Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)

1935-01-19 / 15. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. 15. SZÁM. KuETt-njsm 7 : : Tg 9lor$zá99s! fellőtt isi sgyeimányekst a kereskedelmi miniszter Magyarországgal megáll ?pr dl k a^ars, hogy kll'í'ildl piacodon nem versenye: nek e?ymâ sál — Vanoziátnak a kivi.el es üihci^aiaä renyszeré« (Bnkarest, január 17.) A külföldi útjáról visszatért Manolescu Btrunga ipari és keres­kedelemügyi miniszter nyilatkozatot adott az újságíróknak. A miniszter közölte, hogy öt or­szággá! létesített egyezményt és szerződést, mégpedig: lîeigmmmal, Csehszlovákiával, Len­gyelországgal, Ausztriával és Magyarország­gal. Tárgyalásainak eredményeként ezekkel az országokkal számításai szerint Románia kül­kereskedelmi mérlege aktiv lesz. a felsorolt államokba Románia kivitele fokozódik, viszont egyes országok behozatala, Romániába csök­kenni fog. — Hollandiában, — folytatta nyilatkozatát a miniszter, — sikerült elérnem azt, hogy fel­függesztették a romániai gabonanemüek be­viteli tilalmát, habár érvényben tartották e tilalmat több más dunai állammal szemben. Csehszlovákiában és Ausztriában felemeltem a romániai állatexport kvótáját. Magyarország uj kontingenst biztosított Románia ítészére a tűzifánál és a fűrészárunál, amelynek Romá­niából Magyarországra szállítható mennyisége körülbelül kilencezer vagonra emelkedett. Meg­állapodtam Magyarországgal abban is, hogy a kül­földi értékesítési piacokon megszüntet­jük egymás között a káros versenyt. — Tárgyalásaim eredményeként Ausztria húszezer vagon gabonát vesz át tőlünk és egy­idejűleg sikerült a román gabona beviteli vám­jai is leszállittatni, mérsékelték a .romániai petróieumtermélvek beviteli vámilletékét is. — Ami a deviza kérdését illeti, ami súlyos probléma külföldön is, jelentős előnyöket sike­rült az ország részére biztosítanom. Jelentős százalékú szabad devizát biztosítottam és sike­rük a régi befagyott követelések kölcsönös, de Romániára előnyös rendezését is elérni. — A külföldről Romániába bejövő árúknál nagyobb kontingenst állapítottunk meg az elsőrangú szükségleti anyagokra vonatkozólag, így a textilipar részére nagyobb mennyiséget engedtünk be, a gyapjúból cs gyapotfonalból, amely két cikkben behozatalra szorulunk. •— Külföldi utam eredménye tehát igen örvendetes és nem szükséges a behozatali és ki­viteli rendszerünknek a megváltoztatása, mert a megkötött egyezmények feltételei lehetőséget adnak a szükséges módosításokra. Az újságírók felemlítették, hogy a minisz­tert a kereskedők és az iparosok részéről súlyos szemrehányások érik, mért megnehezedett a ki­vitel. Egyes iparvállalatok pedig kénytelenek voltak üzemeiket beszüntetni, mert külföldről .nem kapnak nyersanyagot. Manolescu Strunga így válaszolt: — Lehetetlenség azt kívánni, hogy előre- tudjam mindenkinek a baját, kívánságát. — Az orvos is változtatja a gyógykeze­lést és az orvosságokat, a betegség fejlődése szerint. Éppen igy a keres­kedelmi és gazdasági élet irányítójának is kötelessége mindig az adott körülmények és helyzet szerint ‘eljárni s alkalmazni a leghelye­sebbnek vélt intézkedéseket. q .. • irle ghall GryarKnaiKy Dezső* SasóIcelyiidvaiTlieiy e^yfiori jpolsgpar- 'tóiaesSey©, volt Icépvfselo (Székely udvarhely, január 17.) Szerdán este meghalt a szentpáli kúriájában