Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-20 / 16. szám
4 KciETinjsm mmm memmmmmm XVIII. ÉVFOLYAM. 16, SZÁM. 6 Szál mhákopn Irla i Sulyok István dr. A statisztika meglehetősen újkeletű tudomány Romániában. Az első komoly statisztikai felvétel 1912-ben történt s azután 1930-ig nem volt népszámlálás. Sem a régi, sem az uj részeken. Hiányoztak a rendes statisztikai intézmények. Nem csoda, ha képzett statisztikus nem sok van. Nyilván ez az oka, hogy dr. Sabin' Maniula, a demográfiai és népszámlálási hivatal igazEitója meglehetősen egyedül áll ezen a téren. lég sűrű megnyilatkozásai, melyek mindig bejárják az egész román sajtót, állandóan panaszkodnak a példátlan nehézségekre, mikkel a romániai statisztikai szolgálatnak küzköd- nie kell. Nincsen gép. nincsen személyzet és nincsen/fedezet egyéb kiadásokra* sem. A nép- számlálás 1930-ban ment végbe s e hiányok miatt négy év alatt máig sem készültek el az anyag feldolgozásával. Talán tavasszal megkezdődik a. közzététel, mely csak lassan, fokozatosan, fog folytatódni. Addig hiábavaló minden kérde'zősködós statisztikai adatok felől, mondja dr. Manuila egyik legutóbbi közleményében, mely „Románia a 20 milliós lakosság felé halad1 címmel jelent meg valamennyi nagyobb román lapban,'köztük természetesen az Universul hasábjain is. iVpaini ez a nagy.és,méhész szám eléggé mutatja, dr. Manuila, számológépek és technikai személyzet nélkül is ért-.abfjoz. .hogy a. statisztikát a politika szolgálatába állítsa. Ha ezt a cikket közelebbről megnézzük, még inkább meggyőződünk állításunk^-igazságáról, A‘2Ö milliós számhoz dr. Mnnnila. „Való szinüségi számításokkal, a lakosság minőségi és mennyiségi fejlődésinek valószínősegei utján“ jutott. Ezt maga bevallja, dia azt hiszi, hogy az' efféle romantikus ijíztafás" hasznon á népének, ehhez nekünk közllnk nem sok vám Dr. Manuila azonban olyat is mond, ami egé- ézen kőiéiről érint bennünket. Alinál is inkább, inert ezt a statisztikai kiáltványát több magyar lap csíiggeteg kísérő szavakkal minden ellenvetés nélkül átvette. Hosszabb bevezetés és körülményes számítások után dr. Manuila nem állít kevesebbet, mint azt, hogy mig a románság rohamosan szaporodik, addig a kisebbségéit Theg rohamosabban fogynak. Érthető, lia e sorsdöntő állítás felkeltette érdeklődésünket. : • Komoly vitához -persze üpbőtos és egészen részletes, közsógenkénti adatokra volna szűk ség. Ilyenek nem állottak dr. Mánüilá rendelkezésére sem- Mi viszont abban a helyzetben vagyunk, hogy bizonyos szeiupuntok és ellen- mondások hangsúlyozására onnan vegyünk adatokat, ahonnan dr. Manuila kiáltványáról értesültünk: az Universul hasábjairól. Dr. Manuila azt a közeli, édes reményt tölti hiszékeny olvasóinak leikébe, hogy az erdélyi kisebbségek „évről-évré vesztének régi arányukból“ s az ö pusztulásuk romjain .Románia néhány évtized alatt a nyugati nagyhatalmak színvonalát eléri., “ Ennyire egyszerűen és hamar azonban :a- lán még sem fog menni a dolog. Állításait arra alapítja dr. Manuila, hogy mig a regati és besszarábiai lakosság rohamosan nő, addig az erdélyi aránytalanul lassabban szaporodik. Az ország népességének évi természetes szaporodását kh- 900.000 lélekre feszi. Ebből 1930-ban a Regátra és Besszarábiára esett számítása szerint 04.6%, Erdélyre és Bukovinára 35.4. Ez az arány óvről-évre oly katasztrofálisan romlott, hogy 1934-ben — tellát rövid négy év múlva — az arány már úgy fest, hogy az évi növekedésből a Regátot és-Bessz? arábiát 80.4, Erdélyt és Bukovinát pedig