Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-20 / 16. szám

4 KciETinjsm mmm memmmmmm XVIII. ÉVFOLYAM. 16, SZÁM. 6 Szál mhákopn Irla i Sulyok István dr. A statisztika meglehetősen újkeletű tudo­mány Romániában. Az első komoly statiszti­kai felvétel 1912-ben történt s azután 1930-ig nem volt népszámlálás. Sem a régi, sem az uj részeken. Hiányoztak a rendes statisztikai in­tézmények. Nem csoda, ha képzett statisztikus nem sok van. Nyilván ez az oka, hogy dr. Sabin' Maniula, a demográfiai és népszámlálási hivatal igaz­Eitója meglehetősen egyedül áll ezen a téren. lég sűrű megnyilatkozásai, melyek mindig bejárják az egész román sajtót, állandóan pa­naszkodnak a példátlan nehézségekre, mikkel a romániai statisztikai szolgálatnak küzköd- nie kell. Nincsen gép. nincsen személyzet és nincsen/fedezet egyéb kiadásokra* sem. A nép- számlálás 1930-ban ment végbe s e hiányok miatt négy év alatt máig sem készültek el az anyag feldolgozásával. Talán tavasszal meg­kezdődik a. közzététel, mely csak lassan, foko­zatosan, fog folytatódni. Addig hiábavaló min­den kérde'zősködós statisztikai adatok felől, mondja dr. Manuila egyik legutóbbi közlemé­nyében, mely „Románia a 20 milliós lakosság felé halad1 címmel jelent meg valamennyi na­gyobb román lapban,'köztük természetesen az Universul hasábjain is. iVpaini ez a nagy.és,méhész szám eléggé mutatja, dr. Manuila, számológépek és techni­kai személyzet nélkül is ért-.abfjoz. .hogy a. sta­tisztikát a politika szolgálatába állítsa. Ha ezt a cikket közelebbről megnézzük, még in­kább meggyőződünk állításunk^-igazságáról, A‘2Ö milliós számhoz dr. Mnnnila. „Való szinüségi számításokkal, a lakosság minőségi és mennyiségi fejlődésinek valószínősegei ut­ján“ jutott. Ezt maga bevallja, dia azt hiszi, hogy az' efféle romantikus ijíztafás" hasznon á népének, ehhez nekünk közllnk nem sok vám Dr. Manuila azonban olyat is mond, ami egé- ézen kőiéiről érint bennünket. Alinál is in­kább, inert ezt a statisztikai kiáltványát több magyar lap csíiggeteg kísérő szavakkal min­den ellenvetés nélkül átvette. Hosszabb bevezetés és körülményes számí­tások után dr. Manuila nem állít kevesebbet, mint azt, hogy mig a románság rohamosan szaporodik, addig a kisebbségéit Theg rohamo­sabban fogynak. Érthető, lia e sorsdöntő állí­tás felkeltette érdeklődésünket. : • Komoly vitához -persze üpbőtos és egészen részletes, közsógenkénti adatokra volna szűk ség. Ilyenek nem állottak dr. Mánüilá rendel­kezésére sem- Mi viszont abban a helyzetben vagyunk, hogy bizonyos szeiupuntok és ellen- mondások hangsúlyozására onnan vegyünk adatokat, ahonnan dr. Manuila kiáltványáról értesültünk: az Universul hasábjairól. Dr. Manuila azt a közeli, édes reményt tölti hiszékeny olvasóinak leikébe, hogy az er­délyi kisebbségek „évről-évré vesztének régi arányukból“ s az ö pusztulásuk romjain .Ro­mánia néhány évtized alatt a nyugati nagy­hatalmak színvonalát eléri., “ Ennyire egyszerűen és hamar azonban :a- lán még sem fog menni a dolog. Állításait arra alapítja dr. Manuila, hogy mig a regati és besszarábiai lakosság rohamo­san nő, addig az erdélyi aránytalanul lassab­ban szaporodik. Az ország népességének évi természetes szaporodását kh- 900.000 lélekre fe­szi. Ebből 1930-ban a Regátra és Besszarábiára esett számítása szerint 04.6%, Erdélyre és Bu­kovinára 35.4. Ez az arány óvről-évre oly ka­tasztrofálisan romlott, hogy 1934-ben — tellát rövid négy év múlva — az arány már úgy fest, hogy az évi növekedésből a Regátot és-Bessz? arábiát 80.4, Erdélyt és Bukovinát pedig már