Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-06 / 4. szám

i A budapesti színházak karácsonya (Budapest, jan. 4. Saját tud.) A budapesti színházak karácsonya a legnagyobb siker je­gyében folyt le. Táblás házak, lelkes ünneplés mindenik színházban, az államiakban éppen úgy, mint a magán színházakban. Talán közre­játszott a színházak érdekében az időjárás is, inely nem hozta meg a rég várt havat és telet és igy a sizni vágyók nagy tömege is kényte­len volt a loes-pocsos városban ünnepelni. A színházak is rászolgáltak karácsonyi és újévi teljesítményeikkel a közönség érdeklődésére. A műsoron a legsikerültebb darabok szerepel­tek és egyik-másik szinház premierrel is ked­veskedett. így a Vígszínház, hol a Molnár Fe­renc Ismeretlen leány c. darabja most érte meg I’élszázas jubileumát, közvetlen ünnep előtt hozta ki pazar kiállításban és remek elő­adásban Bus Fekete László uj darabját a Szü­letésnapot. A darab ötlete pompás: 15 éves kortól 65 éves korig tízévenként a születésna­pon bemutatni eg3r férfiú életét. Azért irom igy, hogy egy férfiú életét, mert az Írónak ah­hoz nincs ereje, hogy a változó korszakok jel- lemrajzát is adja, bár kétségtelenül szerette volna ezt elérni. Ehhez azonban nagyobb és mélyebben szántó tehetség szükséges, mint a Bus Feketéé. Darabja vidám, többször a por­nográfiáig sülyedő, majd drámai emelkedésre törekvő szomorú, megindító jelenetek válto­zata, ami azonban még a vigszinházi forgószin* pados pompás rendezés mellett is kissé fá­rasztó. A darab alkalmat ad, hogy régi kedves dédelgetett kedvencünk, ki a kolozsvári szín­pad deszkáin bontotta ki tehetsége szárnyait, Baj na y Gábor hatalmas skálájú szerephez jus­son. A főpróba alatt beszélték a folyosón, hogy Bus Fekete a darabot egyenesen a Iíajnay szá­mára irta, igy akarván meghálálni, hogy Raj- nay, ki „civilben“ egyike a legkiválóbb gyü- mölcskertészeknek, berendezte Bus Fekete bir­tokán a gyümölcsöst. A szerep alkalmat is ad arra, hogy Rajnay fényes tehetségét csillog­tassa, de a darab bizony sok tekintetben le­hetne ízlésesebb s nem kabarésziupad jellegű. Rajnayn kívül a Góth-pár, Gombaszögi Ella, kinek francia kisasszonya feledhetetlen alakí­tás, Tőkés Anna, Mály, Vágóné, Somlai járul­nak a sikerhez. A rendezés kitűnő munkája Hegedűs Tibor érdeme, a gyönyörű díszletek Vörös Pált dicsérik. Uj darabbal nyitotta meg ismét kapuit a Korbuly Géza és Harsányi Re­zső igazgatása alatt álló Kamaraszínház is, hol Szántó Ánnánd és Szécsén Mihály Százhu- şgsas tempó c. burleszk-vigjátéka aratott teljes sikert Day ka Margittal a vezető szerepben és Lehár Szép a világ c. operettje bemutatásával kezdette meg a szegedi szinház a Király szín­házban, melynek kapui sokáig voltak zárva, ismét a siker jegyében az előadásokat. Külö­nös érdeme van a nagysikerű előadásban — a főszerepet játszó Szűcs László, Patkós Irma mellett — kedves volt ifjú karmesterünknek, Török Emilnek, akinek nagy tudását, biztos « kezű vezetését maga a premieren jelen volt nagynevű szerző ismerte eh * Nevezetes bemutatót adott közvetlenül ka­rácsony után a m. kir. Operaház, melynek ki­váló igazgatója, Radnai Miklós a drezdai és bécsi bemutató után Európa többi operáit megelőzve szinrehozta a nagy német zeneköl­tőnek, Strauss Richárdnak, kinek most ünnepli születése 70-ik évfordulóját a zenei világ, leg­újabb müvét, az Arabellát. Hoffmansthal Hugó, a nagy osztrák iró, ki Strauss Richárd­nak hűséges szövegírója volt, tömör, hatásos és poétikus szerelmi történet keretében tárja elénk a mult század hatvanas éveiben mula­tozó Bécset és alkalmat adott a kitűnő zener szerzőnek pazar szinpompában gazdag muzsi­kájához. Az Operaház előadása pedig olyan nagyszerű, hogy az legszigorúbb kritikát is fé­nyesen kiállja. A stílusos uj díszleteket ifj. Oláh Gusztáv tervezte, amelyeket a közönség a függöny szétlebbenésekor tapsviharral foga­dott. Az előadás — Nádasdy Kálmán