Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-27 / 47. szám
xrm. er toltam. sz'js. KumBtsm Vaida Nándor bejelentette a numerus valaehiens mozgalom megszervezését Vasárnapi előadásában elmondotta* lio^an akarja a Idscbbscsycket az éleípályákről leszorítani — Pártközi tábort akar gyűjteni, tea lehet, a pártok nélkül isr.yekszik érvényesíteni tervét, ha másképpen nem tudja (Cluj, február 25.) Vaida Sándor vasárnap délelőtt megtartotta azt a jóflőre beharangozott előadását, amivel egyfelől saját pártjának a központi vezetőségét ostromolta mag, másfelől pedig uj mozgalomnak a zászlóját bontotta ki- ö maga használta azt a kifejezést, hogy zászlót bont, mert előadásának végén, bejelentette, hogy nemzeti front név alatt elin- ditj» azt a mozgalmat, amelynek keretei toli lépik a párthatárokat és mindenféle pártállásu román, elemet kíván maga mögé gyűjteni- Vaida ólesen és erőteljesen kihangsúlyozta, hogy az ő jelszava a numerus valachicus és a valah szónak a használatát nemcsak szükségesnek, de dicsőségesnek is tartja. Néhol a liberális kormányról elismerő szavakat használt, viszont keserű hangon emlékezett meg arról, hogy saját pártjának a vezetőségében leszavazták. Beszélt arról is, hogy ani történne abban az esetben, ha a mozgalom az alkotmánynak alapelveit érintené s ennél a pontnál arra az álláspontra helyezkedett, amely a naciona lista akaratot fölébe helyezi az alkotmány merev pontjainak- A nagyobb hatás érdekében hatalmas grafikonokat mutatott be, amelyek kisebbségi kézben levő vállalatok alkalmazottainak a nemzetiségi számarányát tüntették fel. A romániai magánvállalatok közül kiragadott egyes nagyvállalatokat, amelyek tényleg és a valóságban vagy kisebbségiek, vagy külföldi tőkének a vállalkozásai s természetesen ezeknek az alkalmazottainak összetételei is az illető tökeérdekeltségeknek a színeit viselik magukon. Nem állampolgárság, hanem etnika, Az előadást a román operában tartotta meg Vaida Sándor s a színház nézőtere teljesen megtelt. A nemzeti-parasztpárt Vaida csoportjának bucuretii főbb tagjai is megérkeztek erre az alkalomra, köztük Angheleseu, a Banca Naţionala volt kormányzója és a főváros volt parasztpárti polgármesterei közül is egy páran. A hall gátasáig körében voltak sokan liberálispártiak, volt sok katonatiszt és nagyon sokan az egyetemi ifjúság köréből. A liberális pártból ott volt Roman Vaier igazságügyi államtitkár is. Majdnem teljes számban megjelentek Vaidának a nemzeti-paraszt- pártban levő helyi hivoi. Előadása elején köszönetét mondott azoknak, akik öt ebben a mozgalomban már támogatásukról biztosították. Elmondotta, hoigy a numerus valachieust uj államtervezetnek tartja- Sok támadásban volt része márt, párt jának a végrehajtó bizottsága- iRmvaaáft. 4a mintegy elégtételként említette fel, hogy agym. akkor liberálispárti fővárosi iígj^téd ksssetf fel, Ígérve a teljes támogatását Belügjminisr- térségé alatt sokszor volt alkalma a diákmozgalmak vezetőivel érintkezni, igyekezett meggyőzni őket arról, hogy ablakbeverésekkel, inzultusok tömegével, brutalitásokkal nem lehet megoldani ilyen fontos kérdéseket s a kilengésekre a külföld mindig károsan reagál. Ekkor jött reá arra, hogy a román munkavédelem biztosítékául ne az állampolgárság legyen az irányadó, hanem az etnika, a népi aránylagos eágPártokkal, vagy pártok nélkül. Mozgalmának céljaként szögezte le olyan törvénynek a meghozatalát, amely a nemzetiségi számarányt leszögezi a megélhetési viszonyok minden terén. Azt állítja, hogy itt a kisebbségiek az elsőrendű állampolgárok s a románok szorultak le másodosztályú állampolgárokká. Dicsérettel emlékezett meg a liberális párt kormányáról azért, mert az állampolgárok nyolcvan százalékos kötelező alkalmazásáról szóló törvényt meghozta, ö maga is humorosan mondotta, hogy támadnia kell a saját pártját, mig ellenfeleiről „dicshimnuszokat zeng“. Hiszi azonban, hogy programjának megvalósításában az összes pártok vele fognak tartani. És ha mm tartanának vele, akkor túllép rajtuk s keresztülviszi a programot a pártok nélkül, illetőleg a pántok fölött. A külföldi diplomák ellen. Grafikonokkal mutatta be, hogy mennyi külföldi orvosi diplomát honosítottak az imspé- riumváltozás után. Látta, hogy a külföldi diplomák elnyomják a belföldieket s keresztülvitte annakidején a minisztertanácson, hogy diplomát honosítani csak úgy lehessen, ha itt: Romániában is leteszi az illető jelentkező az össze« kötelező vizsgákat. E nagy szigorítás ellenére is éppen annyi külföldi diploma jött be az országba, mint azelőtt. Szerinte ezért