Gyár- mathy Dezső dr. földbirtokos, volt országgyű­lési képviselő. Gyarmathy Dezső halálával nemcsak egy érdekes emberélet zárult le, ha­nem a békebeli Magyarország legérdekesebb fejezetének is leszakadt egy darabja. Gyar­mathy Dezső hosszú időn keresztül egyik, leg­aktívabb szereplője volt Erdély közéletének, különösen pedig Sziikebb pátriájának, Udvar­helyinegyének, ahol egyik legbangadóbb. nagy poziciókat betöltő közéleti tényező volt Gyarmathy Dezsőnek már az édesapja, Gyarmathy Ferenc vezető szerepet vitt Szé­kelyudvarhelyen. Kitűnő eszű jogász, v a senor- giáju ember, aki hosszú életen keresztül szép vagyont gyűjtött, az udvarhelymegyei Homo- ródszentpálon megvásárolta a történelmi ne­vezetességű kastélyt, hozzá ezerholdas földbir­tokot. Gyarmathy Dezső ezt a birtokot örö­költe, de ambíciói nem állottak meg a gazdál­kodásnál és annak rendje és módja szerint el­végezte jogi tanulmányait. Előbb Székelyke- reszturon szolgabiróskodott, majd Székelyud­varhely város polgármesterévé választotta és éveken keresztül töltötte be ezt a tisztséget. A város fejlődésében fontos szerepet vitt és ta­lán továbbra is a „székely anyaváros“ polgár- mestere maradt volna, hogyha hívei alispán nak nem jelölik. Az alispánválasztásnál azon­ban kisebbségben maradt és ekkor némileg el­kedvetlenedve, visszavonult Szentpálra és nagy ambícióval fogott hozzá a gazdálkodás­hoz. Innen csak akkor tudták kimozdítani, ami­kor függetlenségi képviselőnek léptették fel Székelykereszturon■ Nagy többséggel meg is választották. A képviselőházban a fiiggetlen- -jgi párt szélső baloldali csoportjához tarto­zott és különösen erdélyi kérdésekben hallatta szavát. A politika azonban nála nem bizonyult egyéni szempontból gazdaságosnak Bizony a politika nagy pénzeket emésztett fel és a te­hermentes ezer holdat csakhamar hatalmas kölcsönök terhelték meg. Nem lehet csodál­kozni rajta tehát, hogy a parlamenti ciklus le­járta után nem vállalt többé jelöltséget és most már végérvényesen visszavonult Szent­pálra. Intenzív gazdasági terveket dolgozott ki és céljául tűzte ki, hogy mintagazdaságot teremt Szentpálon. A háború alatt Romániába is szállított gabonát, de az egyik regáu útja alkalmával letartóztatták, internálták és csak nagy nehezen tudott kiszabadulni és haza­térni. Az impériumváltozás után az agrárre­form tépdeste meg birtokát) úgy, hogy az ezer hold. lussunkint kétszázra olvadó le. De a sú­lyos csapások sem tudták megtörni energiáját •és hatalmas munkabírását. Hetvenhctedik évében járt már, de olyan volt még nemrég is, mint a büszke tölgy. Pár héttel ezelőtt azonban a betegség ágynak dön­tötte és súlyos szenvedések után, szerdán kiol­totta életét. Halálát felesége, özv. Gyarmathy Dezsőné. Szász Anna. gyermekei: Lili, Magda, Annuşka, Dezső és Andor gyászolják. Pénte­ken fogják eltemetni a ţegi magyar világnak ezt, a mostariig közöttünk maradt, egyik utolsó mohikánját. Esik a hó A munkanélküli, aki támasz és segély nélkül el- veckelödött valahogy karácsonyig, Izgatottan kémlelte nap-nap után az eget és január elején végre fellrüld- héttő boldog sóhaját az ég felé: ­— Esik a hó!... A hó, mintha csak kedvében akart volna járni a munkanélkülinek, akinek a városban hivatalos helyről még biztatást se mondott senki, bőven, adakozóan hullt és szakad azóta Is szüntelenül. A