hsak — 19.6 százalék illeti meg! Az efféle száguldó átalakulás még akkor is hihetetlenül liangzanék, ha e négy év alatt folytonos népszámlálások zajlottak volna le. Hogy gépek, személyzet és fedezet nélkül mi módon jutott dr. Manuila intézménye e meg­lepő számoknak birtokába, az egyelőre rejtély marad. Ha azonban még csak további négy rö­vid évig folytatódik ez a Manuila-féle szám- létra, a helyzet az lesz, hogy pontosan 1939. év­től kezdödőleg Romániában már csak a regéi iiaknah és besszoráhiaiaknak lesz természetes szaporodása, A helyzet tehát annyira aggasztó, hogy elsősorban az erdélyi románokat töltheti el páni aggodalommal. Vitába szállani, részletes adatok hiányá­ban persze nein igén tudunk. Az az érzésünk azonban, hogy dr. Manuila romantikus'számve téseinél egy s más sajnálatos körülményt fi­gyelmen kívül hagyott. Az Universul hívta fel például figyelmün­ket arra, hogy éppen az /utóbbi időkben mily végzetes méreteket, öltött a regáti és besszará­biai gyermekhalandóság. Vezető helyen közli (jan. 13.) Joan Drăguţicahuimegyei, borogani-i földmi vés megrázó levelét, mely szerint ebben a 600 családot számláló falubán csak december hó folyamán 50 gyermek halt meg és senki sincs, ki ez ellen tenne valamit. „A falusiak,,— mondja a levél — látva, a születések hiábavaló­ságát, kezdik követni a születések korlátozásá­nak különböző módszereit, melyek egyébként a környéken másfelé is divatosak .már, hogy megtakarítsák — a születéssel és éltemetéssel járó költségeket. ­Ha a román nemzeti ügyekben annyira ér­zékeny Universul leközölte ezt a levelet, úgy az nyilván fedi az általános helyzetet. Ezt egyébként ugyanez a vezető cikk szükségesnek látja más adatokkal is bizonyítani. Hivatkozik dr- Pompiliu Nista tanulmá­nyára. mely szerint Brassómegyében 100 ro­mán halott közül 26 egy esztendősnél fiata­labb. mig ugyanez a szóm a szászoknál 1, a magyaroknál pedig ,15. , • Emlékezetbe idézi Vaida-Voevod riadóját is,, mely szerint a krassószörónymegyei oravi- eabá iyai járás 44' községében az utóbbi 60 év alatt a románság abszolút száma 12.781 lélek­kel fogyott. Azt is :VaidarVoe,vod állította, hogy a Bánság román falúéi központjaiban exio aszerint 5.450 román falusi lakóház áll el­hagyottan, mert a halálozási arány annyira meghaladja a Születések számát! Mi ezeket a számokat csupán azért emle­getjük, mert sZemmélláthátó, kiáltó ellentét­(Temesvár, január 18.) Sok- í szór foglalkozóit a Keleti Uj- ( ság azokkal a telekcserékkel, amelyeknek a közlppontj á- ban a Temesvár városi ideig­lenes bizottság urai állottak. Kültelki, alacsony, értékű tel­keket cseréltek át belső, érté­kes telkekre oly módon, hogy i á külső telkek egységárát magasra, a belső telek éllékét pedig' alacsonyra becsültették. A telkek legnagyobb részénél a város urai saját személyük­ben. vagy közeli rokonok, -lévén voltak érdekelve. Mivel az ideiglenes bizottság ülései zártak < voltak, a telekcserék • csak indiszkréció folytán pattanthattak ki és érthető felháborodást kel­tett a polgárság széles rétegében a város vagyoná­val való könnyelmű gazdálkodás. A Magyar Párt. bánsági tagozata azonnal megtette a szükséges lépéseket és tagjai utján megfellebbezte az összes határozatokat, amelyeket az ideiglenes bizottság ilyen telekaerék ügyében hozott. Bár emiatt a pártot több oldalró', táma­dás érte, nem adta fel a küzdelmet, pedig: abban sem a román ellenzéki pártok, sem a svábok nem támogatták, így valamennyi ügy a revíziós bíró­ság elé került, ahol számtalan elhalasztás után írt nap közülük hat eljutott az