Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-19 / 15. szám
6 KuEntftsm XVIII. ÉVFOLYAM, ló. SZÁM. Olaszország cs Franciaország hivatalosan ItltóvföK a román kormánof, csallak i*zz<k a rfeíiii cKgaaMa (Bukarest, január 17.) Csütörtökön délelőtt Levevre d’Ormessen, Franciaország bukaresti követe és Hugo Sola, Olaszország bukaresti követe együttesen megjelentek a belügyminisztériumban Savéi Radulescu alminiszter- nél. Közölték hivatalosan az alminiszterrel Mussolini és Laval között Kómában lefolyt tárgyalások eredményeit, a római egyezmények tartalmát. A két ország megbízottja javaslatot tett Romániának, mint a középeuró- pui kérdésekben érdekelt államnak, hogy csatlakozzék az egyezményhez. A megbeszélés a két követtel a külügyminisztériumban félórát tartott. Genfi jelentés szerint a Balkán-szövetség tanácsának tagjai pénteken tartják első értekezletüket, Titulescu román külügyminiszternek a genfi szállodai lakásán. Az egyik bukaresti délutáni lap azt írja, hogy az argentínai kormány hivatalosan meghívta Tituleseut, tegyen látogatást Argentiné ban Titulescu még nem adott választ, hogy eleget tesz-e a meghívásnak. Ismét földrengés voit Töíökorsiáyban E«y kis török községben négy «mber^ldcxatot követelt a me a; mez dinit föld (Isztambul, január 17.) Csütörtökön délelőtt katasztrofális földrengés volt Törökországban■ A földrengés, amelynek többször ismétlődő lökései Isztambulban is érezhetőek voltak, Erdeg környékén volt a legerősebb Hivatalosan meg nem tudták megállapítani, hogy a földrengés az ország milyen városaiban okozott kisebb-nagyobb károkat. Azt azonban már az eddigi jelentésekből is meg lehet állapítani, hogy ember áldozatot csak Erdeg községben követelt. A rendkívül erős földlökések, melyeket perceken át hangzó, tompa földalatti morajok előztek meg, a község házát, templomát és iskoláját döntötte romba. Nyolc üzlet- helyiség is teljesen elpusztult. A romok alól eddig négy halottat ástak ki. A földrengés áldozata lett egy 6 esztendős iskolás leányka is. akit a pánik alkalmával az uccukon tejveszetten menekülő tömeg taposott agyon. Négyz&ev tanár áll egyszerre vizsgára t A nagy torlódás szomorú kilátásul (Bukarest, január 17.) A középiskolai tanároknak a diploma megszerzése után még egy j vizsgát kell lenmük. az úgynevezett képesítési vizsgát és aráig ez nincsen meg, nem véglegesíthetik állásaikban. Ilyen képesítési vizsgát icár nagyon hosszu idő óta nem tartottak e az évek hosszu során alaposan felszaporodott azoknak a tanároknak a száma, akik a ha állásba is jutottak, véglegesité-Töket ne™ érhették el. Az idén végre rá került a sor a képesítési vizsgák megtartására és érdekes statisztika számol bs arról, hogy hány tanár várt erre az alkalomra. A vizsgára 3916 tanár adta be a jelentkezését s közöttük feltűnően nagy a nőknek a száma. Több mint fele. 2347 nő van a jelentkezők között és csak 1569 férfi A jelentkezetteknek nagyrésze román nyelvszakos, mintegy 800 van ilyen; 450 történelem- szakos és 400 földrajzszakos. Arról nem szól a jelentés, hogy hány kisebbségi tanár van a jelentkezők között, de tudvalevő, hogy az utolsó időkben v. kisebbség4 középiskoláknál állást kapott tanárok majdnem mlr.d vóglegesüé-s nélkül vannak és most igyekeznek megszerezni ezt a képesítési vizsgát. A bukaresti jelentés megjegyzi, hogy közel négyezer tanár és tanárnő egészíti ki most a dip^niáját s az egész ország összes középiskoláiban nincsen több tanári állás üre- j sedésben hatvannál. Négyezer tanárnak a Ievizsgáztatása Bukarestben elég nagy munka. Hosszu időbe kerül s ez a jelentkezőkre azt jelenti, hogy csak az ottani tartózkodásuk ia olyan pénzösszegbe kerül, amit nőm tud minden szegény tanár a magas vizsgadij mellett előteremteni. De négyezer vizsgázóval szemben a buktatási arányszám is inkább emelkedik. Ezt a mesterségesen készített torlódást most a szegény fiatal tanárok fogják