rendező és Fleischer Antal karmester minden dicsére­tet megérdemelnek — méltó az Operaházhoz. Báthy Anna, Dobay Lívia, Losonezy György, Laurisin Lajos, Sebeök Sári, Székely Mihály, Szabó Ilonka és a többiek tehetségük legjavát Hmnajsm wmmmMmmmmaammmsmmmmesmmmBaamammm adják és méltó Tníerpretálói a nagy zeneköl- tőnek. * A Nemzeti Szinház Zilahy Lajos kedvenc népszínművének, a Süt a nap-nak felelevení­tésével szerzett igaz gyönyörűséget közönségé­nek. A főszerepekben Somogyi Erzsi, Kiss Fe­renc, Rózsahegyi Kálmán, Pethő, M. Iváuyi írén, Eöry Kató, Ignác Rózsi vitték újra dia­dalra kitűnő előadásban a kedvelt darabot. Szilveszter estéjén pedig vitéz Garamszegliy Sándor kedves életképe, a Matyó-lakodalom ke rült uj formájában bemutatóra nagy siker mellett. A népies játék uj formájában a Ba­lázs Árpád muzsikájával és dalaival zenés vígjáték lett és a közönség rendkívül öröm­mel és zajos tetszéssel fogadta. Nagy sikere volt Nagy Izabellának, Somogyi Erzsinek, M. Iványi Irénnek, Eöry Katónak, Gümöry Vil­mának, valamint Abonyinak és az egész sze­replő férfigárdának. A rendezés Ráday Dénes kiváló munkája. Itt említjük meg, hogy a Nemzeti legközelebb felújítja Racine Pliedrá- ját Hettyey Arankával a címszerepben és legközelebbi újdonsága az Andai—Bálint Lajos IHWH* t «■»* H4 M* I frMHHW * ♦♦♦»»■UK»» XVIII, ÉVFOLYAM, i SZÁM színmüve Baskircsev Mária, melynek címsze­repét Bajor Gizi játsza. Kolozsvári szerző jegyében nyílt meg Bu­dapest legújabb színháza, a Royal Revü szin­ház Szilveszter éjszakáján, hol Nóty Károly és Márkus Alfréd kacagtató, kellemesen mu­latságos zenés vigjátéka, vagy bohózata került szilire és avatta színházzá az eddigi Royal Or­feumot. A darab szövegrésze a Nóti szellemes sikerült munkája, amelyet Márkus hangula­tos zenével látott el. Az uj színház nagy siker­rel szép előadásban mutatta be a sikerült da­rabot. És végül ne feledkezzünk meg mi kolozs­váriak arról a szivbemarkoló, megható elő­adásról, melyet Kolozsvár, a régi kincses vá­ros szerelmese, Heltai Nándor tartott Szilvesz­ter délutánján a rádióban. A kolozsvári kin­csesláda sorozatban a régi boldog időkről ol­vasott fel annyi melegséggel, szeretettel idézve fel a mult századvégi Kolozsvár társadalmi életét, hogy bizony nem csak az előadó, hanem a hallgatók is könnyeztek. Köszönet érette! Sepsiszentgyörgyön is megkapták a postások az obsitot (Sepsiszentgyörgy, január 4.) A sepsiszent­györgyi posta is 'gondoskodott, a kisebbségi tiszt­viselők újévi meglepetéséről. Még az ó év utolsó napján levelet kézbesített ki négy magyar alkal­mazottjának, mely szerint ezeket a kolozsvári nyelvvizsga alkalmával tanúsított nem megfelelő román nyelvkészség miatt fegyelmi elé rendeli. Hiába van ezek mögött az emberek mögött éle­tük javának becsületes munkássága, hiába igye­keztek minden követelménynek erejükön felül megfelelni az uj évi szomorú rendelkezés vissza­vonhatatlan kegyetlenséggel veszi ki szájukból, a jól megszolgált kenyeret. Alkalmam volt megfigyelni ezek közül az emberek közül nem is egyet, amint iskolás gyer­mekek módjára az egész napi szolgálat terhével a hátukon, a padokban görnyedtek, hogy különböző tanfolyamokon, hogy sok költség mellett a román nyelvet elsajátítsák. Vágj’ tapasztaltam nem is egynél, hogy megelőző élete alatt volt alkalma arra, hogy a nyelvet megfelelően elsajátítsa. Lát­tam, igen sokszor, hogy a többséghez tartozó kollé­gák helyett túlmunkában robotoltak napről-nap • ra. De ez mind nem elég, nem, teljesitették a leg­fontosabb követelményt, hiába dolgoztak, mert mindig magyarok maradtak. A fegyelmi elé ren­delés is valami furcsaságot takar, mert. ilyesmi alá csak vétséget, bűnt elkövetett alkalmazottakat vonnak. Ezeknek az embereknek pedig egyelőre nincs más bűnük, minthogy a felfokozott igényű bizottságok követelményeinek a nyelvtudás szem­pontjából nem tettek eleget. De ugylátazik, hogy a fegyelmi által valami