Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-11 / 34. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. Si. SZÁM. Klini'BjsXG 13 Talán boldog békeévek óla nem volt ilyen vidám vidám farsang. Ne is csodálkozzunk rajta. A végén az emberek a kesergésbe is be­lefáradnak. Aztán annak a sok szép fiatal lánynak, szép asszonynak, csinos fiúnak, jó­kedvű férjnek csak van egy kis jussa a muta­táshoz is? Nem. csak külsőségekben tértek vissza a békebeli bálok — (ismét rendezők ve­zetik a hölgyeket asztalaikhoz, glasszékesztyii- ben táncolnak, jelvények, táncrendek, figyel­mes, lovaglás rendezők vannak) — de hangu­latban is a békebeli nívónál tartunk. Jó is be­lefelejtkezni egy ilyen szép, mámoros, bolondos báli éjszakába. Elfelejteni mindent, ami rossz, csúnya. Jó egy kicsit könnyelműnek lenni, jó az, amikor nem latolgatja az ember minden szavát, jó átadni magunkat a szupé-csárdás hangulatának. Dalolni, mulatni, nevetni.. ■ Mintha egyetlen báli éjszakából állna az egész élet...! * És most ne csodálkozzanak rajta, ha ebből a farsangi hangulatból kizökkentem magukat. Elvezetem az olvasót az öreg Szíjgyártó néni­hez. Egy öreg asszonyhoz, aki a legkevósbbé sem jókedvű, nevetős, nincs neki soh'se far­sangi hangulata. Szíjgyártó néninek igen ke­serves volt az élete. Szíjgyártó néni szikár, be­esett arcú, ráncos teremtés. Egy szenvedélye van: a beszéd. Ha megindul a szólavina, nincs megállás. Hogy 70, vagy 80 éves, azt ő sem tudja. Az sincs kizárva, hogy még kevesebb■ De azon se lepődnék meg, ha kisülne róla, hogy száz éves. Igazán nem tudni, hogyan ten­geti egyik napról másikra életét, miből él, — ha ezt életnek lehet nevezni. Néha bejár egy- egy úri családhoz, kap egy kis fát, ételmara­dékot, ha valahol beteg a cselédleány, ott te­rem, fürgén: „Ezt a kis mosogatást már csak elvégzemHivatalos foglalkozása is van, „kő­vár télyt‘' ad. A Bethlen-bástya melletti kis kunyhóban van nyomorúságos kis szobája, ott tengődnek hárman-négyeh. De azok a rossz kovártélyosok mindig kibabrálnak Szíjgyártó nénivel, A nóta vége mindig ugyanaz: sírva érkezik. „No mi a baj?“ Egyszer meglopták, másszor nem fizetnek, ha meg meri a jussát kérni, megverik­Baskircseff Mária és George Sand mintá­jára Szíjgyártó néni is megírta memoárjait. Ilyen eseményekkel túlzsúfolt naplófüzetet mondhatom, még nem olvastam, Nagy dolgok fölött, amikről a. regényíró köteteket tudna írni, csak úgy könnyeden, egy-két mondattól átsiklik. Mert Szíjgyártó nénit rengeteg kala- nűtás érte. Mint mondja, mindenki rossz volt hozzá, mindenki becsapta, vagy ütötte, vagy meg akarta ölni, De beszéljenek helyette irá- fsai, — melyeket nehezen, de valahogy el tu­dok olvasni, — mellyel kedves primitívsége miatt érdemesnek tartok foglalkozni. A füzet, melybe Szíjgyártó néni önvallo­másait irta, bánatosan kezdődik. Meghalt apja, anyja, testvérei kidobtálc. „És akkor elindultam és amind mentem, eccer csak találkoztam egy asszonnyal és kérdeezte, hová mész te barna kis lány? és én ászt feleltem, meghalt apám. anyám, bujdosóvá letem, béakarok álni egy bak- terhez és legyen szives mongya meg, hogy kel oda meni? És ő ászt felelte, erigy csak te barna kis lány ott az alaguton át és ot majd ki fog vezetni az ut oda. És amikor az alagút közepin voltam, eccer csak hal­lom, hogy fütyül a vonat és én ászt sem tudtam, hogy mit csinájjak, úgy megijedtem, és mikor a vonat el­ment és oda vágottam a földhöz.