Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-20 / 16. szám
XVIII. ÉVFOLYAM. 16. SZÁM. KElETtUjsm 3 IL» vasi és Hitler nyilatkozatai a meţpoldofl §aar>prokléma után Hitler megismétli béltekészségé!, die feltételnek sxaitja «X egyemg^gnságot (Genf, január 18.) Jelentettük, hogy a Népszövetség tanácsülése kimondotta a Saar- ▼idéknek Németországhoz Való visszacsatolását azzal, hogy az átadásnak 1935 március 1-éig kell megtörténnie, addig is azonban Franciaországnak és Németországnak meg kell állapodniok a függő kérdésekben. ! « ví»! béfcelic-tzéd* A határozat elfogadása után Aloisi báré, a hármas-bizottság elnöke elismerését fejezte ki a népszavazási bizottságnak, majd Laval francia külügyminiszter szólalt fel. Azzal kezdte, hogy még súlyos kérdéseket kell az átadás előtt rendezniük, de az emigránsok dolgát is ej kell intézni. — Franciaország — mondotta — befogadja azokat, akik a Saar-vidékről menekültek, előbo azonban kénytelen minden menekülőt ellenőrzés alá vinni; A menekültek problémája nemzetközi kérdés, melynek megoldása a Népszövetségre hárnl. A francia kormány ebben a kérdésben is emlékiratot juttatott a Népszövetséghez. Hitler kancellár, mikor a Saar-vidéki népszavazás eredményét tudomásul vette, üzenetet intézett a Saar-vidék népéhez, melyben hangoz tatta, hogy semminek sem szabad bepiszkítania a Saar-vidék visszacsatolását■ Ez az üzenet biztosíték és kötelezettségvállalás kell, hogy legyen azok sorsára nézve is, akik a német vezetőkörökkel nincsenek egy véleményen, üzenet és köteh’sségvállalás ez, melyet a német kormány különben december és január folyamán önken lesen is vállalt. Laval ezután Hitler kijelentésére tért át, mely szerint Németország ás Franciaország között a Saar-vidéki kérdés rendezése után területi ellentét többé nincsen. A kancellár — mondta Laval — ezzel a kijelentésével újra hangoztatta Németország békekészségét és hajlandóságát arra, hogy a többi európai hatalmakkal működjék a béke érdekében. Francia- ország a maga részéről ugyanilyen békekészség- gél válaszol a kijelentésre és tudomásul veszi, hogy a német birodalomnak nincsenek területi igényei véle szemben. A Franciaország és Németország közötti közeledés az európai béke lényeges és hatályos feltétele- A történelem azonban arra tanítja Franciaországot, hogy biztonságban kell élnie. A francia kormánynak ezért az a véleménye, hogy egyetlen országnak sem kell húzódnia olyan szerződésele megkötésétől, amelyeknek tárgya az országok nélkülözhetetlen, kölcsönös biztonságának biztosítása. Laval után Eden angol főmegbizott beszélt, csatlakozva Aloisi és Laval kijelentéseihez; Ezután Litvinov hangoztatta a béke kollektiv megszervezésének szükségét, majd Komarniczki lengyel és Ossuski csehszlovák meghízottak szólaltak föl. A történelmi fontosságú ülést 10 éra után zárta be Tevfik Ruzsdi török külügyminiszter, a tanácsülés ezidei elnöke. Hitler válásától Lrtvaln«tlt Egy londoni jelentés közli azt a nyilatkozatot, melyet Hitler a Daily Mail munkatársa előtt tett s mely mintegy válasz Láváinak a népszövetségi tanácsülésen mondott beszédére: — Németország — mondotta Hitler. — mindent elkövet, hogy az európai b'éke biztosítva legyen. Elég volt már a háborús borzalmakból, mert az újabb háború még az eddigi nói is súlyosabb szerencsétlenséget hozna az emberiség számára és csak a kommunisták maimára hajtaná a vizet. Amint világosan és kötelezően kijelentettem, hogy a Saar-vidék ügyének elintézése után a német birodalom nem támaszt többé területi igényeket Franciaországgal szemben, éppenolyan világosan jelentem ki, hogy Németország a magé részéről soha sem borítja fel a békét. De aki Németország szabadságához és épségéhez nyúl, darázsfészket bolygat meg. Amint szeretjük a békét, éppúgy szeretjük a szabadságot is. A német becsület megvédése érdekében mindenre készen állunk s a népek között való egyenjogúságunk a német becsület kérdése. Ha arra kényszerítenek bennünket, hogy becsületünket erőszakosan védjük meg, a következményeket nem lehet előre látni. Amennyiben a nagyhatalmak elismerik teljes egyenjogúságunkat, a béke vágyától vezettetve hozzájárulunk a római Pillái* SBi.fiSS! Kun Mátyás