Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-05 / 3. szám
XTllL ÉVFOLYAM. S. SZÁM, HFJSfíUfSMG A Kolozsvári testvéreit magyarsága Balogh Jolánnak az ,,Erdélyi Muzeum“ uj számában közölt tanulmánya It íntutu éj a, hogy a Szent György-szobot* atl> ötöt vagy magyarok voltuk, vagy teljesen beolvadtak a magyar kultúrába — 4468 magyar irodalmi mii jelent meg Romániában az impériumváltozus óla (Kolozsvár, január 3.) Az erdélyi tudományos életnek nagy eseménye az „Erdélyi Muzeum“, a Muzeumegyesület közlönyének vaskos uj száma, amely közei négyszáz oldalon több olyan nagyérdekü tanulmányt közöl, amelyek széles körökben alkalmasak az érdeklődés felkeltésére. Kristóf György dr. „Szabolcska Mihály Erdélyben“ címmel közöl alapos tanulmányra valló értekezést, amely a kitűnő pap-költőnek életrajzát eddig ismeretlen, fontos adatokkal egészíti ki. Ugyancsak irodalomtörténeti jelentősege van Papp Ferenc „Gyulai Pál a kolozsvári református kollégiumban“ cimü tanulmánya, dr. Florio Banfi pedig Hunyadi János olaszországi tartózkodására világit rá. A folyóirat természettudományi részében Győrffy István, Bányai János és dr. Szádeczky Gyula tudományos értekezései foglalnak helyet. Bányai a székelyföldi ásványvizekről, Szádeczky a Kolozsvár környéki elpusztult kegyrészekről közölnek tanulmányokat. Az adattári részben dr. Bitay. Árpád egyszerre három tudományos problémát világit meg, Józsa János pedig a „Thököly mozgalom hatása Székelyudvarhelyen“ címmel értekezik. Magyarok, vagy németek voltak a Kolozsvári testvérek? Széles körökben kelthet érdeklődést Balogh Jolánnak Márton és György kolozsvári szobrászokról szóló nagyérdekü tudományos cikke, amely mostani második részében azt a problémát igyekszik megvilágítani, hogy a prágai Szent György szobor, (amelynek mása a kolozsvári Szent György teret díszíti) művészei milyen nemzetiségűek voltak? A prágai szobor gyönyörű újraöntését még a magyar világban állították l'el Kolozsváron éppen azért, mert a két zseniális szobrász-testvér nevében örökítette meg szülővárosát. Pár évvel ezelőtt a szobor feliratát megváltoztatták és Kolozsvár helyett Cluj került a jelzőtáblára. A felírás megváltoztatása azonban még nem döntötte el a művészek eredetének kérdését. Tény az, hogy a Kolozsvári testvérek nagyrészt magyar vonatkozású müveket alkottak. Első, bár legkevésbé ismert müvük, a három magyar szentnek, Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imrének Nagyváradon felállított bronzszobra. Ez a .szobor azonban ma már romokban hever és a nagyváradi múzeumban csak megcsonkított részei találhatók meg. A szobron határozottan olasz hatás állapítható meg. Balogh Jolán szerint azonban a szoborban az olaszos elemek még nem olyan erősek, hogy az olaszországi iskolázottságot feltételezhetnék. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy Szent László királynak a Magyarország cimerpajzsát tartó, ezzel együtt mintegy az országot jelképező szent hősnek az eszményképét alkották meg, ami mélyen belevésődött a magyar nemzet leikébe. A Szent György szobrot 1373-han állították fel Prágában, amikor a testvérpár kétségkívül Prágában tartózkodott. A német művészettörténet a Kolozsvári testvéreket németeknek könyveli el és ezt a feltevést egyedül arra alapit ja, hogy minden bizonyíték nélkül az akkori Kolozsvárt német városnak mondja. Balogh Jolán arra vonatkozóan igyekszik adatait csoportosítani, hogy a német művészettörténészek felületes megállapítása Kolozsvár 'német jellegére nézve teljesen alaptalan. Eégi oklevelek tanúsága szerint a városi polgárok között számos magyart találunk és például már a XIV. század első felében nagy szerepet játszott a város életében a generatio Zekul, vagyis a Székely nemzetség. Van adat arra is, hogy a magyarok az ipari életben tevékenykedtek. 1381-ben a szűcsök egyik céhmestere, Jakab bebizonyít ott an magyar volt. Mint a XV. századbeli oklevelek írják, a magyarság főképpen a Farkas. Király, Közép, Magyar, "Szentpéter, Hid, Monostor, Széna, Sze- ben, Fazekas és Torda uccukban lakott, amelyeket már ekkor magyar nevükön említenek. Nagy Lajos korában a magyaroknak külön templomuk volt. Szilágyi Mihály kormányzó 1458-ban _ rendeletileg úgy intézkedik, hogy a biró az egyik évben magyar, a másik évben szász legyen, továbbá a centumvirek és az esküdtek fele magyar, fele szász. A prágai szobron igaz, „Clussenbrich“ hely: megjelölés szerepel, ez azonban nem a Kolozsvári testvérek, hanem csak Prága németségét bizo- nyitja. íme a kolozsvári szobron most Cluj a felírás, de azért soha fel sem vetődött a Kolozsvári testvérek román eredete. Balogh Jolán megállapítja, hogy a szobor alkotóeleméi között nincs olyan, amely akár a birodalmi német, akár a szász művészetből eredne. Konklúziója pedig a következő: „Teljes joggal és tárgyilagossággal kérdezhetjük, hogy az a sok negatívum és ellentét, mely a prágai szobor és a német meg az erdélyi szász művészet között fennáll, nem azt bizonyitja-e, hogy itt más faji felfogás és lélekalkat müvével állunk szemben?