Keleti Ujság, 1935. február (18. évfolyam, 25-48. szám)

1935-02-11 / 34. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. 31 SZÁM. KElETtOtsm 11 Egy elfelejtett zeneszerző ■ Az utolsó évek hangversenyeinek műsorán gyakrabban találkozunk J. N. Hűmmel nevé­vel, akit majdnem elfelejtettek a komoly ze­nei körök. Hummel már a zenetörténeté, mü­veit csak zeniskolákban használják instruktiv célokra, de azok közül is csak egyiket-másikat elvétve, holott zeneszerzői munkássága igen termékeny volt. Mozartnak tanítványa és kor­társai, részint barátai voltak: Haydn, Beetho­ven, Cherubini, Salieri, Field, Baillot, Mosche­ies, Thalberg, Paganini, akikkel minddel össze­köttetésben állott és akik tehetségét sokra tar­tották. Korának legünnepeltebb zongoraművé­sze, sőt azt lehet mondani a Liszt előtti időnek legnagyobb pianistája volt. Egész Európa lá­bai előtt hevert, zongorajátékát kritikusai többre becsülték a Moschelesénél és Kalkbren- nerénél, akik mellette akkor a legnépszerűbb zongoraművészeknek számítottak. A szász ki­rálynak Weimarban udvari karmestere. A kismartoni Eszterházyak őt állítják Haydn után a zenekaruk élére. Otthonos Európa ösz- szes udvarainál. Göthe baráti köréhez tartozik. A bécsi zongoraiskola reformátora, az első ko­moly zongoraiskola szerzője. Szerzeményei: zongoradarabok, kamarazene, operák, balettek, egyházzenei müvek. Kompozícióiért versenge­nek a kiadók és a kiadói jogért minden pénzt megfizetnek. Vannak olyan szerzeményei, me­lyek Európa minden részében 8—10 kiadónál is megjelentek. A zeneszerzői jogvédelem sza­bályozásáért folytatott harcok egyik legelső és legsikeresebb katonája. Számtalan kitünte­tése volt, a francia becsületrendet is beleértve. Böviden: Bnmmel a XVIII, század végén és a XIX. század elején Európa egyik elismerten legnépszerűbb muzsikusa volt. Halála után nevét lassan, teljesen elfelej­tik. Mig élt mértékadó körök többre becsülték Beethovennél, de éppen ennek zsenije homályo­aitotta el népszerűségét. Beethoven kápráztató csillagként világított maga körül, az ő zsenije mellett minden más alkotás jelentéktelennek tűnt fel. Azért kellett Hummelnek feledésbe merülnie, abban a pillanatban, mikor zenei kö­rök a Beethoven zenéje által megteremtett perspektívára ráeszméltek és mikor alkotásai­nak kvalitását felismerték és megértették. Minthogy Hummel Pozsonyban született és Kismartonban az Eszterházyaknál karmester­kedett, nekünk magyaroknak is van hozzá némi közünk. Nemrég hagyta el a sajtót Benyovszky Ká­roly uj Hummel biográfiája (Eos-Verlag, Bra­tislava, 1934), mely végre a tudós alaposságá­val, az esztéta szépérzékével és a biró igazság- szeretetével rehabilitálja Hummelt. Hézag­pótló, komoly munka, mert ilyen őszintén és ennyi készültséggel ilyen igaz meggyőződéssel még eddig senki sem világított bele abba a két­ségtelenül érdekes korba, mikor még kocsin utazták be a világjáró művészek Európát, hogy a nagy városokba hangversenyezzenek. A regény érdekességével tárul elénk Hummel és Mozart tanár-tanitványi viszonya, Haydn­nal való kapcsolatai. Tiszta képet ad a Beet­hoven és Hummel közötti barátságról, meg az állítólagos ellenségeskedéseikről, mert hisz ri­válisokként kezelte őket úgy az egykori sajtó, mint a közvélemény. Komoly adatokra, té­nyekre, okiratokra támaszkodva a kellemes csevegő frisseségével és mégis a történész ala­posságával kapjuk meg a Göthe-korabeli Wei­mar zenei életének keresztmetszetét és sok adr tot az akkori idők zenészeiről, azok életéről és mozgalmaikról. * A szépen kiállított kötetet sok reprodukció és fakszimile egészíti ki, valamint csokra olyan leveleknek, melyeket egyrészt akkori nagysá­gok írtak Hummelhez, illetőleg ő irt. a kora­beli hírességekhez. ' Lakatos István. KUN MÁTYÁS FIA R.