Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-09 / 32. szám

vi sei öház BUDAPEST V. iü Szombat, fé&rudn — 4ru 3> Tut pocujA plAUU Is sumer» No StáM—IW? Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 10 lej. Magyarországon: egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibtuw elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYART ÁRU Eá1\ XVIII. ÉVFOLYAM. — 32. SZÁM. Felelős szerkesztő: - Z A S Z E S üiiE, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cloj Sáron L. Pop-ueca 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem is Őriz meg a szerkesztőség, Gyárfás Elemér ia magyar helységnevek megeenzarázásáról és a cenzúra bahlövéseiről interpeflla.lt a szenátusban Letette a szenátus asztalára az aradi cenEOi* által ttríílt nyilatkozatát — A 'kamarában azt állította eg-y képviseld, liOjS'y Calinescu éá rop «főnél százezreket kaptak, mint a Tiseísler»üg“y ddattUrói '(Bucureşti, február 7.)' A cenzura tulka-' pasait, elsősorban pedig a magyar helység­nevek kérdését tette szóvá a szenátusban ma Gyárfás Elemér. Súlyos kérdéseket intézett a belügyminiszterhez, akit a sérelmek gyors orvoslására szólitott fel. A kamara illés« A kamarában Argetoianu válaszol Plata reanu előadónak a belső kölcsön felosztásá­ról szóló javaslat vitájában tegnap tartott be szedőre és visszautasitja az ellene ezzel kap csolatban intézett támadásokat. Madgearu szintén ehhez a kérdéshez szó­lal fel és tiltakozik az ellen az állitás ellen, hogy a pénzügyminisztériumnál a besugási rendszert vezette volna be. Sajnálja, hogy ezekben a súlyos időkben a pénzügyminisz­térium élén nem állnak kompetens emberek. Banescu szerint Calinescu Armand, mint döntő bíró a Tischler-iigyben 500.000 lej ho­noráriumot vett fel, mig Pop Joan 750.000 lejt kapott. Potárca, aki akkor földművelésügyi mi­Lfyárfás beszéde a szenátusban 'Gyárfás Elemér kifejti, hogy a Ma­gyar Párt mind g a kivételes intézkedésekről szóló törvény ellen foglalt állást, elsősorban az előzetes cenzúrával szemben. A cenzura magatartása a kisebbségi és különösen a ma­gyar lapok ellen minden mértéket felülmúl és a polgári szabadságjogok elkobzásán kí­vül sérti az állam magasabb érdekeit is. Ki­fejti, hogy újév alkalmával politikai beszé­det tartott Gheorgheniben, ugyanolyan szel­lemben, mint azt január 29-én a szenátusban tette, a szenátus tapsaitól kisérve. A cluji ‘niszter volt, kijelenti, ho^y Calinescu, ami­kor kinevezték döntőbírónak, levélben kö­zölte vele, hogy nem fogad el semmi honorá­riumot. Serdici nemzetiparasztpárti meginterpel­lálja a kormányt a külkereskedelem kérdé­sében. Rámutat arra, hogy 1932-ben külke­reskedelmi mérlegünk aktiv volt. Az azóta bevezetett kontingentálás aggodalmatkeltö helyzetet teremtett. A nemzetiparasztpártiak megfelelő intézkedéseket tettek, Madgearu a helves irányba vezette a kontingentálást és amikor a jelenlegi kormány átvette az or­szág vezetését, sikerült a kontingentálás! rendszernél is aktiv mérleget átadnia utódá­nak. önök ünnepélyesen megígérték, hogy megszüntetik a kontingentálási rendszert. Hivatkozik Assan akkori alminiszter beszé­dére, valamint Constantin Gheorghescu ál­lamtitkár kijelentéseire. Szóváltás támad Leon és Madgearu kö­zött, majd Serdici folytatva beszédét támad­ta a kontingentálási rendszert és a külkeres­kedelem fokozását követelte. magyar lapok teljes egészében közölhették H beszédet, amelyet a megértés szózatának cí­meztek. Az oradeai cenzor azonban egyes lé­nyeges, de ártatlan mondatokat kivágott. Az aradi más fontosabb kijelentéseket nem ha­gyott megjelenni, a ciuci egész részeket vá­gott ki, amelyeket még az Universul is kö­zölt. Legtovább ment a timisoarai cenzor, aki 3 napra felfüggesztette a Temesvári Hírlap megjelenését annak a beszédnek a leközlé- séért, amelyet a legjobb intenciók vezettek és amelyért egyébként is vállalja a felelősséget. Numerus valachicus Hogy mi mit szólunk a