növekedett meg Romániában annyira a halálozási arányszám, emiatt hajtanak el a román, asszonyok annyi gyermeket- A külföldi végzettségű szélhámos- orvosok az okai ennek. Itt Erdélyben csak harminchat orvosi diplomát honosítottak, a fővárosban azonban 1216-ot. Ezt botrányosnak. szégyenteljesnek és megalázónak mondotta a romám államra . . nézve. A régi királyságban a városok lakosságának a fele nem román, a zsidók milliókkal dobálóznak, milliókat harácsolnak, szélhámoskodnak a románság bőrén — Addig mi pedig nyomorguuk és éhezünk- Nemzeti szégyen, hoigy a román állam mindent elkövet, csakhogy a kisebbségek jogtalan meggazdagodását elősegítse. Röpcédulák a karzatról. A karzatról nagy tömegben röpcédulákat dobáltak le, amelyeken a numerus totust követelik s amelyen nagy betűkkel ez a felírás volt olvasható: „Le a farizeusokkal és le a megalkuvókkal-“ A numerus totus kifejezésből is megállapítható, hogy a Maniu-csoport hívei dobták le ezeket a röpcédulákat s ez megállapítható a röpcéduláknak a további olyan szövegéből is, amit nem lehet ismertetni. Vaida is kezébe vett egy ilyen röpcédulát s mosolyogva tett ró lekicsinylő, de keserű megjegyzést« Kein sx&jhőskttdésttel» hanem tettekkel A zsidókról beszélt s azt mondta, hogy a románoknak mindenét meg akarják vásárolni, bizottságokba választanak be, igazgatósági tagságokat adnak, „csakhogy szemet hunyjunk gazságaik előtt“. Négy nagy külföldi érdekeltségű vállalatnak az alkalmazottairól mutat be grafikont, az egyik a csehszlovákiai vaskar teli romániai képviseletének alkalmazottairól szól- E kimutatások szerint a vállalatok románt csak a szolgai teendőkre alkalmaznak. Beszélt egy ecetgyárról, amelynél a. vezetők mind külföldi zsidók. Aztán az újságírókhoz fordult azzal, hogy híven adják vissza szavait, mert nem akar méltatlan támadásoknak a pergőtüzébe kerülni. Ezzel a hővezetéssel szőtte be előadásába azt a mondatot, hogy nem a kisebbségek ellen beszél, hanem csak a románság fiainak az idegen elemekkel szembeni megvédelmezéséröl Ha a zsidókat támadják, — mondotta — ne száj hősköd jenek. mert a tetteknek van itt az ideje, tettekkel kell a zsidóságot izolálni, nem szájjal. Ha azt mondják, hogy a numerus valachi- eus alkotmányellenes, vállalja ezt a vádat is, de az állítás nem igaz. Ha tényleg alkotmányellenes volna, akkor az alkotmány megváltozILF és PETROV 12 Regény. — „Nyugaf'-kiadás, A fiatal orosz Írók két reprezsntán- sának humoros regénye, amely a szovjet társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyainak szatírája deliért Hugó fordította 408 lap'Ara fűivé 113« kötve 145 lel. Lepage!-tói Ciuj Kérje a „Nyugat' könyvek jegyzékét tatása tőlük függ. Megemlítette, hogy az ügyvédi kamara helyi értekezleté)* kevés román ügyvéd jelent meg> amikor a numerus valachicus felett határoztak. Vallja és hiszi, hogy a román ügyvéd képzettség dolgában fölötte áll a kisebbségieknek. Azért is: valachicus Felületes magyarok között többször lehet hallani s néha még magyar lapban is megje lenik az az alaptalan kifejezés, hogy Budapest, után Bukarest a legnagyobb magyar város. Ebből a teljesen indokolatlan és hamis megállapításból is igyekezett tőkét csinálni Vaida Sándor. Elmondotta, hogy a magyarok mondják, milyen sok magyart tart el a román főváros- Ezután arról beszélt, hogy a bukaresti nagy építkezések során nem a románok építenek nagy palotákat, hanem idegenek. Erről is volt grafikonja, amely szerint az egymillió lejen aluli építkezésekből még 83 százalékot románok építettek, de az egymillión felüliek közül csak hét százalék a’ románoké. Azt nem emlitette meg, hogy a külföldi tőkeérdekeltségeket, mint más országokban is, kötelezték nagy palotáknak az építésére. Igyekezett védekezni az ellen a vád ellen, hogy tervezete kultura-ellenes s az ellen is, hogy a demokráciának a megtagadása. »Szerinte a román, diákok nyomorognak s szellemi tartalékuk kimerül, mire diplomához jutnak, a kisebbségiek ezzel szemben kényelmesen tanul* fatämk és kényelmesen járhatnak túl a román ÓJplosKÉsoknak az eszén. S&ís hangon szögezte le, hogy nem numerus rom an us az ő jelszava, hanem kitart a va- llíchicus mellett. Nem numerus nullus, mert ennyire mégsem lehet megtagadni a kisebbségek szerzett jogait. A valah szónak a lealjasitó értelmét dicsővé akarja emelni, nem látja értelmét annak, hogy, megtagadja. Valah állam kell a Dnyesztertől a Tiszáig. Nincs többé román állampolgár, — mondotta csak etnikai valah. Előadása végén határozati javaslatot olvasott fel, mely a Front National mozgalomnak a megindítását mondja ki.