már hsak — 19.6 százalék illeti meg! Az efféle száguldó átalakulás még akkor is hihetetlenül liangzanék, ha e négy év alatt folytonos népszámlálások zajlottak volna le. Hogy gépek, személyzet és fedezet nélkül mi módon jutott dr. Manuila intézménye e meglepő számoknak birtokába, az egyelőre rejtély marad. Ha azonban még csak további négy rövid évig folytatódik ez a Manuila-féle szám- létra, a helyzet az lesz, hogy pontosan 1939. évtől kezdödőleg Romániában már csak a regéi iiaknah és besszoráhiaiaknak lesz természetes szaporodása, A helyzet tehát annyira aggasztó, hogy elsősorban az erdélyi románokat töltheti el páni aggodalommal. Vitába szállani, részletes adatok hiányában persze nein igén tudunk. Az az érzésünk azonban, hogy dr. Manuila romantikus'számve téseinél egy s más sajnálatos körülményt figyelmen kívül hagyott. Az Universul hívta fel például figyelmünket arra, hogy éppen az /utóbbi időkben mily végzetes méreteket, öltött a regáti és besszarábiai gyermekhalandóság. Vezető helyen közli (jan. 13.) Joan Drăguţicahuimegyei, borogani-i földmi vés megrázó levelét, mely szerint ebben a 600 családot számláló falubán csak december hó folyamán 50 gyermek halt meg és senki sincs, ki ez ellen tenne valamit. „A falusiak,,— mondja a levél — látva, a születések hiábavalóságát, kezdik követni a születések korlátozásának különböző módszereit, melyek egyébként a környéken másfelé is divatosak .már, hogy megtakarítsák — a születéssel és éltemetéssel járó költségeket. Ha a román nemzeti ügyekben annyira érzékeny Universul leközölte ezt a levelet, úgy az nyilván fedi az általános helyzetet. Ezt egyébként ugyanez a vezető cikk szükségesnek látja más adatokkal is bizonyítani. Hivatkozik dr- Pompiliu Nista tanulmányára. mely szerint Brassómegyében 100 román halott közül 26 egy esztendősnél fiatalabb. mig ugyanez a szóm a szászoknál 1, a magyaroknál pedig ,15. , • Emlékezetbe idézi Vaida-Voevod riadóját is,, mely szerint a krassószörónymegyei oravi- eabá iyai járás 44' községében az utóbbi 60 év alatt a románság abszolút száma 12.781 lélekkel fogyott. Azt is :VaidarVoe,vod állította, hogy a Bánság román falúéi központjaiban exio aszerint 5.450 román falusi lakóház áll elhagyottan, mert a halálozási arány annyira meghaladja a Születések számát! Mi ezeket a számokat csupán azért emlegetjük, mert sZemmélláthátó, kiáltó ellentét(Temesvár, január 18.) Sok- í szór foglalkozóit a Keleti Uj- ( ság azokkal a telekcserékkel, amelyeknek a közlppontj á- ban a Temesvár városi ideiglenes bizottság urai állottak. Kültelki, alacsony, értékű telkeket cseréltek át belső, értékes telkekre oly módon, hogy i á külső telkek egységárát magasra, a belső telek éllékét pedig' alacsonyra becsültették. A telkek legnagyobb részénél a város urai saját személyükben. vagy közeli rokonok, -lévén voltak érdekelve. Mivel az ideiglenes bizottság ülései zártak < voltak, a telekcserék • csak indiszkréció folytán pattanthattak ki és érthető felháborodást keltett a polgárság széles rétegében a város vagyonával való könnyelmű gazdálkodás. A Magyar Párt. bánsági tagozata azonnal megtette a szükséges lépéseket és tagjai utján megfellebbezte az összes határozatokat, amelyeket az ideiglenes bizottság ilyen telekaerék ügyében hozott. Bár emiatt a pártot több oldalró', támadás érte, nem adta fel a küzdelmet, pedig: abban sem a román ellenzéki pártok, sem a svábok nem támogatták, így valamennyi ügy a revíziós bíróság elé került, ahol számtalan elhalasztás után írt nap közülük