Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-06 / 4. szám
Trm. trrozY’JM. a. szám. KEIETIUJSXG 5 A betegeknek: étet, a fiatal orvosoknak: kenyér Tanulságos beszélgetés a kolozsvári református kórház hátijában — Hu az ország minden városában volna magyar kórház ... ('Kolozsvár, jan. 4.) A nemzeti munkavédelmi törvény gyakorlati végrehajtása valóságos sorstra gccEiaként szakad a magyarság nyakába. Az ál- .lami hivatalokban, melyekből most kerülnek ki az utolsó magyar tisztviselők, nem vesznek fel többé kisebbségieket s hogyha egy-kettő be is fog jutni, ez csak a véletlen játéka lehet. Megválaszolatlan nyitott kérdés tehát: Mi lesz a középiskolából egyetemre, az egyetemről pedig az életbe kikerülő magyar fiatalsággal? Részmegoldás, arasznyi elintézés tán a hátralékos munkából, de mégis valami, amit érett megfontolás után a magyarság figyelmébe kell ajánlanunk. Es ez a fiatal magyar orvosok elhelyezkedésének lehetősége, végzett orvosaink kenyérkérdése. Hogy született meg a kolozsvári református kórház? — A magyar társadalmi intézményeknek kellene hajlékot adniok nekünk. Mi ellátnánk aztán orvosokkal, diakonisszákkal. A fiókkórházak rögtön felvehetnék az életbe kikerülő magyar orvosok legtehetségesebbjeit, — .Nehéz, nehéz, — hitetlenkedem. De meggondolom a dolgot: a református kórházzal, amely első ilyen intézmény az országban, sokkal nehezebb fába vágták a fejszéjüket és mégis... — Mit kellene tenni? _kérdem. _ Elsősorban is felvilágosítani az embereket, hogjr kettős lenne a nyereségük. Először: saját, magyar intézményük volna, másodszor pedig kenyeret adhatnának fiaiknak, akiknek a magán- gyakorlaton kivül semmi reményük sem lehet, mert állami szolgálatba kisebbségieket csak elvétve alkalmaznak. Arra gondolok, hogy a magyarság kilátástalan helyzetében fénysugár ez az életrevaló eszme, amely kiaknázatlan és önfeláldozó munkával meg- valósítható terepre vetett fényt. Arra is gondolok, hogy mogvisszük a hirt a magyarságnak: kórházat betegeinknek, kenyeret, orvosainknak! Még pedig késedelem nélkül, hiszen égetőn, idővel ki sem fejezhetően szükségünk van rá. * A főorvost osztályára hívják. Magam maradok. Halk bugás hallatszik. Jön felfelé a lift. Megnyílik az ajtó. Két fehérruhás testvér hordágyon beteget tol ki. Uj beteg. Viszik a kórterembe, ágyat adnak neki, ahol erősen megíogózhat s ahonnan legyőzheti a halált. Arra gondolok, hogyha tényleg van még szeretet, összetartás, küzdelemvállalaás, amiről itt lépésröl-lépésre meg kell győződnöm, úgy hamarosan ugyanígy fogja szállítani a lift a betegeket Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Tordán, vagy Brassóban, a kolozsvári református, kórház fiókkórházaiban ... K-K. I, .. ............................. WI« Francois Marsai! volt francia pénzügyminisztert másfélévi börtönre Ítélték Einöke volt egy ayugataSríkai kereskedelmi vállalatnak és a társaság csőd befutásáért vonták felelősségre Itt állunk kettesben a kórház halijában egyik főorvossal. Nézünk kifelé az elhidegült, havas világba. Fontosabban: A kórház uj emeletes palotájára, melyet csak néhány hónappal ezelőtt vásárolt meg a református egyház. _ Mi lesz ezzel a házzal? Átalakítják kórházzá, vagy mit csinálnak vele? _ Egyelőre még bizonytalan. Hat ágy már van benne. Ebben a hónapban lesz a gyűlésünk, akkor dő) el, hogy mikor kezdünk az átalakításhoz. _Főorvos ur, kiváncsiak vagyunk rá, miből is lett ez a kórház, hogy egyszerre csak itt állott? _ Hét évvel ezelőtt a református egyházkerület megalapította a diakonissza intézményt. Sok fiatal leány kapott vele támaszt és lehetőséget a további boldogulásra. Intézeti szolgálattételre, betegápolásra használták fel őket. Ahogy múltak a napok, lemondásos, megfeszített munkával sikerült ennyire vergődniük, hogy ábránd nélkül gondolhattak céljuk megvalósítására: kórházat létesíteni. Három