Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-02 / 1. szám
XVIII. ti?FOLYAM. 1. SZÁM,______ KELETíOJSAG ________ 13 €gy férfi elindul felfelé Irta: TÖRÖK SÁNDOR — 0, — mosolygott a kissé molett dáma, — ki én kislányom furcsa teremtés, Csak a meglett férfiak udvarlása érdekli. Látja, az ott egy cáptowni gyémántkirály. Már egy hete udvarol neki. És ön — szabadna tudnom a nevét? Mr. Kövessy gyanakodva nézte az ismeret- v len hölgyet, de udvariasan válaszolt. — Ó, bocsásson meg, Kövessy Lukács a nevem. A molett szőke dáma szeme felcsillant. — A milliomos építési vállalkozó Melbour- neből? Maga az valóban? ó, maga vén kujón. Elcsíptem végre? — Hogyan, — dadogta Mr. Kövessy — talán ...? — Igen. igen. Eltalálta: Evelyn ... a maga kis Evolynje, akinek olyan hevesen udvarolt ezelőtt... Nőm, ne beszéljünk évekről. Meg szerencse, hogy nem szerettem bele akkor magábu halálosan... — És nevetve folytatta: ~~ Akkor most nem mutathatnám be a lányomnak... Mr. Kövessynek szédülni kezdett a feje. — Köszönöm, — mondta felkelve, — attóí tartok, a kisasszony bizonyára a gyémánt királyt választaná. Elvégre a cement és a tégla szép dolog. De nem is hasonlítható össze a gyémánttal- Csókolom a kezét. Evelyn! És Good bye! És nagy, felszabadult sóhajtással a hajó korlátjához lépett. Beledobta a tengerbe a zölo noteszt. 7. A rókusi Kövessy-ház nagy ebédlőjében az asztalion trónolt Mr. Kövessy. Körülötte öreg és fiatal urak, hölgyek, akik közül egy lelket sem ismert., do akik valamennyien igényt tartották a szoros atyafiságra. — Hát nem emlékszel, Lukács? ö a Mariska néni és a Józsi bácsi fin, A Józsi bácsi pedig únokafivére volt a boldogult édesanyád apai nagybátyjának... — Persze, persze, — motyogta Kövessy ui és zavartan törülgette a pápaszemét, mert a mellette ülő kövér bibircsókos ureu néni ngy tömte étellel, mint a libát. A pecsenyét már körül hordták, pezsgőt bontottak. Egy vörösképü szikár úriember - fogalma sem volt ki lehetett — felköszüntötte az ausztráliai rokont, a kedves Lukács bácsit. — ezt külön hangsúlyozta - Lukács bácsit. Mr. Kövessyt kissé bántotta, hogy az ismeretlen sógor, noha maga is túl volt az öt vénén, bácsinak titulálta őt. De lenyelte az bosszúságot és szót kért. — Kedves rokonaim! — kezdte nagy éljenzés közben. — Eljöttem mégegyszer hozzátok, hazajöttem mégegyszer. hogy elbúcsúzzak attól a földtől, amelyen bölcsőm ringott. Hatvan éves vagyok és senkim sincs. Nem panaszkodom miatta. Nem bántam meg, hogy nem sősiiltem. Most már leélem az életem egymagám. De itt a családi körben bevallom, hogy egy leányt mégis sajnálok. Egy kis barna, pirospozsgás szegedi leányt, akivel talán boldog lettem volna... Ez a kisleány, persze eltűnt és vele együtt az én fiatalságom is... És ekkor borzasztó dolog történt. A inegil- lotődött csendben hirtelen felemelkedett helyéről Mr. Kövessy jobboldali szomszódnője, a nyájas, bibircsókos kövér néni és naspolya arcával az ámuló, megdöbbent Lukács ur keblére borult. — Nem tűnt el, Lukács... Itt van... Itt vagyok... A magáé vagyok!... ILF és PETROV 12 SZÉK Regény. — „Nyugef-kiadás. A fiatal orosz irónemzedék két reprezentánsának humoros regénye. Eqy székbe rejtett kincsért folyó kalandos hajsza története, amely egyszersmind