Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)
1935-02-13 / 35. szám
i(ELETrliţ3XG —HBM«« «TOBUBiMHKJitgiH XV!ÎL ÉVFOLYAM, 3d. SZÁM.kifogástalan, amint a Nemzetiben nem is lehet más: N. Tasnády Ilona, Kiss Ferenc, Timár József, Rózsahegyi és Vaszary Firoska igaz természetességgel, nagy ember- és léleki^nerettei varázsolják elénk a Móra alakjait. Timár és Kiss Ferenc nagy jelenetei után percekig zúgott a tapsvihar. Kívülük Eöry Kató, Sugár, Harasztos G. Mihályfi Béla és a kiváló gyermekmü- vész, a kis Dévényi György tették teljessé a sikert. A rendezés kiváló munkáját dr, Siklóssy Fái végezte. A főpróba közönsége a szünetekben meghatott szeretettel nézegetett az egyik földszinti páholy felé, hol a Mora- család körében ott volt a „Vad ember", egy bájos serdülő kis fiúcska, kiről a szerető nagyapa arirfyi felejthetetlen, kedves történetet mesélt. Az Ének a búzamezőkről bemutatója után még februárlusban Goldoni klasszikus vígjátékét a Hazugot újítja fel a Nemzeti, a darabot vendég rendező Pünkösti Andor, az ismeri színikritikus fogja rendezni, de készülnek a Thury Lajos történelmi drámájára, melynek elme Az uj vár, hőse Zrínyi Miklós a költő, sorra kerüi rövidesen Kál- lay Miklós japán tárgyú színmüve és Ziiahy Lajos uj darabja, amelynek hőse egy színésznő és az egész cselekmény a színház világában játszik. Címe az Utolsó szerep, o főszereplők Bajor Gizi, Uray és Odry, Nagy érdeklődéssel várja a közönség a Vígszínház következő premierjét is, a Hunyady Sándor uj darabját, A három sárkányt A Bus Fekete „Születésnap" és a Fodor „A szerelem nem olyan egyszerű" állandóan telf házat vonzo oarabjal nagy sikere messze kitoltak a Hunyady-premiért, de már folynak a próbák a Vígszínház ezidőszeiinti diszszerzőjének uj darabjából és a nekünk, clujiattnaK különösen kedves szerző megint adja az izgatottat a premier előtt. Pedig színházt körökben az a hír járja, hogy a Három sárkánnyal még az eddigieknél is nagyobb síkére lesz ,,Sándorkánaa*, A darabot a Cs3 holy lak c, novellájából irta. Tartalma röviden annyi, hogy a fiatal Csaholyi, pesti Jogasz ifjú, szerelmes lesz egy hires színésznőbe, de hogy állandóan környezetében lehessen, virágot küldhessen. olykor pezsgőt í et.de messen, pénzre van szüksége. Táviratoz hát haza három öreg nagynénijéhez, — itt a három sárkány, — hogy azonnal küldjenek hatezer pengőt, mert kártynauésságba keveredett s ha nem fizet, főbe keil 'önie magát. A három öreg dáma az ősi kúrián megijed és a pénzt a flu apjától, testvérüktől, akit ott tartanak maguk mellett, házi gondnokság alatt, mert vén imposztor, aki nem tud megkomo- lyodni, nagy aggodalmak között felküldik. Gondolhatjuk a tőbrit, az apa, a vén, kedélyes imposztor — Raj- nay Gáboré ez a sz-nepl — a művésznővel megismerkedik, a pénzt egy éjszaka elveri s azután — na persze elveszi a művésznőt, de a fiát megmentette. A darab női főszerepét Titkos Ilona fogja játszani, de persze résztvesz a Vígszínház egész gárdája s l’Srtis Jenő ct- gánybandája ’s. A darab sikeréről majd legközelebb. Addig is említsük meg, hogy Korbuiy Géza Kamara Színházában a 12U-as tempó már túl van az ötvenedik előadáson és még most is telt házakat vonz a kedves darab, Dajka Margittal a főszerepben. Kiderült * Bethleniért Színpad nagysikerű és szintén Jubilált Randevú c. dárab szerzőjének neve, Lakatos László az, aki a titokzatos G. F. Lennox név alatt rejtőzött, Evekkel ezelőtt a terjedelmes scenárlumot eladta egy német színpadi kiadónak és most a maga ideáját Így látta viszont. Krónikánk végére iktassuk ide, hogy á zajos botrányok között kimúlt Révay uccai Pesti Színház újra megnyílik és pedig Nagy Dánielnek tavaly Debrecenien előadott s nagy port felvert Ady-daraö- Jivai. Feltűnő újítás a rom. kath. egyházmegye ősi rítusában C’sar érsek elrendelte, hogy a k rály-himnuszt románul kell énekelni a templomé ban bizonyos ünnepeken i Budapesti színházak # A Baskircsev Mária sikere — Bartók repriz áz Operában — Premierek sorozata — Hunyadi Sándor uj darabja (.Budapest, február hó.) Az igazi tél most köszöntött be február elején, a farsang legnagyobb báljai vidám hangulatban zajlanak le, élénk a politikai élet és ha lehet, még élénkebb ütemet diktálnak a színházak, valósággal versenyeznek az érdekesebbnél érdekesebb előadásokkal. Andai Ernő és Bálint Lajos nagysikerű darabja, Baskircsev Mária eddigi előadásaira már a délelöttök folyamán kitehette a színház a legkedvesebb táblát: A mai előadásra minden jegy elkelt, A darab nemsokára Bécsben is színre kerül. Nagy érdeklődés kisérte a Bartók Fából faragott királyfi c. táncjátékának felújítását, mely az Operának megérdemlett szép sikert hozott. Majdnem kétév- tizedes pihenés után következett be e ragyogó zenei költemény ujraébredése. Azóta szerzője világhírre emelkedett s ma már nincs, aki előtt ez a zene érthetetlen és nem a legmagyarosabb volna. Kár, hogy az Opera nem maradt meg a felújításkor a Bánffy Miklós rendezői elgondolása mellett. Kimagasló zenei esemény a Flotow Mártájának felújítása is, mely szinte premier számba ment, hiszen negyven évvel ezelőtt hangzottak fel utoljára az Operában Flotow orok szép melódiái. Az előadást elsőrangúvá. emeli Pataky Kálmán szereplése. Fülöp Zoltán remek díszletei. Az újabb premierek sorozatát a Magyar Színház indította meg Bónyi Adorján zenés vigjátékával, a Vikivel. A darabra igazán helyesen jegyezte meg egyik kritikusa, hogy Marika címet kellett volna adni neki, mert bizony a sovány meséjü, helyenként nagyon is a szürke unalomba hanyatló darabot csakis a csodás Rökk Marika a maga ifjúi pajzánságával, végtelen kedvességével, egyéniségének megkapó bájával vitte és viszi estéröi-estére sikerre a kitűnő Gózon, Berky Lili, Véndrey, Törzs, Beregi társaságban. Ábrahám Pál pompás zeneszámai mellett a színház vezetősége pa-, zar kiállításról gondoskodott Gara Zoltán díszleteivel. Az ötletes rendezés Lóránt Vilmos érdeme. Eredeti magyar operett bemutatót adott a Városi Színház: K. Halász Gyula és Kristóf Károly Tarantella c. operettjét melynek zenéjét pompásan állította össze Supp.é melódiáktól Nagypái Béla, ügyesen illesztve közbe az eredeti Nagypái számokat, a csengő rimü versek Kulipyi Ernőt dicsérik. A régi, híres Suppé operettek legszebb muzsikáját éneklik és táncolják Zoltán Irén, Szűcs László, Sziklai Szeréna, Szilágyi Marcsa és Sziklai József Tihanyi Vilmos kiváló rendezésében. * A Nemzeti Színház Kóbor Tarnas Hat hónap című Különös története előtt nyitotta meg kapuit, azt hisz- szük a kiváló Íróra tekintettel, akinek szellemes cikkei, az életről filozofáló töprengő elmélkedései a közönség széles rétegeiben találtak elismerésre, mert bizony — mint régebbi színpadi kísérletei — mostani „különös" története sem sikerült színdarab Természetesen itt is a kiváló; szellemes író nyilatkozik meg, Ide iktatom a szerző szavait: Különös szocietáson kívüli történet ez, mely lehetetlen abban a pillanatban, amelyben összehasonlítják a valóban megtörténökkel vagy megtor- ténhetökkel. Ha a közönséget mágamma!' vihetem ebbe a világba, azt mélységesen meg- kell köszönnöm i annak a remek négyes ósszjátéknak, melyet Odry, Gál Gyula, Uray s nem utolsó sorban Könyves Tóth Erzsi engem szinte megszégyenítő odaadással produkál. Ahova én nem vihetem talán a közönséget, Ok magukkal ragadják. Es igaza van a szerzőnek. A Nemzeti Színház pompás előadása — Tarján György, az ifjú rendező kiváló munkát vegez — a szép kiállítás rrientik a darabot. (Zárjelben jegyezzülj meg, hogy Tá- rayt szívesebben láttuk volna az Odry szerepében). Alig egy hete volt a Kóbor premier és ma már ismét különösen kedves bemutató főpróbája zajlott le, — mert a főpróba közönsége mindegyre nyiltszini tapssr* fejezte ki elismerését — a Nemzetiben. Valósággal irodalmi esemény számba megy ez a színházi bemutató: ajora Ferencnek, a magyar alföld é3 a magyar nép nagy költőjének talán legszebb regényét az Ének a búzamezőkről dramatizálták hasonló címmel Góth Sándor és Relle Fái. A Nemzeti Színház Móra emlékéhez méltó, gyönyörű előadásban hozta színre a jól sikerült színdarabot, melynek első előadása holnap éppen a nagy irö halála évfordulóján lesz. A főpróba közönsége feszülten figyelte a gyönyörű regénynek a színpad levegőjében való újjáéledését és igaz örömmel