Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-27 / 47. szám

’XVIII, ÉVFOLYAM. *?. SZÁM* I ráJyeágban nagy a különbség a havasalföldi románság és a moldvai között. A Havasalföld román népe nagy keveredésen ment keresztül az évszázadok folyamán. Keveredett törökkel, albánnal, szerbbel, bolgárral s főleg az ismert fanarióta uralom alatt a göröggel. Azután a városokban — bármily kellemetlenül is hang­ák egyes román füleknek — igen sok magyar- ral. Nem kis számban került a városok polgár­sága közé Nyugateu r ónábó 1 német, olasz, fran­cia elem. Ugyancsak jelentékeny tömeget kép­visel az a zsidó elem, amely idők folyamán a görögkeleti vallásra tért s összeházasodott a románsággal. Ezt a fajkeveredést nem kisebb román, mint Iorga Miklós szokta, mikor jó­kedvében van, elég humorosan elemezni par­lamenti magánbeszélgetések közben. A moldvai románság keveredett orosszal, némettel s van közötte közel százezret kitevő magyar. Másodszor. Erdély románságáról min­denki tudja, aki tudni akarja s az igazságot a történelem-kritika tárgyilagos rostáján, nem pedig soviniszta elgondolások torzító lencséjén keresztül kutatja, tudja, hogy e románság igen nagy százaléka részint a magyarsággal való keveredés leszármazottja, részint elrománoso- dott magyar falvak lakója. Hogy mennyi román család erejében cser- gedez magyar vér, eziránt meglehet kérdezni magút Vaida-Voevod urat, akinek édesanyja szinmagyar asszony volt. Román, vagy vegyes ajkú községekben számtalan Kovács, Hosszú, Molnár, Szőcs, Szá­láé, sőt Balog s más gyökeres magyar nevű család van, amely ma románul beszél. Ezeket legfeljebb a tájékozatlanság, vagy a ferditő komolytalanság tarthatja fajrománoknak. Tur­da, Hunedoara, Alba, a két Târnava megyék­nek egész községei vannak, amelyeknek gyö­keres magyar lakossága volt a XVII—XVIII, században. Neveik jórészt ma is magyarok, vagy a magyar gyök kétséget kizáróan meg­állapítható. Ma románok. Az etnikai fejlődés e letagadhatatlan té­nyei mellett a lehetetlenséggel határos megál- lapitni, hogy a mai románság népi összetételé­ben melyik vér mondható ősromán vérnek. Az 'ókirályságbeli-e, amely annyi nép öszetételéből állt elő, vagy az erdélyi, amely oly nagy szá­zalékban keveredett magyarral s bizonyos ki» sebb százalékban szásszal is? így néz ki a tertium comparationis, a ha­sonlítás harmadik tényezője, akivel a székely- séget 85 százalékig azonos vérűnek akarja ta­lálni a statisztikus ur. A kérdés szabatosan ez: melyik román vér az, amellyel a székely vért egybe akarja ha- sonlitni a vérelemző statisztika? A havasal­földi román vér-e, vagy az erdélyi román vér? A vérelemzés — ha tudományosan meg­bízható alapon akar mozogni — csaknem lehe­tetlen föladattal áll itt szemben. A 85 százalé­kos vérhasonlóság tétele ekép, ha csakugyan I történt ily összehasonlítás, az etnikai fejlődés letagadhatatlan tényeinek világánál, egyálta­lán nélkülözi a megbízhatóságot. Egyébkép is gyanús az egész vérhasonli- tási akció, mert nyilvánvalóan annak a másik akciónak áll szolgálatában, amery komoly képpel vitatja, hogy a székelyek elnutgyaroso- dott románok. Ez a nyilvánvalóan politikai cé­lokat szolgáló elmélet a történelem-kritika előtt úgy fog állani majd, mint a mai politi­kai élet egyik szörnyszülöttje. Meglehetős ne­vetséges, együgyü kitalálás, melyet néhány túlfűtött, politizáló tanférfiun kivül alig vesz valaki komolyan. Ezek pedig — nem minden érdek nélkül — azért, szellőztetik, mert azt hiszik, hogy a székelységot ily „a.r, propa­gandával majd el lehet románositni. Végzetes eltévelyedés lenne a tudomány fe­lelősségteljes feladataitól, ha a vérvizsgálat a történelmi-kritika rostáján keresztül pelyva gyanánt kihulló, ily elmélethez igazodnék. Zs. Bármilyen kérdésben pontos, abszolút megbízható információt ad és vidéki megbízó sokat gyorsan és pontosan elintéz, dr. Mandel | Információs Iroda, Clnj, Memorandului 24. | KutnBjsm mammmmvmmmmm Titulescut többheti tartózkodásra várják Moszkvába Litvinov májusban viszonozza a látogatást — Ztalew a román-bolgár viszonyról (Bucureşti, február 25.) Egyelőre törökországi értesülés alapján Írnak a fővárosi lapok arról, hogy Titulesca külügyminiszter Moszkvába uta zik, mégpedig hosszabb ideig tartó tárgyaló sokra. A hirt itt nem erősitik meg, nem is cá­folják, bizonyos azonban az, hogy Ankarának igen jó összeköttetései vannak Moszkvával és onnan könnyen szerezhet értesüléseket. Ha nem is befejezett