“ Ennyi az egész benyomása a tragikus pil­lanatokról. De menjünk tovább. „Elindultam az örház felé és ott meg is fogadtak. Éjjel a gazdám kötött, hogy kejjek fel és aggyak a marháknak ení. De nem halotam, hogy kijátottak és bévertélc a fejemet egy vashoroggal. És úgy véresen mentem ki és ott a farkasok megtámattak, keztem si­koltozni, a gazdám kijöt és lelöte, bémentem és a gaz­dám öli a feleségét és a gyermekét. És én látam, hogy milyen rósz hejre jötem. Hát megszöktem ekor, felül­tem a vonatra és elkijátotam magamat hangosan. Is­ten veled szülőföldem, elmegyek, nem bánom, ha ha­lálé leszek.“ Ilyen sok vihart lát szegény Szíjgyártó néni. Arról nem is szólva, hogy „éjszaka kelet horgyam a vizet és amikor mentem a vizér, hát kértem a jóistent, hogy nöjön meg a viz." „Telt, mult az idő és férjhez mentem tiz évig él­tem boldogul, fis tiz év után ászt álmodttam, hogy ég a szomszéd ház és látuk a hulakocsit. Másnap leesett az egyik cinktábla és ez mind rósz jel. fis a férjem ászt monta, máma nem dogozok és délután háromkor elment fürödni. Ászt monta, öt pero múlva visszajü- vek, ne féjj anyukám, nem vagyok én gyerek, fis öt perc múlva jütt a kutyája vizesen és mind ugatott, szalatt ki, húzta a kötényemet, én meg a kutya-után. fin egész nap az udvarban mostam és mind sírtam, hulott a könyem a tekenőbe, éresztem, hogy valami rósz fog történi, fis mentem a kutya után. Mikor oda érek a parthoz, eccer csak hallom, hogy kijácsa az uram, nem fogattam szót mamukám, seglccég, ha is­tent ismersz ménesetek ki. Én szaladtam vissza lepe­dőért, Épen jokor érkeztem meg a lepedővel, épeg akor fogták ki holtan és ot volt a hulakocsi, amit éj- szala látunk. Szemét lezárta a halál, nyugszik a csen­des temetőben." Szóval Szíjgyártó néni akkor ért a vízhez, amikor az ura fuldoklóit. És az együgyű Szíj­gyártó néni, ahelyett hogy segítségért kiáltott volna, lepedőért futott, hogy megadhassák neki a tiszteletet, lepedőben fogják ki. Így van ez rendjén, így dukál! Na és ezután is még rengeteg malőr éri Szíjgyártó nénit. De ő szokása szerint csak át­siklik rajtuk­,Háromszor döfött bika, második évben elütött egy autó, harmadikban elmentem mosni olan hejre, hogy a kötényem odafagyatt a tekenyöhöz, negyedik évben el­mentem hordárnak és taligával bortam a pakkakat és kosarakat, az állomástól. Telt, mult az idő, megismer- kettem egy férfival és az elcsábított, ászt monta, hogy mennyek h03á feleségül, mert ö uriasszanyt csinál be­lőlem. Hát ojan uriaaszanyt csinált belőlem, hogy bé- fogott a talicskába és úgy huzata velem a szódásüve­geket, mind egy álatál, úgy mentünk ki a hójába, ö meg ült a taligába.“ A napló bánatos akkorddal végződik: „Temetőbe kisérnek egy koporsót, a koporsón pi­ros virág virágzik, jaj koporsó, milyen szép sorsra ju­tottál. Én felém is bajladozatt, mosolygott egy rózsa, bár sohasem mosolygott volna. Temetőbe, sírba vá­gyók, ottan aztán nem bánt senki, nem fáj semmi.