“ Megállapítja az összefüggést a Szent György szobor növény ábrázolása és a magyar ornamentika között is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a viselet, a fegyverzet, a lófelszerelésben mutatkozó a nyugati szokástól eltérő vonások szintén magyar eredetűek. A Szent György szobor sokszor kiemelt sajátságai közé számit Szent György hajviselete a hosszú fonatokkal, melyeket hol kunnak, hol magyarnak neveznek. Világos tehát, hogy a Kolozsvári testvérek prágai szobrukban magyar hajviseletü, tehát magyar vitézt akartak ábrázolni. Német mesterek nem egyszer ábrázoltak magyarokat, de legtöbbször ellenszenves beállításban'. Sokat jelent, hogy a művészek a magyar vitéz alakját Szent György lovag képévé eszmény esitett ék. Mindezekből Balogh Jolán azt a következtetést vonja le, hogy a testvérpár magyar származású. Oklevélszerii bizonyítók nincsen erre, de még ha a Kolozsvári testvérek nem is lennének magyar eredetűek, akkor is teljesen beolvadtak a magyar kultúrába, művészetük magyar sajátságokkal telítődött. így tehát a szobormű a magyar kultúra és művészet elválaszthatatlan és elidegeníthetetlen része marad mind. örökké. (Bukarest, január 3.) Az Adeverul szerint az uj költségvetés a legkomolyabb elfoglaltságot adja a Tatareseu-kormánypak. Egy egész héten át miniszterközi bizottság fogja tanulmányozni a költségvetési előirányzatot. Sla- vescu pénzügyminiszter nem fogja ajánlani a büdzsé csökkentését, mert a jelenlegi költségvetést szerinte nem lehet tovább leszállítani és nem lehet állásmegszüntetésekkel újabb megtakarításokat eszközölni. Ezzel szemben a pénzügyminiszter abban a feltevésben van, hogy az adóbehajtó szervek nem fejtenek ki kielégítő tevékenységet és ezek újjászervezése folytán az állam bevételei emelkednének. A lakosság adófizetőképességét ő nagyobbnak mondja, mint amekkorának látszik. Ezen. az utón akar Slavescu javítani a pénzügyi helyzetén. Az a tény, hogy az utóbbi napok látszólagos elhidegülése után a kormány tagjai. Tata- reseuval az élükön, ünnepélyesen megjelentek Dinu Bratianu lakásán, az bizonyítja, hogy a pártelnök és a kormány közti kapcsolatok megjavultak. 5 • 3 • 2 ctóoe* ORION 303 Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája. Érdekes cikke a tartalmas számnak az is, amelyben Valentiny Antal a nemrég elhalt dr. Ferenczi Miklós bibliográfiai hagyatékát kiegészítette és közreadta az 1933-as év erdélyi magyar bibliográfiáját. Valentiny a következő adatokat közli: Megjelent 1933-ban Erdélyben magyar nyelven 191 mü, (1932-ben 240). I. Szépirodalom 36 mü, ebből at Verses müvek 8, b) Széppróza 24, c) Színdarabok 4. II. Tudományos ismeretterjesztő müvek 64. III. Vallásos irodalom 17 mü. IV. Tankönyvek 10. V. Törvények, rendeletek, szabályok 40. VI. Időszaki irodalom 40, ebből a) Évkönyvek, jelentések, jegyzőkönyvek 10, b) Iskolai értesítők 7, c) Naptárak 23. VII. Különfélék 15. Összesítve az eredményeket az erdélyi könyvnyomdái termelés 1919-től 1934. január elsejéig 4468 müvet tesz ki. Kormánykörökben a íegkategórikusabb módon cáfolják Iamandi lemondását, — írja a Lupta, — ő nem mondott le és senki sem követeli ezt tőle. Ö a párt csoportjának a vezetője, számos hive van a parlamentben és mindinkább tért nyer a liberális pártban. Tatarescu véglegesen befejezettnek tekinti a la« mandi-ügyet a tárcanélküli miniszter nyilatkozatával. Két hajó összeütközött, az egyik pillanatok alatt elsüllyedt (Newyork, jannár 3.) A Christenson svéd gőzös ma a newyorki kikötőben összeütközött az amerikai Lexington személyszállító hajóval, amely Rhodes-Islanddal bonyolította le a forgalmat. A Lexingtont kettészelte a Christenson és tíz perc alatt elsüllyedt. Leírhatatlan pánik keletkezett, de a kétszáz utast sikerült megmentenie a Lexington személyzetének, amelynek öt embere a mentési munkálatok közben a vízbe fulladt. Húszán megsebesültek. Nem költségleszállitással, hanem az adózás fokozásával- ■ ' ■ . . .. . 7 . V ' • * : . . nincsen sió Iamandi miniszter lemondásáról