tény Titulescunak a törökországi utazása, valószínű, hogy szó van róla, tervbe vették és diplomáciai tárgyalásoknak a napi­rendjére került. Heteken át Moszkvában Az ankarai sajtóhír azt közli, hogy rövid időn belül Moszkvába utazik Tituleseu külügy­miniszter s a szovjethatóságok már foglalkoz­nak is az ünnepélyes fogadtatás előkészítésének tervével. Moszkvában úgy tudják, hogy Titule- scu nemcsak néhány napot, hanem néhány hetet akar Oroszországbán tölteni és ez idő alatt számos egyezméuy kerülne napirendre, amit Románia és Szovjetoroszorszúg közötti szándékoznak megkötui. Előkészítő tárgyalások folynak arról, hogy Titu- lescu hazaérkezése után Litvinov szovjet kül­ügyi népbiztos utazik Romániába. Ennek az uta­zásnak az időpontját is tudják már Moszkvá­ban s e szerint május 10-én indul Litvinov Ro­mániába, hogy visszaadja a Tituleseu látogatá­sát. Erre a célra azt az időpontot tartja alkal­masnak. amikor a Bal kán-szövetség a konferen­ciáját tartja. A szomszédi viszony Bulgáriával. Szófiai jelentés szerint Zlatew miniszterel­nök a szófiai Nemzeti Színházban nagy beszédet mondott kormányának a programmjáról. Ebben a beszédben elmondotta azt is. miért kellett hir­telen eltávolítani a hatalom éléről elődjét, Geor- giew miniszterelnököt. Georgiew tényleg meg akarta fosztani a királyt olyan ural­kodói hatáskörnek és előjogoknak a gya­korlásától. amiket az alkotmány a ko­rona számára biztosit. A kormány külpolitikájáról beszélve, Zlatew miniszterelnök a következőket mondotta Bulgá­riának Romániával szembeni magatartásáról: A bolgár királyi pár 1934 januári bucureştii látogatása, majd a Tituleseu novemberi szófiai tárgyalásai a két nép jól felfogott érdekeinek megfelelő barátság jelei. Ez a barátság, mely a román nép és a dinasztia iránti hála érzéséből ered attól fogva, hogy résztvett és áldozatokat hozott a mi felszabadító háborúnkban, remélni engedi, hogy a két ország összes függő ügyeit a kölcsönös érdekek szellemében fogjuk megol­dani és ezzel a békének, a balkáni szolidaritás­nak és az általunk hőn óhajtott zavartalan szom­szédi .viszonynak teszünk szolgálatot. Estéifi ruhákat san, olcsón f eT„ CZINK s& Tanfolyamra rendelik be ce nyelvvizsgán elbuktatott felekezeti tanerőket (Bucureşti, február 25.) A Magyar Párt par­lamenti csoportja és bukaresti főtitkári irodája illetékes helyről szerezte azt az értesülést, hogy a kisebbségi tanerők nyelvvizsgája, valamint a vizsgákon elbuktálottahnak további sorsa ügyé­ben a közoktatásügyi miniszter döntést hozott. Eszerint Anghelescu közoktatásügyi miniszter el­határozta, hogy a nyelvvizsgákon elbuktatott fe­lekezeti tanerők részére uj tanfolyam tartását rendeli cl s ennek a tanfolyamnak a vegén e tanerők újabb vizsgára állanak. Az állami isko­lák kisebbségi olyan tanerőknek az ügyében pe­dig, akiket a nyelvvizsgákon elbuktattak, a mi­niszter megkereste nemcsak a pénzügyminiszté­riumot, _mint erről már hirt adtunk, — hanem a nyugdíjpénztárt is, hogy ezeknek a nyugdiját, tekintet nélkül az életkorra, állapítsák meg és fo­lyósítsák. Megszökött Papén Berlinbe visszarendelt titkára, mert attól félt, hogy Berlinben újra letartóztatják '(Becs, február 25.) Pénteken nagy feltű­nést keltett az osztrák fővárosban, hogy Pa­pén titkára, Tschirschky követség) tanácsos eltűnt. A bécsi lapok azt írják, hogy a taná­csos eltűnése menekülésszerü volt, mert a berlini birodalmi kormány már kétizben szó­lította fel, hogy jelentéstételre utazzék a né­met fővárosba. Tschirschky, aki a Rohm- puccs leleplezése alkalmával koncentrációs táborban volt s csak Papén közbenjárására szabadult ki, attól felt, hogy Berlinben most újból letartóztatják. Berlinben állitólag egy házkutatás alkalmával megtalálták a taná­csos Mumm báróhoz irott leveleit, melyek sú­lyosan kompronntáióak. Papon titkára hir szerint Svájcba utazott. A bécsi német kö­vetségen közölték, hogy Tschirschkyt töröl­ték a német diplomaták listájából. Budapestről jjelentik: A budapesti né­met követségen kielentotték, hogy a Tschir­schky eltűnésével kapcsolatos bécsi közlemé­nyek tévesek, mert a német birodalmi kor­mánynak semmi oka sem volt arra, Hogy el­járást indilson Tschirschky ellen, vagy szem rehányást tegyen neki. Tschirschky szökésé­nek okai kivid esnek az eddigi magyarázato­kon és ezidáig ismeretlenek. Olcsóbb lett a „HERHIES« vasúti menetrendi Nagy menetrendkönyv 40’— Lel Kis zsebmenetrend ... 16*— „

Next

/
Thumbnails
Contents