“ Mennyi csapás érte szegény jó Szíjgyártó nénit! Most felkarjára maid néni, teljesen nyo­morék, — még csoda, hogy így megúszta. — Ha van valakinek egy fölösleges darab ke­nyere, egy ket leje, ne sajnálják hozzá juttatni. Higyjék el, ükkor még sokkal jobban fog esni a mulatós, még nagyobb kedvvel fognak táncolni, ha egy nyomorúságos asszonynak egy-két jó percei szereznek. És most bocsássanak meg, hogy kizökken­tettem olvasóimat a szép, boldog hangulatból. Kívánom, élvezzék a farsangot, mulassanak jól, hiszen egyszer élünk. Sz. G. 4* a* összes velejárd kelt«. *•<*■ *> fejfájások, ideges zavaróit és a láz, oly szerrel gydgylfan. «ok, amely mindezekre hete îîS . . * ,árat' •»*••1« • fájdalmakat ás megnyugtatja az idegeket. E teljes hatáskd- pesság csak egyetlenegy gydgy szer ben van meg <$i ez ei HEVPALGINE JURIST Heti étlap HÉTFŐ: Or ja levee, vargabél*«. Vauéra: Sertés kot­lett, , j KEDD: Tojásleves, töltött borjuseegy burgonyával, tiós palacsinta Vacsora: Sertéspörkölt tarho­nyával, j SZERDA: Zöldbableres (konzerv), paprikás szelet ma­karónival hájas tészta. Vacsora: Burgonyapud- dlng, CSÜTÖRTÖK: Paradicsomleves, bersófözelék füstölt kolbásszal, alma. Vacsora: Borjumáj kirántva. PÉNTEK: Arraleves, dombos rántotta, lekváros dere- lye. Vacsora: Halkocsonya. SZOMBAT: Babérlevele» burgonyáiért«. áttört bab fa- sirozottal, narancs Koch Vacsora: Töltött pap­rika (konzerv), t VASÁRNAP: Májgomböcleves, kappansiilt róhseibnl- vel és kompottal, non-plus-ultra krém. Va­csora: Bárány pörkölt galuskával, dali krém. Étel-receptek Zeller és burgonya saláta (G. L, nagys. assz.-nak) A kifli burgonyát héjjastól főzzük meg és vékony Ka­rikára vágjuk, A zellert egészben sós vízben szintén megfőzzük, de csak félig. Aztán vékony szeletekre vágjuk. Készítünk ecetből, vízből levet. Kevés sót és cukrot adunk hozzá. Egy óráig hagyjuk ebben a lé­ben állni. Akkor tegyünk a salátás tál közepére egy bokrocska zellerlevelet, melyet nyers zeller tetejéről egy darabka zellerrel együtt vágtunk le. Rakjuk körül a zselleres burgonyával. Díszítsük uborkával, papriká­val. A szépen elhelyezett salátát finom olajjal megön­tözzük és megborsozzuk. Süllő paradicsom catchup-pel A megtisztított sül­lőt besózzuk. Egy óra múlva ecetes vízben, zöldséggel, babérlevéllel, borssal, egy fej vöröshagymával megfőz­zük. Azután levéből kivéve, tálon, hideg helyre tesz­szük. Asztalraadás előtt bekenjük paradicsomos ca­tchup-pel. Paradicsomos catchup. A sürü konzerv paradicso­mot felfözzük ízlés szerinti törött és átszitált szegfű és fekete borssal, gyömbérrel, szegfűszeggel, só. cu­korral finom borecettel és annyi fátyol szitán szitált sárga mustárliszttel, amennyitől jó csípős la»». Kávé parfé, 3 deci finom erős kávét 20 deka cu­korral, 6 tojással, nagyon eikavarván süru krémnek főzzük. (Folytonos kavarás mellett). Ha teljesen ki­hűlt, 3 deci tejszínből vert habbal s 5 deka porcukor­ral összevegyitjük s formában jégre tesszük, 4 óra hosszáig. Barackrizs. Kell hozzá: 7 deka cukor, ugyanannyi rizs, egynegyed liter tej, 10 lap zselatin, 2 és, fél defcí tejszín, barackdzsem, vagy friss barack. A rizst és cukrot tejben megfőzzük, adunk hozzá 10 lap tejben felolvasztott zselatint és ha kihűlt, a tejszínből felvert tejszínhabot, könnyedén hozzá keverjük. Végül a ba­rackot adjuk hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents