Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-05 / 3. szám
4 Kiitnüjsm XVIII. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM. Január 7-én, hétfőn este a Jemenita származású Csak egyetlen előadás! Sara Osnath Halewy inuveszEGYETLEN estje egész estét betöltő grandiózus műsorral „a Kelet LILIAN HAR- VEY-ja“ Írja róla a világsajtó. „Egy nő, aki egymaga a szín, a ritmus, a mozgás és harmónia“. Páratlan művészi élmény! Okvetlen nézze meg! Január 7-én. hétfőn este a Magyar Színházban Jogtalanul követeli a betegsegélyző a házi cselédek biztosítását Több uÍBÍszieri nyilatkozat állapította meg, hogy a törvény végrehajtási utasítása ellentétben áll a törvénnyel — A kérdés tisztázása előtt senki sem köteles betegsegélyezési díjat űzetni <Kolozsvár. január 3.) 1933. április 8-án lépett életbe az uj betegsegélyzői törvény, mely az egész országra kiterjedöleg egységesen rendezte az alkalmazottak utáni betegsegélyzői dijak fizetését. A törvény kifejezetten a leeres- kedelmi és ipari vállalatok alkalmazottait kötelezi a betegsegélyzői dijak fizetésére. Azonban a betegsegélyző pénztárak kárpótolni akarják magukat a mezőgazdasági cselédek díjfizetésének elmaradásáért és ezért még a mult év elején kísérleteket tettek a házi cselédek, háztartási alkalmazottal; kötelező bejelentésére. Tény az, hogy a betegsegélyző pénztáraknak ez a kísérlete és követelése minden jogi alapot nélkülöz, annak ellenére is, hogy a törvény végrehajtási utasítása kiterjeszti a kötelező biztosítást a házicselédekre és háztartási alkalmazottakra is. A törvény parlamenti tárgyalása idején Joanitescu volt a munkaügyi miniszter, ki a dr. Gyárfás Elemér szenátor kérdésére a szenátusi naplóban is feltalálható azt a megnyugtató választ adta, hogy a házicselédek semmi körülmények közt sem vonhatók be a kötelező biztosításba, mert a törvény első szakasza szerint csakis a kereskedelmi és ipari vállalatok alkalmazottai és cselédei kötelezhetők a biztosításra. A mult év elején, amikor a betegse- gélyzö pénztárak újból megkezdték a házi ese tédek bevonását, dr. Gyárfás Elemér újabb interpellációt intézett az akkori munkaügyi miniszterhez, Constantinescuhoz, aki az interpelláció alapján rendeletet is adott ki és eltiltotta a házi cselédek kötelező biztosítását. Egyideig csend is volt a kérdés körül, de ez év nyarán, amikor a munkaügyi minisztériumot elválasztották a közegészségügyi minisztériumtól és ennek vezetését Nistor bukovinai egyetemi tanárra bízták, a pénztár megint kísérleteket tett terve megvalósítására és megkezdte a házi cselédek és alkalmazottak kötelező biztosítását és a dijak nem fizetése miatti büntetések kirovását. A sérelmes intézkedés ellen dr. Gyárfás újabb emlékirattal fordult a munkaügyi miniszterhez és Roman Vaier munkaügyi alrni- niszter meg is ígérte a kérdés kedvező elintézését. Tény azonban az, hogy intézkedés még nem történt és a betegsegélyző pénztárak egyre róják ki a büntetéseket a kötelező biztosítási dijak nem fizetése miatt. így rótt ki a kolozsvári betegsegélyző pénztár e ebnen büntetést báró Bánffy Ferencre is, ki e kérdés közérdekére való tekintettel dűlőre akarta vinni ez ügyet és jogorvoslattal élt a büntetés kirovása ellen. Az ő óhajának teszek «OLLA“ a világmárka l Egészsége érdekében óvakodjon silány utánzatoktól. Követeljen kimondottan ,,OLLA<(>t} mely évtizedek óta elismert cs vezető minőség. eleget, amikor e kérdést nyilvánosan ismertetem és ismertetem a jogorvoslatnak azt az útját, melyhez folyamodni kell a büntetések kirovása ellen. Mivel a kötelező biztosítási dijak nem fizetése miatti büntetéseket a törvény 103. szakasza szerint a pénztár igazgatója rójja ki és végzése a törvény értelmében azonnal jogerős és ez ellen fellebbezésnek helye nincs, a büntetést megállapító végzéseket közigazgatási bíróságnál kell megtámadni külön keresettel. Báró Bánffy Ferenc már be is adta a kolozsvári Ítélőtábla mellett működő közigazgatási bírósághoz az első ilyen irányú keresetet, melyben annak a megállapítását kéri, hogy a betegsegélyző pénztár igazgatójának határozata minden jogi alapot nélkülöz és így ez törvénytelennek nyilvánítandó. Igaz ugyan, hogy a törvény 4. szakasza alapján minisztertanácsi jóváhagyással újabb, a törvényben nem jelzett kategóriák is bevonhatók a kötelező biztosításba, azonban ilyen minisztertanácsi döntés mindezideig nincs, erről tudomásunk nincs és így a házi cselédeknek a kötelező biztosítása törvényellenes. Jóllehet, hogy a törvény végrehajtási utasítása a háztartási alkalmazottakat is felsorolja a biztosításra kötelezett alkalmazottak között, azonban c végrehajtási utasítás a törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz és igy az általános jogi elvek alapján ez nem hajtható végre. A betegsegélyző pénztárak eljárása pedig minden egyes esetben e fenti alapon törvényes útra terelhető és megtámadható. Mivel még nem alakult ki a joggyakorlat ez irányban és nem dönthető el végérvényesen, hogy az ilyen büntetést megállapító végzések ellen a közigazgatási -bírósághoz kell-e fordulni, vagy pedig a betegsegélyző pénztárak mellett alakítandó .