évvel ezelőtt kibocsátották a református kórház sorsjegyeit s egy évre rá a sorsjáték jövedelméből, adományozásokból már készen állott a Ferdinand király utón a református kórház. Szétnéz az ember és csodálkozik. Mindez csak igy egyik napról a másikra, öntudatos munkából, akaratból? Alig érthető: néhány erős akaratú ember összefog s ma már tiz orvos, tizenhat diakonissza igyekszik talpraállítani a betegeket. Sok mindenre feleletet ad a karácsonyfa, amely újév első napjai ellenére is a hallban és minden kórteremben színesen és közvetlenül hirdeti a szeretetet, megértést. Kicsit mégis érthetetlen. Az ember szinte félősen motyogja maga elé ezeket az elfelejtett, divatjamúlt szavakat: szeretet, akarat, erő... Mégis: hitelt kell adui nekik. Ha nem teste- sedtek volna meg, a második emeleten nem csillogna riasztó, fényes műszereivel az ország legmodernebb műtője, nem állna tiz magyar orvos és tizenhat diakonissza kaptákban az általános emberi érdek előtt. Kórházat betegeinknek, kenyeret orvosainknak Î (Paris, január 4.) A francia főváros előkelő köreit napok óta Francois Marsall pőre foglalkoztatja. Francois Marsall többizben volt francia pénzügyminiszter, az utóbbi időben azonban egy nyugatafrikai kereskedelmi vállalat élén állott. Ä részvénytársaság megbukott és az igazgatóság tagjait bíróság elé (Dicsőszent már ton, január 4.) Régi szokásához hiven Dicsőszentmárton magyarsága ragaszkodása és szeretete jeléül újévkor kiküldöttei utján üdvözölte a Magyar Párt vezetőit, gr. Bélái Gergely városi elnököt és Pekri Géza megyei elnököt. Adorján Gábor ref. lelkész köszöntötte fel gróf Béldi Gergelyt, aki keresetlen, közvetlen szavakkal válaszolt. Majd Pekri Géza megyei elnök tartalmas, nagyhatású beszédben válaszolt az üdvözlésre. Az elnök utalt Wilier József képviselő és Gyárfás Elemér szenátor beszédeire, amelyben a kisebbségi kérdés megoldására ankét összehívását sürgették. — Ki kell emelni a román állam kisebbségi politikáját a politikai pártok harcaiból, — folytatta Pekri. Függetleníteni kell a romániai kisebbség helyzetét a nemzetközi helyzettől. állították. A törvényszék Francois Marsallt, mint a társaság elnökét a legnagyobb büntetéssel sújtotta, másfélévi börtönre és húszezer frank pénzbírságra ítélte hűtlen kezelésért. A részvénytársaság többi igazgatósági tagjait szintén elítélték. Vissza kell állítani a szükséges lelki összhangot és baráti közösséget. Majd a következőkben arról beszélt Pekri Géza, hogy a román és magyar nép minden tekintetben egymásra vannak utalva, érdekeik, céljaik egyek s ezért meg kell találni az utat a közös és fejlődés- képes munkára, — Háztartási, íöldinivelési És tézímunka-ítürpontok minden megyében. Bukarestből jelentik: A közoktatásügyi minisztérium rendeletére minden megyében öt háztartástant központot létesítenek. Azokban a megyékben, amelyekben a mezőgazdasággal foglalkozók száma a legnagyobb, 250 agronóm-központot állítanak fel. Ezeken kivül minden megyében őt kézimunka-központot létesítenek az elemi iskolák számára. Dicsőszentmárto&ban is megsürgették a kisebbségi kérdésnek ankét keretében való letár^yalását A román és magyar nép egymásrautaltságát hirdette Pekri Géza Ahogy járkálunk le s fel a zöld linóleumom folyosókon és nézzük a diakonisszákat, amint kimért, öntudatos lépésekkel tartanaik a betegszobák felé, egyszerre csak arról kezdünk beszélni, hogy mi lenne, hogyha a kolozsvári református kórház hirtelenjében megszaporodna; öt kórház, tiz kórház lenne az ország minden részében. Jobban mondva: ha Erdély városaiban fiókjai nyílnának a kolozsvárinak? _Ezen már a kezdet kezdeten törtük a fejünket. _lehetséges megvalósítani? _ Talán... Mi lepne odáig az ut és tennivaló ? Újítsa mecj azonnal lejért előfizetését, hogy részesülhessen a KELETI ÚJSÁG ujévi leönyvajá Olvassa cl a részletes flájélcozfalól !