a szovjet társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyainak mulattató és maró szatírája. A könyvet az orosz eredeti 4-lkteljes kiadásából Gellert Hu i© fordította 408 lap. Ára fűzve 102, kötve 132 lej L6D3Q6-tó,cluÍ I Kérje a „Nyugat“ köny- -1 ■ ■ - (Kvár). I vek teljes jegyzékét. FÉRJ (jön haza s nagy örömmel, nagy nyújtózkodásokkal csapja le kulapját. kabát- jót): Nna! Tudod szivem, micsoda hatalmas érzés, mikor az embernek úgy kezdenek sikerülni a dolgai, mikor úgy... úgy beindul a$ egyenesbe és... és, és karrier elölt áll! Holnap megyek a vezérigazgatóhoz, tudod a bútorgyárba, az állás miatt. A FELESÉG: Miért nem ma? FÉRJ: Na hallod! Hát holnap kapom meg a levelet az Öregtől, a tanácsostól, a vezérhez. FELESEG: Aj, az a levél! Már hat hete hallom. Ideadhatta volna ma is. FÉRJ: Csacsikám. Előbb meg kellett kérdezze Mihályffitól. hogy a bátyjának tulajdonképpen milyen befolyása van az adóhivatalnál, csak úgy nem lehet. Vaktában. FELESEG: Hát a Mihályffi bátyjának mi köze az egészhez? FÉRJ: Mi köze, h'! A Lonavics sógornő ja, meg a háziúr bátyjának a felesége, együtt gyűjtöttek tavaly a gyermeknapon, egy sátorban. egy ernyő alatt! Érted? FELESEG: Hát a háziúr... FÉRJ: A háziúr meg a kommün alatt szívességet tett annak az újságírónak, akitől végeredményben függ az egész. Igazán egyszerű. FELESEG: Hát az kicsoda? FERJ: Szivem! Már százszor elmondtam! Ettől az embertől függ az egész, mert abból a régi szinházdologból kifolyólag fél a vezér, hrgy kipattan a dolog, tudod? Es erről nem tud senki, csak még a Lonovics Gusztáv. Ezért van szükség Lonovicsra. FELESEG: Hát te nem a vezérhez kapod a levelet? FÉRJ: Ve igen, drága fiam, az Isten áldjon meg. de előbb Lonovics, meg Lonovicsné meg kell beszéljék, hogy hogyan adják be az egész dolgot a bátyjuknak■ Ez ma megtörténik és az öreg holnap ideadja a levelet, érted% FELESEG: Értem, de... FÉR.): Mit de. mit de? Ma valamennyien együtt lesznek este a Kapos doktorék piknikjén. Ezt már Lonovics intézte igy, nagyon ravasz ember. FELESÉG: Hát Kapos doktorék... FÉRJ: Te! Értsd meg végre, hogy Kapóséit nélkül mozdulni sem lehet ebben a do logban. FELESEG: Miért? FÉRJ: Miért, egyszerű! Mert a Kapos apósáé a részvénytöbbség a moziban. Ha akarod tudni, tulajdonképpen az övé az egész mozi szőröstöl-börőstőlFELESEG: Na. de hát nem a moziról van szó, ugye, hanem a... FÉRJ: Hanem a bútorgyárról, úgy. ahogy mondod fiacskám, viszont az öreg Kelemen intézte- el annak idején a bélügyben az engedély dolgát, Kelemen Pityu viszont, feleségül vette a Kaposné unokatestvérét Pécsről, hát most aztán igazán a markomban van az öreg. Ha most nem fogom meg a szerencsémet, akkor elveszett ember vagyok. Most. mikor igazán minden úgy összevág az utolsó szögig. Még jó. hogy Kapos doktor ajánlotta, hogy tanuljak meg eszperantóul is. FELESEG: Hát Kapos doktor tudta, hogy te a FÉRJ: ö mindent tud. Rajta keresztül futnak össze a szálak, hiszen Fillingerrcl, az ügyvéddel, együtt voltak orosz fogságban, három és fél évig, Cseljabinszkban, hát csak nem képzeled, hogy Fillinger most megtagad tőle egy ilyen kis szívességet, érted? FELESEG: Értem, csak nem tudom... hát azt mondtad, hogy Mátyás.,. Férj: Persze, Mátyásnak előbb személyesen, kell