Keleti Ujság, 1935. január (18. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-13 / 10. szám
g ___________ ________________KlEttTi'UjSl&* XVllL ÉVFOLYAM. 10, SZÁM. I ■rTrilH>ilir<ililWimi liiW|i||||i^iuii Hllin lír nmiw~ül .... ............................ *• 'Híb -'ffrfix . • • íj .1» •* V- .' »*■ CseMováUia közvetlenül tárgyal Magyar- országgal a kisebbségi kériiésrél , Hír szerint arról, is szó volt a kisantant külügyminisztereinek tanácskozásán, hogy Eeues külügyminiszter még római útját megelőzően •<: a budapesti csehszlovák követség utján közvetlen diplomáciai tárgyalásokat kezd Magyarországgal, amelyeknek célja nemcsak gazdasági megegye zés, hanem az összes közös problémák végső és gyökeres megoldása. Elsősorban a kisebbségi kérdést szeretnék rendezni, mert íontos, hogy Közép- európa testéből kiküszöböljék azt a veszedelmes méreganyagot, amelyet ennek a kérdésnek tisztázatlansága jeleni, A tárgyalás délelőtt 10 órától egy óráig tartott, mikor is a Laibach városa által rende zi.t díszebéden vettek részt a kisanţant külügyminiszterei. Délután fél ötkor a báni palotába hajtattak, ahol tovább'folytatták tanácskozásaikat. A megbeszélések eredményéről jelentést nem adtak ki. \ H sburgok visszatérése Politikai körökben azonban tudni vélik, hogy a tárgyalásokat a Habsburgok Ausztriába való visszatérésének a kérdése is szóba került és a kisantant külügyminiszterei úgy határoztak, hogy a visszatérést igyekeznek megakadó; lyozni. Az erre vonatkozó határozat, a meg(Bécs, január 11.) Schuschnigg kancellár ebédet adott a Bécsben Románia képviseletében kereskedelmi tárgyalásokat folytató Mal\o lescu-Strunga miniszter tiszteletére az Imperial szállodában. Az ebéden résztvett Brecliceanu, Románia bécsi követe és Stockinger, osztrák kereskedelmi miniszter is. A bécsi tárgyalások során Manolescu-Strunga ünnepélyes keretekben osztotta ki a bécsi román követségen az (Arad, január 11.) Az aradi román sajtó nem egy- izben tette kritika tárgyává a város cégtábláinak és nyilvános hirdetményeinek román szövegét. Az a tény, hogy a kétnyelvű, vagy háromnyelvű cégtáblák román szövegezése sok esetben volt tele helyesírási és nyelvtani hibával, a sajtónak heves kisebbségellenes támadásokra adott alkalmat. Az aradi időközi bizottság pénteki gyűlésén Constantmescu Alexandra középiskolai tanár javaslatot terjesztett elő, melyben azt indítványozta, hogy alakítson a város állandó bizottságot, melynek az legyen a feladata, hogy járja be a várost és ellenőrizze a feliratok, hirdetmények és cégtáblák román szövegét. Az időközi bizottság elfogadta az indítványt és elhatározta, hogy a szöveg-felíilvizsgáló bizottságot megalakítja. A bizottság felülvizsgálja a cégtáblák és hirdetmények románnyelvü szövegét s amennyiben azokban nyelvtani, vagy helyesírási Benes az esti órákban az Orient expresszel utazott Géníbe, Titulescu egyelőre Montreauxbu tért vissza. Jeftics pedig Beigrádba/ ahol fontos belügyek miatt nem nélkülözhetik jelenlétét.