Fia &T. C(uj( Ca'ea Mareehal Fpch 2. Köszörű- lések, javítások, níkkelezések elvállaltalak II egyezményhez és a kölcsönös meg nem ; támadási szerződéshez. Ugyanez a feltétele annak is, hogy visszatérjünk a Népszövetségbe. Ez nem is feltétel, hanem a józanész követelménye, ameddig a Nép- szövetség nem egyenjogúak társasága, addig nem is Népszövetség. Más népek is vesztettek már háborút, de ez még nem ok arra, hogy a vesztést erők időkre megbénítsák és megfosszák nemzeti becsületétől Hitler Berlinbe hivj« I. a vált (Amszterdam, január 18.) A „Telegraph“ közli, hogy Hitler német birodalmi kancellár meghívta Berlinbe Lávái francia külügy. minisztert■ Laval tudomásul vette a meghívást, de végleges elhatározását későbbre halasztotta, álláspontja ugyanis attól függ, hogy Németország milyen magatartást tanúsít az osztrák függetlenség , kérdésében, továbbá a római egyezménnyel és a dunai problémával szemben, végül pedig, hogy miképpen sikerül Németországnak és Franciaországnak megegyezni a Saar-vidék átadása körül felmerült vitás részletkérdésekben. ■»♦»♦♦»»Hi »♦»*•»»<> t»l HMI Johnson szenátor szerint Amerika nem állhat azé ha nem fizető adásával: Eitrénával (Washington, január 18.) Johnson szenátor, republikánus vezér éles hangon támadta a szenátusban azt a határozatot, hogy Amerika csatlakozik a bárjai döntőbírósághoz. Johnson véleményé szerint Roosevelt elnök be akarja csalni Amerikát a Népszövetségbe s a hágai döntőbírósághoz való csatlakozás csak előjátéka ennek. A hágai döntő- bírósághoz semmi köze nincs Amerikának, mert az nem amerikai problémákkal foglalkozik. A Népszövetség nem egyéb, mint az európai nacionalizmus hisztérikus kitöréseinek színhelye s Amerikának ragaszkodnia kell ahhoz a hagyományos álláspontjához, hogy nem avatkozik bele az európai államok ügyeibe. Európa ma forrongó, vulkanikus talaj s Amerikának vigyáznia kell, hogy rá ne lépjen erre a talajra. Johnson szenátor avval végezte rendkívül nagy hatást keltő beszédét, hogy Amerika nem vállalhat többé közösséget azokkal az európai államokkal, melyek a világná- born alatt kötelezettségeket vettek magukra Amerikával szemben, de politikai adósságaikat máig sem fizették ki. •44***< I-4HH Meghozták uz első fegyelmi ítéltet a kisebbségi postások Ügyében Jz összes fegyelmi bizottság elé állított postásokat eibocsatottdfc (CSERNOV1C, január 18.) A postai fegyelmi bizottság most foglalkozott a német, zsidó és egyéb kisebbségi postások ügyével és azokat, akik a nyelvvizsgán elbuktak, kivétel nélkül állásukból való elbocsátásra ítélte A kétségbeesett postások megkísérelték bizonyítani román nyelvtudásukat, de a fegyelmi bizottság nem adott helyet a bizonyításnak. Máskülönben igen sokatmondó a fegyelmi bizottság összetétele, mert a törvényszéki elnökön kivid még 2 postai főtisztviselőböl áll a bizottság. A védlevelet a postavezérigazgatóság adja ki és nagyon nehezen hihető, hogy a vezérigazgatóságból függő-viszonyban levő tisztviselőkből álló bizottság másképpen határozna, mint ahogyan a fölöttes hatóság óhajtja. A i émesvávi fegyelmi (Temesvár, január 18.) A temesvári posta- j kerülethez tartozó kisebbségi postások közül a ju-f Husi román nyelvvizsgán _ mint megírtuk, ! postatisztviselő és alkalmazott bukott meg. A ■ nyelvvizsgán megbukott kisebbségi postások közt' 126 Temesváron. a többiek pedig a temesvári pos~ takerülethez tartozó különböző állomáshelyekén teljesítenek szolgálatot. A kisebbségi postások n kolozsvári és a nagyváradi postaaikaimazottakka. egyidejűleg kapták meg a lakóniku* rövidség« értesítést, amely szerint, a nyelvvizsgán megbuktak és ezért fegyelmi bizottság elé állítják őket A postaaltisztek, szolgák és a kiseob állásban levők fegyelmi bizottsága január 28 án veszi vizsgálat alá a nyelvvizsgán megbukoAak ügyét. A fegyelmi bizottság elnöke Athanasiu törvényszéki elnök, tagjai pedig A. Fomino a posta aligazgatója és Zmanţuc postafelügyelő. A fegyelmi bizottság ülése, illetve vizsgálata több napon át fog taitani A nyelvvizsgán megbukott postaaltisztek és magasabb főtisztviselők saját költségükön Bukarestbe lesznek kénytelenek utazni, mert ott állítják őket a fegyelmi bizottság elé. ,