ítélet kihirdetéséig. A hat közül négy és pedig Löffler Géza, az idegilfl(nes bizottság elnök helyettese, Coman Li- vius. az ideiglenes bizottság elnökének .unoka­öccse, Fartiasanu. Miklós, az .ideiglenes bizottság tagja és végűi Malita Mária- tebkcseiéjének ügyé •hep «. felülvizsgálati bizottság megsemmisít eile a ben állanak azzal a romantikával, melyet dr. Manuila komoly számsorok segítségével üz. E számsorok szerint a pusztulás és kiha­lás elsősorban á kisebbségek végzeté lenne Ebből a szempontból eléggé érdekes az a riadó, melyet nehány héttel ezelőtt (dec. 6-án) ugyancsak az Universul hasábjain olvastunk. Eszerint a magyarok szemtelen szaporodása valósággal elözönléssel fenyegeti Erdély vá­rosait. Medgyesen például a XVÍ. században 82 magyar óit s ezeknek a száma négy évszá­zad alatt csupán 318 egyeddel szaporodott. Ez­zel szemben 1918 óta eltelt 16 év alatt a med- gyesi magyarság szarna elérte a 4000 lelket! Ugyanezt az aggodalmat - a szász városok elmagyarosodásának egyre erősödő folyama­tát-- megerősíti egyébként Teuisch püspök is a Geschichte der Siebenbürgen Sachsen IV. kö­tetében. mellyel apjának müvét befejezte. A szász városokba a magyarság nyilván az iparosodás révén kerül. Az a népesség azon­ban, mely a városokba tódul, valahol többle­tet, fölösleget jelent! S valóban: hivatalos ada­tot olvastunk a minap arról, hogy az erdélyi megyék közül Csíkban legnagyobb a természe­tes szaporodás! Mindezek a jelek arra vallanak, hogy még sem fogunk rövid 4—5 év alatt nyomtalanul eltűnni, miként az dr. Manuila költői adatai­ból kérlelhetetlenül következnék. Nagyon jól ismerjük a szerepet, melyet a statisztikának a politikában juttatni szoktak, dr. Manuila kissé visszaél azonban ezekkel a lehetőségekkel- Ennyire vérengzőnek és ke­gyetlennek még sem kellene lennie. Megértjük, hogy örömet akar szerezni olvasóinak, kik annyi szomorkodi valót olvasnak úgyis nap- ról-napra újságcikkekben. Akkora pusztítást azonban meg sem született ártatlan gyermekek között, minőt ezzel az írással jövendő nemzedé­keinkkel elkövet, BGeródes óta nem ismer a tör ténelem. Ez az emberirtásnak legújabb fajai'a szám­háború­városi ideiglenes bizottság határozatát. Indokolásában kimondotta, hogy a város ne® tartotta be a törvényes formákat a szakértői vizs­gálatnál. Alkalmazta az osztrák töri ényköhyv idevo­natkozó szakaszait, ameíyek szerint csak hasonló értékű telkek cserélhetők ki, itt pedig nyilván valóan megállapítható, hogy a telkek értékei kö­zött nagy különbség áll' fenn. Ez esetben pedig azokra az eladás, vágj* ajándékozás-törvénye vo­natkozik, »hűért is ezeket csak nyrvnnos árlejté­sen, kiírás utján lehet eladni. A másik két telekcsere Brazey René képvi­selő és dolofan Ofélia. ügyében a felülvizsgálati bizottság érdemben nem döntött, mert ez esetben a városi határozat csak azt mondotta ki, hogy a telkeket ki fogják cserélni. Tehát nem lévén még tel ekcsere, nincs mit megsemmisíteni. A város polgársága körében nagy megnyug­vást keltett az Ítélet és reménnyel néz, a fejlemé­nyek elé. 'Ezekkel együtt mintegy hárommillió lej értékű városi vagyoni sikerült Temesvár pol­gárságának megmenteni. Téli sportoknál, tíüu-aál, hűlés, kiizzadás elten „HÖFER“3 luatöporra! védekezzék. 1 doboz: 16 0SÄ4 lei fr»»»-» * * ******* t«M fr t »♦»♦$»»»» «fr frfrfrfrfrfrfrfr-frfrfr4 fr«IN»»frfrfrfrMK> »♦»»»♦ ♦♦»♦•»♦frfrfrfrfr A gyanús illatú temesvári feleSccsaréket megsemmisítette a revíziós bizottság Három iBÍÜíót menfeit meg a város polgárságának a M Agyar Párt akciója

Next

/
Thumbnails
Contents