beszélni Lonoviccsal, 0 jóban vem azzal a tanárral, aki Lonovics Gyurkának az osztályfőnöké. Minden vasárnap együtt bil- liárdoznak a Konstantinápoly kávéházban. FELESEG: Ja úgy és a tanár... FÉRJ: Az meg együtt szolgált annak idején Kapos doktorral az ötvenegyeseknél Kolozsváron. Tiszta dolog ez. Most látom, hogy érdemes volt megszerezni a gépészmérnöki diplomát is. Látod, azt mondtad, hogy igy. meg amúgy, hát most beszélj! FELESEG: Várj. még nincs a zsebedben a kinevezés. FÉRJ: Hát az embernek megáll a sesze, becsületemre. Mi az, hogy nincs a zsebemben? Mi-az-hogy-nincs-a-sse-bem-ben? Hát a Lonovics Ígérete neked semmi? Mit gondolsz, hogy egy Lonovics Gusztáv szava csak úgy levegő? Tegnap ott előttem rögtön felhívta telefonon Orbán Kázmért, tudod az az osztálytanácsos a kereskedelemügyiből és szárul szóra hallottam, amikor elmondta neki. hogy két diplomám van, hogy perfekt német, angol, francia, eszperantó vagyok írásban és szóban, hogy gyors, és gépiró vagyok, megmondta, hogy nős ember vagyok, legyen erre tekintettel, meg mi, nem tudom, mit válaszolt, de Lonovics meg volt elégedve, azt mondta, ö most már nyugodtan alszik, FELESEG: Erről az Orbánról még nem is hallottam. FÉRJ: Phő. nagyszerül 0 nem hallott! Hát tudod, hogy ki az az Orbán? Kérlek, az egész déligyümölcsbehozatal az ő kezén megy keresztül! Mi?!?!?! Haha! Ha ez az Orbán holnap kijelenti, hogy mától pedig több gesztenye be nem teszi a lábát az országba, akkor az szentirás. Arra mérget lehet venni. Akkor mától kezdve a gesztepiyének kuss! Egy tollvonásába kerül! Egy telefonjába! FELESEG: Mi köze a gesztenyének a bútorgyárhoz. FERj: Hahaha! Te naiv, te! Hogy mi köze! Az a köze . . . FELESEG: Ne kiabálj! FERJ: Nem kiabálok! Az a köze. hogyha Orbán ezt megteszi — aminthogy megteheti, ha akarja — aklcor Fillinger az egész családjával elmehet zabot hegyezni. FELESEG: Fillinger... zabot... FERJ: Fillinger, zabot, igenis. Hát ő járta ki a Kulhanek és Bartának a déligyümölcs- importot és cserébe megkapta azt a lipcsei harisnyaképviseletet az unokaöccsének, annak a Boborínszlcynak. Ha ez nincs, akkor Bobo rinszkyék ma tönkre ment emberek FELESEG: Hát én ebből most már egy szót sem értek. FERJ: Te! Értsd meg végre, itt kezdődik a dolog. Boborinssky olyan fontos ebben a do logban, mint a... mint a, mint a kenyérben az élesztő- Hiszen, mikor a Palavex r.-t. a Nagy Lexikont csinálta, ö állította össze nekik az egész kereskedelmi részt, jóformán ingyen. Éppen csak, hogy a bátyját kinevezték a prágai fiúihoz igazgatónak. Nem ezt, a Lacit. azt. amelyik hülye. FELESEG: De, nézd csak... FERJ: Eh! Mit magyarázzak! Elég az hozzá, hogy holnap megkapom a levelet és ha az Isten egy kicsit lenéz, elérhetek havi százhúszat, de százai biztosan. Rettenetes ez. hogy a legegyszerűbb dolgokat nem akarod megérteni. Mégis csak felháborító, hogy egy nőnek ennyire ne legyen érzéke az élet magasabb örömeihez. Hogy ne lássa be, . eee... ne tudja követni a... az utat, amikor egy férfi elihdul felfelé! . . . ORVOSOK, MÉRNÖKÖK! íVlinden magyar, német, frauda, angol folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lcpageuál Cluj. A lapokat közvetlenül kapja u kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj.