hat eljutott az ítélet kihirdetéséig. A hat közül négy és pedig Löffler Géza, az idegilfl(nes bizottság elnök helyettese, Coman Li- vius. az ideiglenes bizottság elnökének .unokaöccse, Fartiasanu. Miklós, az .ideiglenes bizottság tagja és végűi Malita Mária- tebkcseiéjének ügyé •hep «. felülvizsgálati bizottság megsemmisít eile a ben állanak azzal a romantikával, melyet dr. Manuila komoly számsorok segítségével üz. E számsorok szerint a pusztulás és kihalás elsősorban á kisebbségek végzeté lenne Ebből a szempontból eléggé érdekes az a riadó, melyet nehány héttel ezelőtt (dec. 6-án) ugyancsak az Universul hasábjain olvastunk. Eszerint a magyarok szemtelen szaporodása valósággal elözönléssel fenyegeti Erdély városait. Medgyesen például a XVÍ. században 82 magyar óit s ezeknek a száma négy évszázad alatt csupán 318 egyeddel szaporodott. Ezzel szemben 1918 óta eltelt 16 év alatt a med- gyesi magyarság szarna elérte a 4000 lelket! Ugyanezt az aggodalmat - a szász városok elmagyarosodásának egyre erősödő folyamatát-- megerősíti egyébként Teuisch püspök is a Geschichte der Siebenbürgen Sachsen IV. kötetében. mellyel apjának müvét befejezte. A szász városokba a magyarság nyilván az iparosodás révén kerül. Az a népesség azonban, mely a városokba tódul, valahol többletet, fölösleget jelent! S valóban: hivatalos adatot olvastunk a minap arról, hogy az erdélyi megyék közül Csíkban legnagyobb a természetes szaporodás! Mindezek a jelek arra vallanak, hogy még sem fogunk rövid 4—5 év alatt nyomtalanul eltűnni, miként az dr. Manuila költői adataiból kérlelhetetlenül következnék. Nagyon jól ismerjük a szerepet, melyet a statisztikának a politikában juttatni szoktak, dr. Manuila kissé visszaél azonban ezekkel a lehetőségekkel- Ennyire vérengzőnek és kegyetlennek még sem kellene lennie. Megértjük, hogy örömet akar szerezni olvasóinak, kik annyi szomorkodi valót olvasnak úgyis nap- ról-napra újságcikkekben. Akkora pusztítást azonban meg sem született ártatlan gyermekek között, minőt ezzel az írással jövendő nemzedékeinkkel elkövet, BGeródes óta nem ismer a tör ténelem. Ez az emberirtásnak legújabb fajai'a számháborúvárosi ideiglenes bizottság határozatát. Indokolásában kimondotta, hogy a város ne® tartotta be a törvényes formákat a szakértői vizsgálatnál. Alkalmazta az osztrák töri ényköhyv idevonatkozó szakaszait, ameíyek szerint csak hasonló értékű telkek cserélhetők ki, itt pedig nyilván valóan megállapítható, hogy a telkek értékei között nagy különbség áll' fenn. Ez esetben pedig azokra az eladás, vágj* ajándékozás-törvénye vonatkozik, »hűért is ezeket csak nyrvnnos árlejtésen, kiírás utján lehet eladni. A másik két telekcsere Brazey René képviselő és dolofan Ofélia. ügyében a felülvizsgálati bizottság érdemben nem döntött, mert ez esetben a városi határozat csak azt mondotta ki, hogy a telkeket ki fogják cserélni. Tehát nem lévén még tel ekcsere, nincs mit megsemmisíteni. A város polgársága körében nagy megnyugvást keltett az Ítélet és reménnyel néz, a fejlemények elé. 'Ezekkel együtt mintegy hárommillió lej értékű városi vagyoni sikerült Temesvár polgárságának megmenteni. Téli sportoknál, tíüu-aál, hűlés, kiizzadás elten „HÖFER“3 luatöporra! védekezzék. 1 doboz: 16 0SÄ4 lei fr»»»-» * * ******* t«M fr t »♦»♦$»»»» «fr frfrfrfrfrfrfrfr-frfrfr4 fr«IN»»frfrfrfrMK> »♦»»»♦ ♦♦»♦•»♦frfrfrfrfr A gyanús illatú temesvári feleSccsaréket megsemmisítette a revíziós bizottság Három iBÍÜíót menfeit meg a város polgárságának a M Agyar Párt akciója