munkanélküli jogos okkal drukkolta ki a havat. Arra gondolt: ta­lán őt-tlz deka szalonnát, íélkiló kenyeret ki lehet la* pátolnl majd belőle, esetleg még tüzelőanyagra is log jutni valami. A hó megtette a magáét. Fehéren, szinte érintet­lenül fekszik harminc centiméteres testével az uecá- kon és a továbbiakat, amiknek józan embert mérlege­lés szerint el kell következniük, a város vezetőire bízza. A hó azonban tovább esik, a munkanélküli tovább remél s hallgatnak a város bölcs vezetői is rendületle­nül tovább. , Semmi újság, csak annyi, hogy: esik a hó. Há­rom-négyezer munkanélküli pedig elö-etöbujik hideg vackából, nézegeti, vizsgálja az egyre vastagodó hóré­teget, amely önhibáján kívül nem járulhat hozzá, hogy a siránkozáshoz kenyér is jusson, hogy a der­medt testre ruha is kerüljön. Marad minden a régiben Talán, mert nincsen pénz. Talán, mert nem túlságosan égeti az illetékeseket a gond s a segttniaknrás. Az ottesteken araszvastag, gázolhatatlan a hó. Az autóbuszok bizonytalan kerekekkel töfíögnek, alti egyik oldalról a másikra tart, lábszárközépig süpped s ha véletlenül melegen bukkanna elő a nap, közle­kedni csak dereglyén lenne stilszerii. Három-négyezer munkanélküli vacog, hullnak Üt­ött közülük; hóhányólapát pedig csak a szigorúan városi alkalmazottak kezében jár s a szemetesszeke­rek, hóhordó teherautók száma sem sokasodik. ügylátszik, hogy itt nálunk csak a gyönyörködés, a szemnek szóló fehérség a tuntos es hegy müyen szé­pen, de milyen iórálmasan szépen esik a hó. ti sávosa. — Felkészülnek a szigora adófelhajtásra. Bukarestből jelentik: A pénzügyminisztérium­ban szorgalmasan dolgoznak a nagyösszegii adóhátralékkal tartozó adózók, valamint az úgynevezett „rossz adófizetők“ névsorának összeállításán, amely névsort február elsején hozzák- nyilvánosságra. Slavescu pénzügymi­niszter értekezletre hívta össze az ország összes kerületi pénzügyi felügyelőit, akiknek utasítást adott az adóbehajtás megszigorítására és akik­kel egyidejűleg közölte, hogy megszüntetett mindenféle adóhaladékot és adófizetési kedvez­ményt. — Bukarestbe hívták az összes prefektuso­kat. Bukarestből jelentik: Január 26-ára a bel­ügyminisztériumba értekezletre hívták be az ország összes prefektusait. Az értekezleten az egyes vármegyéket érdeklő fontos rendelkezé­seket ismertetik. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok beindításának, a vetőmag beszer­zésének és szétosztásának problémáit is meg fogják vitatni. — Ifjúsága előadás alatt lűngralobbant a mozi­épület. Montrealbót jelentik: Egyik mozgófénykép- szinházban az ifjúsági előadás közben hirtelen lángra- lobbant a filmtekercs us a gyorsén elharapódzó lán­goktól meggyulladt a mozi egész épülete. Leírhatatlan pánik keletkezett a tanulókkal, gyermekekkel telt mozgó-színházban. Az oltási és mentési munka közben a romok alól i gyermek megszenesedett holttestet emelték ki, tizenkét gyermeket pedig súlyos égési, se­bekkel szállítottak kórházba. — Egy brassói orvos öngyilkossága. Brassó­ból jelentik: Dr, Néma Octavian brassói kerü: leti tiszti orvos tegnap este öngyilkosságot kö­vetett el. Revolverrel mellbe lőtte magát a lakásán és azonnal meghalt. A tragédiának előzménye, hogy az orvostól felesége egy hó­nappal ezelőtt elvált s azóta nem tudta vissza­nyerni életkedvét.

Next

/
Thumbnails
Contents