- /'■' ' ■ Párisi visszhang (Páris, január 11.) A párisi sajtó élénken foglalkozik a három kisantant külügyminiszter laibaehi találkozásával. A „Petit Párisién"' megállapítja, hogy amennyiben Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia hozzájárul a római egyezményhez, az egész balkánszövetség csatlakozott. A laibaehi tárgyalás döntő jelentőségű Közcpeurópa életében. Az „Echo de Paris“ arról számol be, »hogy Jeftics nem, megy e" Geníbe a Népszövetség ülésére, mig a másik két kisantant külügyminiszter szombaton érkezik Geníbe és vasáimap fog jelentőst'megbeszéléseket folytatni Laval francia külügyminiszterrel. ■ A francia lap beszámol arról is, hogy Kánya ' magyar külügyminiszter magával vitte Genf be Magyarország emlékiratát a Marseillei merény- ; let ügyében, ez az emlékirat rendkívül hosszú. 175 oldalt tartalmaz. Az Echo de Paris szerint Kánya külügyminiszter, Edén főpecsétőrnek fogja átnyújtani az emlékiratot, Edén pedig a kisantant megbízottjainak adja tovább. A párisi lap azt jósolja,"hogy a magyar emlékirat újból heves vitákra ad alkalmat. Ezzel az utóbbi megjegyzéssel ellentétben, ä ,i^uötidien“ azt írja, hogy ne yjmagyar emlékirat minden bizonnyal teljesen véget vet a jugoszláv magyar %'iszálynak. . ' •'" J Ş ■ • , • osztrák előkelőségek részére a román kitüntetéseket. Azokat az osztrák vezetőket tüntette ki a román kormány, akik az elmúlt év nyarán lefolytatott román-osztrák kereskedelmi tárgyalások alkalmával közremiikötléísükkel éri# kesitési piacot nyújtottak a romániai almának és szőlőnek Ausztriában Az osztrák-román kereskedelmi tárgyalások kedvezően haladnak előre és rövidesen megkötik az uj egyezményt. hibát talál, kötelezi az üzlet, vagy vállalat tulajdonosát, hogy nyolc napon belül uj román nyelvű feliratot készítsen. Ha a felszólított nem tenne ennek eleget, az érvényben lévő közigazgatási törvény vonatkozó szakasza értelmében súlyos bírságot fizet. Az ellenőrző bizottság állandó jelleggel fog dolgozni és minden újonnan készülő cégtábla, vagy hirdetmény román szövegét előre be kell mutatni neki. Az ügy tárgyalásain felszólalt Parecz Béla j dr. volt képviselő, az időközi bizottság tagja és azt I a kérdést kívánta tisztázni: nem érinti-e ez a határozat a cégtáblák és hirdetések magyar, vagy német szövegét és általában a kisebbségi nyelv- használat jogát. Az indítványt előterjesztő tanár és az időközi bizottság elnöke megnyugtatta Pa- recz Bélát, hogy a cégtáblák és hirdetmények kisebbségi nyelten írott szövegéhez ennek a bizottságnak semmi köze sem less. cmmimKmsBmssmmmmmii'fmmsmMmmmmmm'MjtíSj Nincs ross« ilzietmeiieí. ha ti: Keleti Újságban hirdeti ■f :'. . ■ • . * • » 7 Maniu megmondta... Egy kőnyomatos sajtótudósitó érzelmes hangú nyilatkozatot közöl Maniu egyik szatmári elvbarátjától A tudósítást' mi is megkaptuk. # közönség azonban az alábbiakból meg fogja éíicni, hogy miért nem tartottuk érdemesnek a nyomdafestékre. Mégis foglalkozunk azonban veié, mért sok'tekintetben érdekes az a megvilágítás, amelyben a vidéki külpolitikus Mapiut mint európai látókörű államférfiul, sőt — horribiie dictu-v— Laval és Mussolini megegyezésének kesdérnónyezöjét tünteti fel, A hág y ezt Szatmáron elképzelik. Es úgy látszik Badacsonyban is... Mert mit is mond a derék nemzeti-paraszt- párti külpolitikai szaktekintély? Aszongya, hogy aszongya: amit Laval és Mussolini Rómában kifőztek, az minden