élvezte Móra csodaszép alkotásának drámai momentumait, derűsen mosolygó humorának sikerült még- elevenitését. Reméljük, hogy az oda nem Illő, szinte kabarészerü jelenet a rendezői ceruza működése folytan ki fog maradni. Az előadás, rendezés különben (Tärgu-Mures. február 11.) Gróf Mai- láth püspök legújabb fűpásztori körlevele került a kezembe Amint nézegetem Erdély ősz főpásztorának egyházmegyéje papságához intézett rendeletéit, utasításait, megakad tekintetem a körlevél második oldalának eme bekezdésén: „A hivatalos istentiszteletek végén a király-himnusz éneklése tárgyában a bucureştii Érsek Ur Őexcellenciájának hozzám intézett felhívását szigorú miheztartás végett alábbiakban egész terjedelmében közlöm“: Most Cisar érsek latinnyelvü átirata következik, mely Bucureştibol, 1935 január 13-áról van keltezve 7021. sz. alatt.^A szokásos, hivatalos, egyházias megszólítás után a bucureştii érsek a kultuszminiszternek 1935 január 11-én kelt 208.681—20 462. sz, leiratára hivatkozva úgy intézkedik, hogy az érsekség atá tartozó püspökségekben, tehát ná-, lünk, az Erdélyi Róm. Kath. Egyházmegyében is, a nemzeti ünnepeken és a királyi Család évfordulóin, minden plébániai templomban és katedrálisban, a hivatalos Te Deum után a király-himnuszt, vagyis a román nemzeti himnuszt kell elénekelni és pedig román nyelven. És hogy miért román nyelven, azt azzal indokolja a kultuszminiszteri, illetve érseki leirat; nehogy incidensek keletkezzenek, melyek a békét, a jó viszonyt és az állam iránt köteles tiszteletet megzavarják. Az érseki felhívás utolsó bekezdése aztán arra kéri Mailáth püspököt, hogy figyelmeztesse mindazokat, akik hatásköre alá tartoznak, nehogy elmulasszák a Te Deum után a himnusz éneklését, sőt ml illendőképpen és ünnepélyesen végezzék. Majd azzal a mondattal fejeződik be az átirat: „Adjuk meg a császárnak, ami a császáré!“ Az érseki felhívás alapján. Mailáth püspök már intézkedett is és körlevelének egyik fe- jezetében felsorolja azt a 8 ünnepet, melyeken a himnusz éneklése kötelező Ez a 8 ünnep a következő: J. Január 24. Egyesülés ünnepe, 2. Május 10, \ királyság proklamálása. 3 Áldozócsütörtök, román naptár szerint: Hősök napja. 4. Junius 8. II. Károly király trónralépésé- nek évfordulója. 5 Julius 22. Mária királyné nevenapja. 6. Október 16. II. Károly király születése napja. 7. Október 29. Mária királyné születése napja. 8. November 8. Mihály vajda nevenapja. A felsorolt ünnepeken tehát Erdély ősz szes katholikus templomaiban énekelni fogják a román himnuszt. Valamit azonban nem hallgathatunk el. Milyen kitűnő és kedvező alkalom lett volna a rendelet kibocsátása arra, hogy az érseki szék magaslatáról átszóljon a miniszteri bársonyszékek felé a bucureştii érsek és azt mondja a hatalom urainak: Miniszter urak, én intézkedtem s biztos vagyok abban, hogy az erdélyi katholikus hívek lelkiismeretesen fogják teljesíteni kötelességeiket Istennel, királlyal és az állammal szemben. De ezzel egyidejűleg arra kérem én is a miniszter urakat, különösen An- gbelescu miniszter urat, hogy adja meg ő is az állam polgárainak azt, am’i őket. illeti. Következésképpen ezentúl ne névelemezzenek, ne nyelvvizsgáztassanak, ne boesássanak el kisebbségi tisztviselőket és csendőrök ne foglalják el a felekezeti iskoláinkat, mint-ahogyan Ciucmegyében tették. Azokat pedig, amiket jogtalanul elvettek, adják vissza az egyháznak, hogy ne keletkezzenek panaszok, keserűségek és sérelmek, melyek semmikép pen sem alkalmasak arra, hogy a lelkek békéjét s az emberek közötti jó viszonyt ápol ják. Másszóval: adják meg a kisebbségeknek is azt. ami a kisebbségeket illett . Tódor József Ass Uj cimbora országos gyermekrajz-kíáiiitása február 17-én d. e. fél 12 órakor kezdődik a Str. Báron L. Pop 5. szám alatt, a Minerva R. T képk'iáUitási termében s egész héten nyitva lesz. A megnyitót Dó- cziné Berde Amál festömüvésznö és írónő úrasszony tartja, A kiállításon közszemlére lesznek kitéve az üj cimbora első rejtvényolirnpiászának a rejtvényrajzai, s amennyiben lcis cimboráinknak vannak rendben tartott bélyegalbumaik, névvel ellátva a kiállításra oího*- batják.