numerus valaehíeus- hoz, azt könnyen meg tudjuk mondani, Szeretnék azonban tudni, hogy mit szól hozzá Titulescu kül­ügyminiszter, aki most is hosszas külföldi tar­tózkodás után tért haza s aki külföldi nyilatkoza­taiban sűrűn szokott használni egy másik latin szót. A spirit us-1. Mint külpolitikai átfogó célt, mint európai jövőt szokta emlegetni az országna- tárok spirituaiizálását. Hogy ne kőfalszerü vá­lasztóvonalak és szuronysorfalak zárják el a szomszédos országok polgári életét egymástól, ha­nem csak szellemi határok, amelyek nem állanak útjában az é-et, az érintkezés, a forgalom, a gaz­dasági csereviszony vérkeringésének. A román külügyek lagfelelősebb és legnagyobb bizalommal, mondhatni teljhatalommal rendelkező vezetőjének ez a meggyőződése, hogy a tartós nyugalmat és befejezett biztonságot csak akkor érhetjük el, ami­kor majd itt fogunk tartani. Az a meggyőződése, hogy ebben az irányban kell haladni, a megfelelő feltételeket ehhez gyűjtögetni. Nemcsak Tiíuies- cunak ez a hite, hanem az európai közvélemény nagyobbik felének is, azoknak is, akik nem a spiri­tual izálás szót használják e meggyőződésük kife­jezésére. Vájjon mi lehet a véleménye Titulesca- nak arról az elméletről, amelyet most Vaida do­bott be a politikai közvéleménynek az asztalára, ahol annyira kapkodnak a szélsőségek minden ér­dekesnek látszó újdonságon? Mert hívják nume­rus clausus-nak, vagy numerus vaiaehus-nak, azt jelenti ez, hogy égigérö kőfalakat akar épittetni itt benn az országban az állampolgárok kisebb-na- gyobb csoportjai közé. A világ nem birja el azt a gazdasági „isolation“-t sem, amivel az államok zárják el magukat egymástól s az a rengeteg diplomáciai tárgyalás, amelynek láza napjaink történetét betölti, mind arra irányul, hogy ezt lerombolhatóvá tegyék. A világ, az emberiség nem bírja ei a vérkeringésnek ezeket a lekötéseit, elszi­geteléseit. Az egész emberi élet szenved emiatt, mégpedig olyan betegségben, hogy menthetetlen­né válik a társadalmi rend, ha a kigyógyitás ide­jében nem történik meg. Mi lenne az országra a következménye annak, ha ezeket a családok befa­lazásáig menő elszigetelést tényleg megcsinálnák az polgárok között? Ha Vaida Sándor ezt végig gondolja, lehetetlen, hogy észre ne venné a veszedelmet, ’ • *' - • y ”,'«*• -' a gya­korlatban egy kicsit nehezen is menne, hogy az iparosinasokat csak vérvizsgálatok faji megállapí­tása alapján és bonyolult arányszámítások tabel­lái szerint lehessen felvenni. A cipőtalp felszegezé- séhez csak az kapjon képesítést, aki beleesik a faji numerusba. S hol, ki, hogyan állapítaná meg az arányszámokat? Hiszen van a romanizálás fajel- méietei között sokféle ellentét. így péidául ko­moly ellentétbe kerülne a Vaida ....-ur,.,-,, ­r.> . „y.-f, amejy vj. szont az erdélyi magyarság egy részéről azt ál­lítja, hogy elmagyarosodott románok. Eles ellen­tétbe került Vaida viszont azokkal is, akik nem­csak hogy nem elszigetelni akarják a kisebbségi tömegeket, hanem egyszerűen beolvasztani. Vaida szerint megállapítanák a kisebbségeknek azt a lét­szám határvonalát, amelyből átbújni nem lehetne a numerus vaíaehus tömegébe. Se felszívódni, se renegáttá lenni. Nem mondjuk meg, hogy ez ellen­tétes • ’ t f kísérletezések közül melyikkel... szem­ben könnyebb és eredményesebb a védekezés Bi­zonyos csak az, hogy az emberségesség megtaga­dása itt már nyilt és tökéletes. Ha Vaida világ­piacra viszi ezt a tervét, nem fog elmaradni az a megállapítás, hogy Hitler ezzel szemben a libera­lizmus védöbajnoka. Mi, magyarok, sokkal kevesebb mértékben kapunk diplomát és képesítést, mint amennyi lé­lekszámúnk szerint bennünket megilletne.  nu­merus clausus-unk csak tágíthatja a mostani ér­vényesülésünk határait. Mégis megdöbbentő, hogy ma ilyen ötletekből olyan emberek akarnak tervet, programpontét készíteni, akiket érhet a kormány- etnökségrejutás szerencséje, vagy balesete.

Next

/
Thumbnails
Contents