kismiska. Mert Maniu már megmondta évekkel ezelőtt, 1928 novemberében és 1929 februárjában tarthatatlannak jellemezte a helyzetet. És ezt a nagy felfedezést sietve tudomására is hozta a francia és angol követek utján a két nagyhatalom kormányának. Állítólag rövidesen biztató válasz is érkezett, sőt: Zalesky. (rúgja meg a macska, ezt n nevet nem kellett volna említeni, mert könnyen összetéveszthető Zeletzkyvel) az akkori lengyel külügyminiszter francia 6ugai- mazásra Bukarestbe sietett, hogy országa szerepét tisztázza. Később tisztázta is. azonban, hogy hogyan, arra Maniu valószínűleg nem büszke. De itt nem áll meg a szatmári nagypolitikus így folytat jiB ,'.Maniu előre látta, ami ma történik és Romániának akarta megszerezni a kezdeményezés dicsőségét.“ Ami ezután következik a nyilatkozatban, az a bosszantó tájékozatlanságok halmaza. Határozottan állítjuk, hegy Maniu fog leginkább bosszankodni rajta. Ámbár nem lehet tudni. Maniu utólag mindent jól tud. Nemrégen például azt mondotta.egyik nyilatkozatában, hogy annakidején ő buktatta meg a Wekerle-kormányt. Nem hiába diszkrét »naher, nagy titoktartó, mert kívüle mindeddig erről senki sem tudott. „ Térjünk vissza azonban a szatmári nyilatkozatra. Megtudjuk, hogy Briand, Tardieu, Burthou középeurópai terveiben „Maniu a mcntőangyal szerepét osztotta ki magának“, de- hát mit tehetett, hogyha háttérbe tolták. Elérkeztünk azonban a esni tanához. A tudó' siló tovább lÄägy egy lépéssé’ és szemtelen sb- diszkrécióval, megkérdi informálójától: „Mi volt k terve Maniunak Magyarországgal kapcsolatban?“ -— A válasz: — Maniu természetesen Magyarországod is megemlítette Ausztriával kapcsolatban Pá- risban cs rámutatott arra, hogy az elképzelt uj politika mindkét államot megoldja a válságtól. V a Még egy kérdés: —- Mi lett volna Maníu célja Rómában Ausztriával és Magyarországgal kapcsolatban?-r. Mindkét országot nagyobb államcsoport hoz akarta fűzni a belső rend szerződéses biztosításával. (Vájjon mit kell ezalatt érteni?) íme, milyen szűkszavú lesz egyszerre a szatmári diplomata, mibolvf. Maniunak a szomszédo" állammal kapcsolatos terveiről esik szó Most már nem mondja, hogy itt kezdeményezett volna valamit. Megelégszik azzal, hogy Laval és Mussolini megegyezését kezdeményezte. Pedig, ha valahol, akkor itt lett volna szükség az ő állítólagos, messzi horizontokra törő államférfim zsenialitására. Róma és Paris valahogy csak cllennének Manii: nélkül, de bennünket elsősorban mégis csak az érdekel, hogv alakul a viszony Románia és Magyarország között. Erre talált volna Maniu valami Kolumbusz-tojásához hasonló megoldást. Ez igazán az ő feladata lett volna, mint egykori miniszterelnöknek és mai pártvezérnek. Itt azonban a koncepciója megrekedt. Pedig ennél a kérdésnél csakugyan meghallgatták volna —, ha valami okos dolog jut az eszébe — Laval és Mussolini. Ezt azonban, «újból* Maniu ■ ur nem tudta megmondani...-á.kütendő középeuróp.ai paktumok egyik pontját fogja képezni. ■ ? * , Aradon megbüntet k azokat a kereskedőket akiknek roman cégfeliratában helyesírási hibát fedeznek fel ■' ■* *• ■" V f;r- • ■<- ■ ■ t! . I ' •• Inaiticelfár elb4<lef adott Maooiescw-íSfriinfiai tlsscleletére