megszenvedni. Edgar Wallace * gând* Sistiiclis reaicl«©# csftnáu M nd n egyez kötet telieson ön« álló E y k sem volyta’ása a mi- síknak és eszmei összefüggésük es ik annyi, hogy valameny- nyinek középpontiába bandars áll, az afrikai gyarmaté! kormányzó a. Drámai fordulatok, humoros jelenetek váltakoznak ezen könyvekben Hű leírás az afrikai négerek életéről. Bosatmbo :r»Y-í*<tjy o e* »a 44?Knpható a Keleti UJsá« küHóhivatatában. Koíoz-s- vár, Bnr >n L. Po > ucca 5 «zára. Vidékeknek 10 le) porit és az összeg b küld se esatén »zo na! s;á! Ifink A nagy költség miit: utá iváttel könyvet nem kiil iüik i Növényvédelem és Kertészei olcsó szFkkönvvtara: MHiii ...........■imái Hora János: Gyümölcslék nyesése Lei (73 ábrával) ........................... 36-~ (Jrbányl Jenő: Gyünio cslak betegségei (85 ábrával) ................... 36’— Dr. Sânt ha Lászó: A szőlő kártevői (40 ábráv!) ........................... 36— Jécsai László1: Hogyan ké»z -sük el virágos kertünket (36 ábrával)... 36-— A N3véayvéde’em előfizetői (akt ir.ost lép be | előhzetőjek, az is) a négy kötet eg üttes meg- 3 előfizetői i vételénél a négyköetes eun-zatot 3- lőj eiciSyeftt kedvezményesen 80®*» lejért kapják a Kereti UsAg kiadóhivatalában, Kváf, Str. Boon L. Pop 5. Kérjen 5 lej ellenében a „Nivényvéde em“ bői mutatványszámot Előfizetési árai. negye lévre lOG*—ié.évre 2j0*—, tgjsz évre 400—le]. Utánvéttel nem szállítunk. Iliim HiiieiiiBiMise—n—r— if rwun n ini .....i'iniuM'uiLiinuimijji Termeljük vagy termesztjük a gyümölcse!? DimlÖff ez Akadémia (Bpest, jan. 17.) nerszényt I ászló tábornok, a magyar gyiimölcsészeti irodalom ismert szakembere „623 szőlő- és gyümölcsfa ismertetése“ címmel figyelemreméltó tanulmányt irt. Tanulmányában a magyaros szakkifejezések megállapitására törekedvén, kételye támadt, mi a helyes magyar kifejezés: gyümölcs- termelés, vagy gyümölcstermesztés. Mind a két kifejezés használatos, de vidékenként és egyénenként más és más értelmet adnak a termelésnek és a termesztésnek. Herszényi tábornok a Tudományos Akadémiához fordult felvilágosításért és az Akadémiától a következő közérdekű felvilágosítást kapta: — Ez a kérdés már többizben foglalkoztatta a magyar nyelvtudományt és nem kisebb emberek, mint Szarvas Gábor, Sigray Pál és Mágóezy-Dietz Sándor tárgyalta igen behatóan. Az ő tanulmányaik eredménye alapján az Akadémia álláspontja a következő: A gabonanemüekeí, a gyümölcs és zöldségféléket termesztjük, ellenben az iparcikkeket termeljük; a termesztés során a természet ereje, a termelésben az ember, vagy a gép dolgozik; a termesztés eredménye a termény, a termelésé a termék. A nyelvérzéket bánthatja tehát az ilyenléle szóhasználat: „gyümölcster- melés!‘, ha az nem vegyi utón előállított gyümölcsre vonatkozik, mert a gyümölcs a természet eredménye, amelyet termesztünk és nem termelünk. Mig a vegyi utón előállított gyümölcs, mint például a szárított gyümölcs, a konzerv, a gyümölcslé stb. emberi, gépi munka terméke és czé'rt az előállító munkát gyümölcstermelésnek kell nevezni. Épp agy helytelen a búzáról vagy a rozsról azt mondani, hogy az mezőgazdasági termék, holott terméknek csak a liszt vagy a búzából emberi vagy gépi utón előállított egyéb őrlemény tekintendő. A buza nem termék, hanem termény. A magyar nyelv rendkívül finom megkülönböztető képessége jelentkezik abban, hogy megalkotta külön a termesztés és külön a termelés fogalmát és az Akadémia szerint kívánatos is volna, hogy ne csak a szakirodalom, hanem a közönség szélesebb rétegeivel érintkező tényezők, újságok, hatóságok, stb. közleményeikben a két kifejezés közötti finom különbségre mindig tekintettel legyenek. Vagyis az Akadémia szerint helytelen, ha azt mondjuk valakiről, hogy gyümölcsöt termel, mert helyesen azt kell mondani, hogy gyümölcsöt termeszt és helytelen, ha gyümölcstermelést mondunk, helyesen és magyarul gyümölcstermesztést kell mondani,
