköve­tett gyilkosság ügyében. Paunescu Marint a rendőrök bevezették a Zoltán-féle műhelybe, ahol még tegnap is dolgozott. Paunescu el­mondta, hogy - december 24-én este veszett össze társával egv kabát miatt és elhatározta, hogy bosszút áll. Ezután részletesen el­mondta. hogyan ütötte le Nedelcut, akinek hulláját feldarabolta és a padlásra vitte, ahol rongyok alá rejtette. ftincs ross* üiSelraenef, i*f* « beleli Újságban I*írtl*f

Next

/
Thumbnails
Contents