átélő bizottságokhoz“, tanácsos, hogy az ily végzések megsemmisítéséért külön kereset indíttassák a törvény 101. szakaszára való hivatkozással a bizottságoknál is (Comisinnca de judecată de pe lângă Casa de Asigurare), mert e bizottságok is kötelesek dönteni minden vitás kérdésben, mely a betegsegélyző pénztárak a biztosítottak, vagy munkaadók között keletkezik. E bizottságoknak az elnöke is törvényszéki biró. vagy amely városban törvényszék nincs, a kinevezett járásbiró és igy minden egyás esetben remélhető, hogy e bizottság a törvény szövegének szigorú betartásával és alkalmazásával a munkaadókra nézve kedvezően fog dönteni. E bizottsághoz beadandó keresetet is a fentebb jelzett módon kell indokolni és mindig hivatkozni kell arra, hogy a végrehajtási utasítás a törvénnyel ellenkező intézkedést tartalmaz és igy ez nem is hajtható végre. Minden esetre kíváncsian várjuk az első döntést, melyet e kérdésben a kolozsvári Ítélőtábla és a betegsegélyző pénztár mellett működő ítélő bizottság fog hozni, ami irányadó lesz a betegsegélyzői pénztár további intézkedéseire. Dr. Péterify Jenő. Drágul az élet, emelltcdnpL »jc indexszámok (Kolozsvár, január 3.) Az élet. a megélhetés, ha lassú ütemben is- de állandóan drágul. A legutóbbi hónapokban a külföldről behozott árucikkek ára állandóan emelkedett. A romániai fogyasztók korlátozott fogyasztóképességükben. a napról-napra erőteljesebben fejlődő belföldi ipar termékeit kezdték használni. A belföldi ipari termelés fellendülésének és az ország — különösen élelmiszerekben — gazdag készleteinek eredménye volt, hogy az elmúlt év utolsó hónapjában az árak nem emelkedtek túlzott mértékben. Az elmúlt 1934. évben a megélhetési indexszámok hónaponként a következő változást mutatták: Január 29.99, február 29.99, március 29.75, április 29.91, május 80.10, június 29.99, július 30.03, augusztus 29.93, szeptember 30.08, október 30.15, november 30.70 és december 31.20. _ Az indexszámok elmúlt évi változása, illetve emelkedése hűségesen tükrözi vissza, behozatal megszorításának következményeit és az önellátás túlzásba vitt érvényesülésének hatásait Non» lehet komolyabb és meggyőzőbb érveket a szabad kereskedelem, a szabad árucsere korlátozása. a kereslet és kínálat örök gazdasági törvények szerint kialakuló rendszerének megbénítása ellen felhozná, mint az indexszámon lassú, de fokozatos emelkedését, a megélhetés megdrágulását, különösen a mai időkben, amikor olyan nehéz a megélhetéshez szükséges pénzt megszerezni... WM Wj 11II W» Erdős Imre Pál képUidílitá sa Néhány nap óta egy fiatal erdélyi grafikus képei függenek az Ujságiróklub falain. A fiatal művész Erdős Imre Pál jóformán még csak gyermekember, 18 éves, de már elindult az erdélyi festők és rajzmüvészek ■ kálváriáé utján, amely anyagi bőséggel senkit sem kecsegtet. Több városban állított már ki és mindenütt komoly feltűnést keltett. Egyik kitűnő erdélyi iró a fiatal Ady Endrével hasonlította össze, amivel bizonyára azt akarta mondani, hogy nem jár a megszokott csapásokon és művészete frappirozóán újszerű és érdekes. Mi nem mennénk el odáig, mint Erdős Imre lelkesedésében túláradó kritikusa. Bennünket is meglepett művészi meglátásának excentrici tásával, vonalvezetésének a sablontól elütő módszereivel, fejlett rajzoló készségével. Ismerjük Molnár C. Pál. á külföldön is komoly sikereket eléri festőművész egyéni stílusát, amelynek hatása feltétlenül érezhető tanítványának. Erdős Imrének müvein is. Erdős forrongásban levő művészete még egyáltalában nem öltött végleges formát. Vaunak képei, amelyek dekoratív hatásukkal csakugyan megragadnak és még azí is megbocsátjuk alkotójuknak, hogy női alakjain a láb és nyakformák a valószínűtlenségekbe ragadják. De hogy ez még nem végleges alakja Erdős rajzoló methodusánák, azt abbéi! látjuk, hogy a különös, eltorzított formák közvetlen szomszédságában kecses és természeten vonalakat látunk. Abban sem vagyunk bizonyosak, hogy Erdős nem-e csak az exotikum, a feltűnni vágyás kedvéért választja ezt a kifejezési formát és teljesen eredeti-e? A sok kérdőjel után azonban az az egy bizonyosság, hogy Erdős Imre sokat Ígérő tehetség, de csak abban az esetben, hogyha nem nevezi ki magát máris tökéletesnek, kész befejezett mesternek. Sokat kell még tanulnia, mint Molnár C. Pál sem máról-holnapra jutott el művészi pozíciójához A kiállítás minden esetve figyelmet érdemel, mint egy kétségkívül talentumos művészember első és nem sablonos jelentkezése. — á. — Kun Mátyás Fia R,-T. Cíuj, Cafaa Marechaí Fo«h 2 (vo.'t Calea Victoriei) Legrégibb és legmegbízhatóbb késmüves és szakiátszerész üzlet JAVITŐMÜH61Y1!