-T. CLUJ, CÄLSA MARSCH AL FOCH 2. Négy nemzedék évszázados tapasztalatait egyesítve, modem technikai berendezéssel és dúsan felszerelt raktárral állunk nngyrabecsiilt meg­rendelőink szolgálatára. Speciálisták vagyunk: acélárukban, látsz érászéiban, borotva köszörülésben, orvosi műszerek javításában. — Elrontom a szád örökre, ha arról a leányról még egy szó rosszat mondasz. Csizmás lábakkal folyik tovább a verekedés. Po­harak repülnek a levegőben, mert immár nem csak ez a kettő ökleli egymást. A bentlévők mind összega­balyodtak s alig van valaki, aki ne veszítette volna el a.fejét, Egy borospohár belerepüil a íárgafényü lámpa­üvegbe s ezer szilánkra repül széjjel mind a kettő. A lámpa lángja kialszik sötétség borul a kocsmára be­lülről is A szőke legény véresen maradt a földön, János a sötétbe meredt szemmel áll megtor­panva — így teszek mindegyikkel, aki még rosszat mond a leányról! , . Kirohant a kocsmából, ott hagyta a sötétben ve­rekedőket. Kalapját a szemébe huzva vágott neki az útnak. János egyedül bódorgott a faluban. Jó búvóhely a falu éjjel az olyan legény számára, akinek bánata van s nincs hova ellegyen.vele. Sötét az ut, sötét, mély, csendes a világ, mintha elhagyott ren­geteg erdőben járna. Tiszta időben sem gyűl több csil­lag föléje, mint az erdő fölé, éjjeli madár sem rebben sokáig, lélek sem mozdul sehonnan. Árok szélére, házak melló behúzódhat, ha elfárad a lába a bolyongástól, felnézhet a csillagokra, tűnődhet a sorsa felől. Nem ülhetett mégis nyugton a kapu előtt! kőpa­don, a szive hajtotta valamerre. Elment a leányhoz, Erzsihez, aki otthon virrasz-' tott az ablak előtt. Leült melléje közel, átölelte a de­rekát és igy hallgattak ketten sokáig. A leány sem szólt, nyugodt volt és tele boldogsággal, mert érezte, hogy a legény megnyugodni jött el hozzá. Csak kebe­léhez szorította s fejét, hogy érezze, mint lüktet a vér a kemény bőr alatt. Egymás csendességében pihentek, mint messze, magányosan álló hegyi kalibában, — Látod-e, mondtam, hogy az enyém tesz — súgta Erzsi s a szava csók volt, — Sokat küzdöttem én, amíg megpihenhettem nálad Egymásra borultak s a leány sirt. Könnyel szapo­rán születtek meg, egyik a másik után, mint termé­keny esőcseppek meleg nyáron. Minden csepp, ami le­gurult as arcán, az élet örömének termése volt. Ss gyűlt az öröm vetése, gyűlt az ölébe, bő aratásként, ‘ Ve úrrá lett a legény már a ringató asszony! tes­ten. Ahogy öleli derekát, széles vállaival ahogy elfödi kebelét és a könnyű,, finom nyakra hajtja erős fejét, elvész a lány az ölelésben. — Tudtam, hogy visszajössz, mert nem szerethet senki úgy, mint én .. A legény csak hallgat, leszegi a fejét, ajkán csókok születnek. — Igazad van. — Tudom hogy nem mész el többet tőlem dúdolja a leány, — Egy szerető sem csal el az ölemből. — Nem, amig a karomban lesz erő az ölelésre s a szám csókolni tud, hidd meg! jtz ablakon keresztül belátszik a titokzatos mély őszi éjszaka, de ők nem vetnek ügyet erre, a sötétség azért kell a szemüknek, hogy a test néma beszédét ne zavarja semmi. Csak a leány pillant fel néha lopva a legény válla felett belekacag az arca a sötétbe. — A tested jó meleg fészek a szivemnek — vallja a legény. j — Hazajöttél belé, szép vándor madaram... — simogatja a leány. A ház nagy hajóvá válik aa éjszaka fekete tenge­rén, láthatatlan sötét evezős vezeti, hogy kikössön a reggel partján. De. az még a sötét óceán túlsó oldalán van e az egymást ölelő legény és leány azzal sem tö­rődik, hogy egyáltalában kiköt-e a hajójuk még va­laha, NfmzmteB&i ,SIPBSB^mm í Rovatvezető: TARCZA BERTALAN, A Turdal Magyar Dalkör" február 2-án jól aikív rült dalos-estélyt rendezett a Magyar Iparosok Szék­házában az ottani magyar társadalom lelkes támoga­tása mellett. A műsort Magyar Dalkör vegyeskara