olyan intézkedést akar­nak előkészíteni, amely által ezek a 20 _25 éve szolgáló ember de elvesztik, legalább egyelőre még a nyugdijukat is, amig a korhatárt valahogy el nem érik. Hát ez már tény. Egyelőre négy ember feje felett konditották meg a halálharangot és valószinüleg követni fogja őket a most még nem érintett többi magyar tisztviselő és altiszt is. Csak az az egy érthetetlen, mire valő a tortúrák vég­telen sora, hiszen előrelátható volt, hogy a. megfe­lelő, de nem magasképzettségü altiszt nem fogja megoldani a magas színvonalú, sokszor hosszt; elő­tanulmányokat követelő, feleletet, kár volt tehát ilyen címen a szegényes zsebükből, melyből ' a mindennapit is csak nehezen fedezhették, hosszú kolozsvári és bukaresti utakkal, fenntartási költ­séggel, súlyos összegeket kihúzni, mert nagyon csekély jóindulattal, minden vizsgáztatás nélkül, nyíltan kimondhatták volna az elbocsájtő. szen­tenciát. (A végeredmény az, hogy a szentgyöngyi postától 4. a kezdi vásárhelyiről 3, a kovásznairő! 1, Kolozsvárt vizsgázott mehet, de reménytelen és kilátástalan a helyzete ezek alapján a néhány héttel azután vizsgázott bukarestieké is, akik a legrosszabbra elkészülve várják a valószinüleg kedvezőtlen eredmény megérkezését. Mindéit családnál nélkülözhetetlen az a* értékes mü, melyet orvostudás szerzője negyven évi orvosi gyekor- j gyitására és segítségére. Aid. szeretteinek a legjobb*! let gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó- 1 akarja, ajándékozza meg őket ezzel a könyvvel Természetes gyógymód és táplálkozás Irta: RÜCSÁNYl GYULA'dr., egészségügyi főtanácsos, főorfos A tartalomjegyzék rövid kivonata: A természetes élet . mód alapfogalma. Természetes táplálkozás. Mi az em­ber természetes tápláléka'.’ Végetárizmus. A vér meg romlása, helytelen táplálkozás folytán. A táplálékok. A hua. Tojás. Hüvelyesek. A sajt. A szenhydrátok. A zsí­rok. A vitaminok. Főzelék. Gqümölcs. A fűszerek. Al­kohol. Nyersidéta. Hogyan .és mennyit együnk? Nap- fürdés. A nap a tüfiöbájöknál. A nap a köszvénynél. Napfény a szivbántalmak kezelésénél. A napfény az anyagcsere bántalmaknál. Napfürdö a gyomorbánt.al- ,máknál. Napfény a női bajoknál. A gyermekek nap- fürdője. Minek tulajdonítom a napfény gyógymtását? A légfürdés. A torna. Fürdés, mosakodás. Hogyan hasz­náljuk a hideg vizet belülről. Az alvás. A levegő. Ideg- ápolás. Eéiekápolás. A lélek gondozása. A vizgyőgy- módok. A hideg viz, mint gyógy tényező. Gyermakápo-, lás. A csecsemő gondozása. A szoptatás. A gyermek ápolása az első életévben. A koplalókura. Gyümölcs-, kúra. A betegségi megelőzése. Egyes, gyakrabban elő­forduló betegségek természetes gyógykezelése. Agy*- vérzés. Álmatlanság. Agyguta. Aranyér, Arr.zsí.ba, Asthma. Angolkór. Búskomorság. Börbántalmak. Bél* férgek. Bélhurut. Csuz. Cukorbajok. Csontszu. Étvágy­talanság. Elhízás. Epekő. Farcsontzsábal Fehér folyás. Gégehurut. Gerincvelő sorvadás. Gyomorbajok. Gör­csös havibaj. Hányás. Hasmenés. Heregyulladás. Hó- lyaghurat. Hizlaló gyógymód. Hörghurut. Ideggyenge­ség. Idegbénulás. Idegzsába. Impotencia. Karbunkuîiis. Köszvény. Eégcsöhurut. Májbajolc. Méhgyulladás. Outi V folyás. Orrvérzés. Orrbüz. Parailizis progressiva. ¥*a— tefészekgyulladás. Sápkór. Szäjbüz. Sárgaság. Székreke­dés. Szédülés. Skrophulőzís. Szívbajok. Rekedtség. Rheumatizmus. Ischias. Tériszony. Tüdövész. Tüdő tá gvlás. Vérhas, Vérszegénység. Vérbajok. Vőrtisztité teák. Vesebajok. Vizibetegségek. Visszértágulatok. UtA- érelmeszesedés. stb., stb. E mii a magyar könyvplM szenzációját. A legtöbbet forgatott olvasmánya őre*»*! és fiatalnak. Ára 120*— lej. Kapható a Keleti Ujság-k-iáclióhivatálábrtn Glüj, Baron L. Pop ucea ó.— Vidékieknek a péa* és 10 lój portóköltség előzetes beküldésé esetén azonnal szállítjuk. — Húrom > egy­szerre történő megrendelése' esetén portómbríteson szállítjuk. —Utánvéttel könyvernein küldünk

Next

/
Thumbnails
Contents