Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-07 / 30. szám

6 ffnETTUfjsm HUH MÁTYÁS FIA R.-T. CLUJ, CĂLEA MAAECHAL FOCH 2. Négy nemzedék évszázados tapasztalatait egyesítve, modern technikai berendezéssel és dúsan leiszerelt rakt rral állunk nagyrabecslnt meg­rendelőink szó Igáa tára, Spec'állsták vágynak: ecélárukban, látazeröszetben, borotva köszörülésben, orvosi műszerek javllá éban. Véres harc volt egy erdőüzem román és magyar munkásai közéit (Bucureşti, február 5.) Rövid távirati je­lentést közöl a félhivatalos kőnyomatos arról, hogy egy székelyföldi erdei üzem magyar és román munkásai összeverekedtek s véres, nagy harc folyt le közöttük. A hiányos hiva­talos jelentés természetesen a magyar mun­kások rovására irja az incidens keletkezésé­nek okát. Arról van szó, hogy a székely me­gyéhez tartozó Dobarlau falu határában kocsmai légkörben verekedtek össze a mun­kások s olyan jelentés érkezett be a közeli Braşov hatóságaihoz, mely szerint egy ro­mán munkást késsel le is szúrtak. Egy csend őrkapitány hatósági orvossal szállott ki a helyszínre. A jelentés szerint a verekedők kö­zött a magyar munkások voltak többségben. Megjegyzi a jelentés is, hogy az eset részle­teiről nem kaphattak megfelelő híradást, te­lefonösszeköttetés hiányában. Dobarlau fa­luról viszont azt tudjuk, hogy a Székelyföld­nek azok közé a nagyon kevésszámú közsé­gei közé tartozik, amelyeknek a lakossága a békeidőben is román volt. Sőt ez az a falu, amelynek népességi története jócskán ellent­mond az erőszakos magyarosítások sokféle állításainak, mert valamikor, a régi időben volt magyar lakossága s ez a magyar lakos- 'ság a háború előtti impérium alatt egysze­rűen eltűnt, elrománosoclott, vagy elpusztult. Lehetséges, hogy valamilyen faüzemnél a község határában vannak magyar munkások is, a község lakossága azonban román. XVIII. ÉVFOLYAM. 30. SZÁM.- nram-wu., n í r« .iw­Megdrágult élet, emelkedtek az árak január kőnapban Január hónapban az élet általában megdrá­gult Romániában. Az árak emelkedő tendenciája — ha lassú tempóban is . tovább tartott. Bár a kormány az ipari és kereskedelmi árak állandó ellenőrzését rendelte el, eltiltott bizonyos iparága­kat az árak emelésétől, az élet mégis megdrágult, mert az árakat az irányított gazdaságpolitikával csak átmenetileg lehet szabályozni, az árak ila- kui ása azonban — közgazdasági törvényszerűség­gel — a kocsiét és kínálat viszonyától függ. Az ipari árak?’ ezenkívül lényegesen befolyásolja a tcint lesi költség. A különböző kormányzati, miniszteri intézke­dések nei. voltai alkalmasak arra, hogy az árak emelkedését megakadályozzák. Bizonyos fontos közszükségleti cikkek eladásának állami monopó­liummá tervezett nyilvánításának hírére a petró­leum, a cukor, a kávé megdrágult. Az élelmisze­rek ára a folyó év januárjában 31.64-szer volt drágább, mint az 1916. év augusztus havában. A ruházati cikkek ára pedig a. folyó év januárjában 32.81-szer volt magasabb, mint az utolsó békeév­ben. A megélhetés indexszáma Romániában folyó év januárjában 31.27-szer volt magasabb az 1916. évi augusztus havinál. A januári emelkedést szemléltetően bizo­nyít j.-,, hogy az általános indexszám a mult év decembereken 31.20 volt, 30.70 az elmúlt év no- remberében, 30.15 az elmúlt év október havában és 31.2? az icér januárban. WWWWWMM WWWHIim WIHi SZÍNHÁZ Ma este jiddis ope eíibetsutatő lesz a Magyar Színházban A csernovici jiddis színtársulat tovább foly­tatja nagy sikersorozatát a cluji Magyar Színház színpadán. Tegnap este Szidy Thal, a jiddis ope­rettirodalom legíajsiüyosabb darabjainak egyiké­ben, a Die Sehikerteban mutatta meg újra, hogy drámai területen is egyike a legjobb színésznők­nek. Pártnere, Adolf Tefner is gyarapította sike­reinek számát és a telt ház közönsége lelkesen tapsolta a kitűnő teljesítményt. Ma este bemutató lesz Clujon: A Zipke Feiert, a cluji színpadon még nem látott kitűnő jiddis operettet mutatja be a társulat, Szidy Thallal a címszerepben. A művésznőnek ez a sze­repe már nemzetközi próbákat is kiállt. Erre a szerepre szerződtették a kitűnő primadonnát a nagy külföldi jiddis színpadok, mert ennek a. sze­repnek, mint ahogyan a kritika mondta, Szidj Thal a királynője. A színtársulat most rendkívül olcsó helyárak­kal játszik: 11 lejtől 41 lejig terjednek az árak, ami a nagy zsidó tömegeknek is lehetővé teszi, hogy megnézhessék a társulat teljesítményét. Csü­törtökön este a nagyhatású, drámai o perette, a Herz wus bengt kerül bemutatásra, amelynek fel­újítását a közönség köréből kérték. A színház igazgatósága kéri a közönséget, hogy az esti előadások előtt lévő nagy tolongásra való tekintettel, a nap folyamán foglaltassa le jegyét a kasszában. fr» » CMC A ROMÍN HS.Tl MÜSO^\: Szerda, február 6: Alda, Jean Athanasiu bariton én«­Kessel. Petek, febiuár 8' Klgoletto. Alfred Píecaver és Jean Athanasiu tenoristákkal. Szombat, február 9: (Iskolai matiné.) Suzana titkai. (Paiet). EDISOX-MOZGO: Szerda. T. HA VOLNA EGYMILLIÓM. (Garry Coper.) tt. NAPSUGÁR AZ EGEN. (Eggerth Márta, Verebes Ernő.) — ...»..asm i!*erssEmsESK^3BsmKaEs^a^ameam Bármilyen kérdésben pontos, abszolút megbízható információt ad és vidéki megbízó sokat gyorsan és pontosan elintéz, dr. Mandel Információs Iroda, Cluj, Memorandului 24. Hóin ip a Ó iasi siker m.n .ennol! BTi fi! ü B" r E.iilm élőt. le a kalappal! Qla&ide Fanról*© Ki cm tí. bo/us Iilm! egjagy-bb szenzációja! ! örökbecsű regénye u á:i (La Batail e). Ery japán leány és epy angol tiszt szerelme. Charles Boyer, Anna el a, Ink-istroff. Rendezte; Farkas Miki s. — Bemutatja csütörtb'rSökt.i AP 'O', ' vuu ijücuuahiujui • • orÖ A CSATA Most a mentőket érte baleset! Tönk szélén a Mentő Egyesület s hanem segít mk rajta, a tűzoltók veszik át a mentők szerepét (Cluj, február 5.) A végromlásba rohanó I Mentő Egyesület sorsával eddig már többször foglalkoztunk, de úgy látszik, minden igyeke­zetünk és felhívásunk pusztába kiáltó szó ma­radt, mert az illetékesek nem hallják a derék mentők segélykiáltásait. Pedig ha gyors segély nem érkezik, bekövetkezik, az amit senkisem hisz: egyik napról a másikra beszünteti műkö­dését az ötvenéves Mentő Egyesület és szolgá­latukat átveszik a tűzoltók. így aztán sor ke­rülhet arra, hogy sok halálba induló öngyil­kost és súlyos beteget szakorvosok helyett, a hozzá nem értő tűzoltók fogják első segélyben részesíteni. Már többizben voltak az egyesület­nek a város mostoha bánásmódja miatt nehéz­ségei, de ilyen kilátástalan helyzetben és eny- nyire az anyagi romlás szélén még soha sem voltak. Az egyesület, amelynek egész évi költség- vetése százezer, vagy százötvenezer lej, az 193Í—35. évre a várostól egy lej segélyt sem kapott. Hogy egyáltalán működik, azt az egye­sület kitűnő és áldozatkész vezetőjének dr. Konrádi Dánielnek köszönheti, aki egyetemi magántanári fizetésének felét bocsátja havonta az egyesület rendelkezésére. Eddig már több mint harmincezer lejt adott az intézetnek köl­csön. Ezzel a pénzzel aztán nagynehezen ki tudták fizetni a benzint, a szolgát és a soffőrö- ket Az orvosok nem kapnak fizetést. Nekik jó a fütetlen lakás és a huszonkétéves ágynemű Hogy ezt a nélkülözhetetlen intézményt ne kelljen beszüntetni, arra gondolt a vezetőség, hogy tagokat toboroz és gyűjtőiveken szed be fejenként és évenként ötven-száz lejt. Ha a város százezer lakosa közül 1000—1500 meg­értő ember akad, akkor az egyesület meg van mentve. Eddig alig egynéhányan jelentkeztek. De követésreméltó példa is akadt: a Dermata- gyár ezer lejt adott. A gyűjtő ivek elindultak.' A mentőprvosok minden kiszállásnál maguk­kal visznek egyet és segélynyújtás után fel­szólítják az első segélyben részesítettet, hogy lépjen he az egyesület pártoló tagjai közé. Ez sem kecsegtet azonban sok sikerrel. Előfordult, hogy egy egyetemi tanár, akinek a szolgálóját a mentők vitték el, felháborodva tiltakozott ellene, hogy öt „ilyesmire kényszerítsék“. Pe­dig az egyesületnek minden egyes kiszállás pontosan 108 lejébe került. Dr. Konrádi igazgató a gyüjtőivek kibo- csájtása mellett az egyesület lelkes pártfogójá­val dr. Tatar Coriolánnal ultimátummal for­dult a város vezetőségéhez, illetve a polgár- mesterhez. Meg is Ígérték nekik, hogy az egye­sület számára felvesznek évi százezer lejt a a költségvetésbe és rövid időn belül hatvanezer lej gyorssegélyt folyósítanak. ígéretnek min­denesetre szép. Csak az a baj, hogy az ilyen Ígéret nem az első. Eddig mindig a mentők segítettek rajtunk. Most a város közönségének kell sürgős és gyors elsősegélyben részesítenie a mentőket. — Nem tanácsos sértegetni a postást. Grünfeld Jakab oradeai lakos kisebb összegű pénzküldeményt kapott a postán, amelynek a különböző bélyegekkel felruházott tarifáját túlsóknak találta. Ezért megkérdezte a kézbe­sítőt, hogy mi ennek az oka. A kézbesítő vé­leménye az volt, hogy a kérdés nem tartozik rá, a föpostán kell megkérdeznie. Grünfeld megkockáztatta azt a véleményt, hogyha ezt sem tudja, akkor miért postás és miért nem csordapásztor? A megsértett postás feljelen­tette Grünfeldet, akit a cluji hadbíróság 500 lej pénzbüntetésre és 500 lej költségmegtéri- tésre Ítélte-

Next

/
Thumbnails
Contents