Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-18 / 40. szám
KunTt#$m TVriL 'ÉVföVriM. 40, SZÁM: <Í<*»<»»-««»' <jHWiJ* I «teaw^S&h/^rVa^-A - -r - *- .. j 75 Hl Leltári kiárusítás Ezen árak mellett a legfinomabb cipőt vásárolhatja Hoffmann K ^20U4Í cipőáruhézában ' Cluj, Calea Regele Ferdinand No. 19H95S circa Lei M Ä bányavidék félelmetes gonosztevője volt a gyilkos és öngyilkos templomfosztogató Vakmerő betöréseket, din am ii merénylet: két, arssytoivtj* íásókat követett el áss elegáns volt snsz er, de sohasem tudták leleplezni — M kcr látta, hogy lehullt gazságáréi a lepel, a báláiba nenekiiU Két merénylet. Ezzel függhetett össze az a merénylet, amelyet tscribanovm Adolf, a Mica Breaza társaság mérnöke ellen követtek el a zíatnai szerpentin aton, ahol az autóján elhaladó mérnökre rálőttek, anélkül azonban, hogy a golyó talált volna, Néhány másodperccel a merénylet elkövetése előtt, Gödét látták bemenni az erdőbe, Seríbanovici mérnök ellen aztán dinamitmerényletet is elkövettek. Goda ellen mindannyiszor nyomozást folytattak, de mindig eredménytelenül. Az ékszertolvaj. Találtak ugyan nála revolvert, de biztos adat nem volt ellene. A legnagyobbszabásu betörő vállalkozása volt a dr. Gherman albaiuliai ügyvéddékán lakásán elkövetett ékszerlopás. Az ügyvéd távollétében álknlccsal behatolt a lakásába, az ékszerszekrémyből nyugodtan kivette a félmillió értékű brilliáns ékszereket és észrevétlenül távozott. Az ügyvéd anyósa azonban látta az egész operációt, látták ólálkodni is a tett elkövetésének előestéjén dr. Gherman lakása körül, ezenkívül a Dácia-szállő portásánál is érdeklődött a betörés éjjelén, hogy az ügyvéd benn van-e a mulatságom, Godát letartóztatták, a lakásán természetesen nem találtak semmi tárgyi bizonyítékot és a táblai vádtanáes szabadlábra helyezte. Hiába volt G.Termán dr. egykori főügyész, Goda szabadlábon várta törvényszéki tárgyalását. A végzet (Zlatna, február 16.> Goda Bazilt Zlatna vidékének Dilüngerjét. utolérte a végzet. Mi is megírtuk Ludason vívott harcát á csendőrökkel, a csendőrgyükc : ságot és öngyilkosságát. Mures Lu- duson a görogkatholikus templomba akart betörni. A kísérlet balul ütött ki. A csendőrség nyomozni kezdett. A szálak egy gyanús szállodai utas felé vezettek, akit a nyomozó őrmester egy másik csendőr társaságában szállodai szobájában igazolásra szólított fel. Goda revolvert rántott elő és szó nélkül lelőtte az őrmestert és megsebezte a másik csendőrt, majd az ablakon menekülni próbált, Üldözőitől körülvéve, beugrott az udvaron levő sekélyvizü kútba, ahonnan hajánál fogva ráncigálta elő egyik üldözője. Ekkor már haldokolt a bandita, látta, hogy megtörik a varázs, hogy most már többe nem lehet tagadni és hogy az a rengeteg gaztett, amelyek miatt eddig a földi igazságszolgáltatás kezét el tudta kerülni, meg fogja találni pontos magyarázatát, a nála készenlétben levő sztrickninnei megmérgezte magát. Suszterből betörő. Goda. suszter volt eredetileg. Aztán erdész Tett belőle. Holmi nagyobbszabásu betörést követett el abban az időben. Ekkor már megmutatkozott benne a nagy brígamti ösztöne. Nem tudták rábizonyítani a betörést. Zlatnán aztán sorozatos betöréseket követnek el ismeretlen tettesek, szinte azonos körülmények között, mind nagyér- tékü ékszerek tűnnek el. A gyanú mindannyiszor reá terelődik, de a lakásán sohasem találnak meg semmit, Schweiger bányakapitányék lakásáról éjnek idején nyolcszázezer lej értékű ékszer, idegen és belföldi valuta tűnik el, Rengeteg gyanúnk merül fel ellene, de nem mernek mégsem hozzányúlni, mert pontosan ismeri azokat a réseket, amelyeken keresztül a paragrafusok fallanxán át fehet surranni. Közbén működésének a színhelyét a szomszéd Hunedoara és más megyék területére is átteszi A módszere: lehetőleg nagy értékeket, aranyat, pénzt-, ékszert rabolni, vagy lopni. ötezer lej a cigánynak. Szinte mindenki tudta, hogy mikor érkezik ^latnára, gazdag zsákmánnyal, dúsan megrakódva. Ilyenkor, ha mulatságba, mennyegzöbe hívták 4 _5000 lejt adott a cigánybandának. Roppant elegánsan öltözködött. Csak arra nem tudott senki sem magyarázatot adni, hogy miként telik a teljesen munkanélkül élő, vonzó külsejű cipésznek .annyi dáridóra. Aranybányát bérel. Goda az elegáns kalandokat sem vetette meg y. egy-egy operációjánál kitűnő hasznát, vette nőhódító képességeinek, Utóbb aranybányavállaiko- zónak csapott fel.' E tervének meg is volt a maga érdekes logikája. Több aranybányát bérelt avval a nyilvánvaló szándékkal, hogy a rengeteg lopott aranyat törvényes formák között értékesítse, másrészt meg, hogy a felvidék gozárjaitól potom áron vásárolhatja a lopott bányaaranyat. A hatóságok és az érdekelt bányatársulatok titokban a legnagyobb figyelemmel kisérték minden mozdulatát. Már-már ugylütszotfc, hogy földi hatalom nem bir a kísérteties ügyességgel operáló gang- szterrel szemben. Zlatna vidékének nevezetesebb emberei, gazdag bányászai még a nevét sem mer ték kiejteni. Nem merte még szidni sem senki, mert félt mindenki a veszedelmes bandita kegyetlen bosszújától. Most egy egész vidék megkönnyebbülve lélegzik fel. Megmenekült egy rettenetes, folyton fenyegető lidércnyomástól. Suttyomban eladta az erdőt a kincstári erdőszemélyzet Száz hold erdőt taroltak le szemérmetlenül — Ötszázezer lejjel károsították meg a kis bányavárosát (Baia-Mare, február 16.) Vakmerő és szemérmetlen erdöpanamát lepleztek le a hatóságok Baia-Sprie határában, ahol a várostól kisajátított erdőterületek egyikét az erdő- kincstár emberei titokban kitermelték a környékbeli falvak lakóival és magának az állami bányák igazgatóságának adták el á lopott fát. A Pázsesti erdő Baia-Spriének azokhoz az erdőterületekhez tartoznak, amelyen vitás az erdőkitermelési joga. Az agrárreform során tulmentek az agrárhatóságok a kisajátítások megengedhető mértékén és elvették a kis bányaváros egész erdöbirtokát. Az évek folyamán sikerült is az erdők egy részét visz- szaszerezni és éppen a napokban kerül törvényhozás elé olyan javaslat, amely vissza akarja ítélni a kisajátított erdők fakitermelési jogát Baia-Sprie városának. Ha még ezeken a területeken az erdő- kincstár az ur és az ő személyzete „vigyáz“ a vitás erdők fájára. Hogy hogyan vigyáz, az kiderül az alábbiakból: Két évvel ezelőtt Baia-Sprie város vezetősége arról értesült, hogy a Pázsesti erdőből, amelyet a várostól sajátítottak ki az ag- rárhatóságok, de amelynek kitermeléséhez a város jogot formál, egyre-másra hordják el a hatalmas rönköket és egész szekérsorok viszik az erdő fáját. A környékbeli csendőrörsöknél tett akkor jelentést Baia-Sprie polgármestere a tilalmas fahordozásról és arra kérte a csendőröket, hogy indítson eljárást azok ellen, akik jogosulatlanul hordják a fát. A csendőréég munkába is lépett, csomójával indultak meg a 7, eljárások a la lopások miatt de a Pázseui erdőből továbbra is tünedeztek a hatalma? szálfák, a vastag rönkök, amelyek éjszakán ként, titkos utakon vándoroltak a Pázsesti erdőtő! a t aiamarei piacra. Néhány hónappal ezelőtt Baia-Sprie város vezetősége maga akart gondoskodni a vitás erdő fájának őrzéséről, inert látta, hogy a kincstári erdöszemélyzet nem védi meg az erdőt. A város a maga emberét küldte ki a Pázsesti erdőbe, hogy a falopást megakadályozza, de a kincstári erdövédők elkergették a város emberét. Ekkor aztán már jelentés ment a satumarei királyi ügyészséghez, amely a csendőrséget utasította, hogy a gyanús erdömanipulációkat deritse fel. Három hétig tartott a nyomozás, amelyet Petrache Popescu baiasprici őrparancsnok vezetett és amely kiderítette, hogy a Pázsesti erdőből száz hold területen titokban kitermelték és elhordták az erdő fáját. Megállapította a nyomozás, hogy Marosan Vasile erdővéd és annak egyik hivatali felettese állottak a bűnös manipulációk élén és mintegy ötszázezer lejnyi értékű fát adtak el a falusiaknak, akik a baiamarei piacon értékesítették a lopott fát, amiből nagyon sokat az állami bányák vettek meg. LILA DOBOZBAN gyermek hintőpor tü és 24 lej