nyitotta meg dalegyveleggel, Erdős Mihály mesteri ve­zényletével, mely mindjárt meg is hozta az estély ün­nepi hangulatát. Utána Nagy Kató urleány szavalt két verset Mécs Lászlótól, melyek közül különösen „A vét- rokonpm" c. rendkívül nagy hatást tett a közönségre, úgy a költemény tartalma, mint művészies előadása által. A harmadik szám dr. Divid György ref. lelkész igen jól sikerült értekezése volt „Régi nóta, hires nóta", elmen, melyet előbb a Magyar Dalkör férfikara, utóbb a színfalak mögül cigányzene kisért: a szövegben elő­forduló régi, szép kedves népdalok sorozata szerint. A következő műsor szám szólóének volt. Páll Józsefné úrnő adott elő nagy terjedelmű jól iskolázott hangján igen kedves mü- és népdalokat cigányzene kísérettel. Utána a Dalosszövetség titkárja Lengyel Rudolf tar­tott humoros előadást a tőle megszokott sikerrel, amelyre még ráadást is követelt a lelkes közönség. Most Lőrinczy Dénes unit. esperes a Turdai Magyar Dalkör elnöke lépett a pódiumra és mélyértelmü gyö­nyörű beszéd kíséretében megköszönte a szereplők köz­reműködését. a közönség pártfogását és az estély há­ziasszonyi teendőiben fáradozott urinők lelkes munká­I ját. Az elhangzott szép szavakra Lengyel Rudolf vála­szolt az Orsz. Dalosszövetség nevében. Végül a Ma­gyar Dalkör férfikarától hallottuk Gaál: Szent ham­vak cimü szép karmüvét előadva csodás összhanggal és művészettel, hiven régi múltjához és tradícióihoz Erdős Mihály karnagy kitűnő vezényletével. A műsort reggelig tartó táno követte. A Clujl Bethlen Gábor Dalkör február 2-án a Re­formátus Férfiszövetség dísztermében avatta fel azt a serleget és plakettet, melyet a huedlnl kerületi verse­nyen nyert. Vásárhelyi János ref. püspökhelyettes ma- gasszámyalásu ünnepi beszédet mondott, s azután a férfikar Beethoven: Isten dicsősége... o. vallásos mü­vét adta elő. Dr, Zágonl István elnök mondott ezután hatásos avató beszédet, melynek végeztével bemuta­tott egy művészi, hajból készült képet, amit Kiss Jó­zsef fodrász, a dalkör titkára készített s amelyet örök emlékül a ref. férfiszövetségnek ajándékozott. Tárcza Bertalan, mint a Férfiszövetség elnöke meghatva kö­szönte meg a hatalmas méretű művészi képet, mely a hidelvet ref. templomot ábrázolja s Így kétszeresen szent szimbólum ez, mert egyrészt az Isten hajlékát jelképezi, másrészt a dalkör tagjai lelkének hitét és szivének szeretetét ábrázolja. Ezután a dalkör vegyes­kara Csokonai: A reményhez o. müdalát adta elő nagy sikerrel, mely után a dalkör elnöke átnyújtotta a kar­nagynak a jelenlévő Szalarits Béláné úrnő, zászlóanya ajándékát. Az ünnepélyen jelen volt dr. Inczédy-Joks- mann Ödön dalosszövetségi elnök, aki melegen üdvö­zölte Kiss József titkárt a művészi kép elkészítéséért és nemeslelkü adományáért. A Programm lezajlása után reggelig tartó táncmulatság volt. +*+*++*++*+***• ' — Schacht a német gazdasági helyzet rend­kívüli nehézségeiről. Breslauból jelentik: Dr. Schacht gazdasági miniszter beszédet intézett a sziléziai gazdasági tényezők képviselőihez. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem a kor­mány hibája, ha a gazdasági kérdések megol­dása nem halad előre olyan ütemben, amint az kívánatos volna. Ezt sem a rosszakarat, sem a bürokratikus rendszer nem okozza, hanem az, hogy rendkívüliek azok a nehézségek, ame­lyekkel meg kell küzdeni. Fontos volna, hogy a külföld, mely el akar adni Németországnak, vegyen fáradságot magának, hogy viszonzás­képpen a kompenzáció alapján piacot keressen a német áruknak. HA TOROKFÁJÁSBA» SZENVED Köss# be # nyakál •ay TDOMOfiEK ţ Kötéssel Revdsiv és fájdalomcsillapító vatta, mely melegei tart és a gyulladt szervek vértódu- lását elhárítja. Kapható az összes gyógy* \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents