Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-31 / 300. szám

4 KelítiüjsXG XVII. ÉVFOLYAM. 300. SZÁM. wÉwSMejtii Magyar trónkövetelők Spanyolországban Árpádházi rokonság alapján a magyar szent koronát nyomtatta névjegyére a La near in-család, amely azonban mégse a magyar, hanem a görög trónra aspirál (Budapest, december 29.) A magyar korona színes képével ékesíti névjegyét egy különös csa­lád, amely jelenleg a spanyolországi Saragossa városában lakik és amely származását atyai ágon egészen a világhódító Nagy Sándor apjáig, Fü- lápig vezeti vissza, anyai ágon pedig Nagy Konstantin császárig nyúlik vissza a rendkívül terebélyes családfa. Lascavis Jenő „herceg", vala­mint gyermekei viselik névjegyükön a magyar szent koronát, azt azonban senki sem tudja, hogy mely okból és mely célból nyomtatták rá egyéb­ként is furcsa külsejű, színesen nyomtatott név­jegyükre a magyar koronát. Minden valószínűség amellett szól, hogy a Saragossában élő hercegi család tagjai alighanem regényes trónkövetelők, akik egyelőre azonban megelégszenek azzal, hogy ebbéli eltökéltségüket névjegyük bizarr formájá­val fejezzék ki. Ez a feltevés magyar részről annál kevésbé alaptalan, mert a derék Lascarisok valóban és nyiltan is trónkövetelők, jelenleg folyó propagan­dájuk azonban egyelőre nem a magyar, hanem « görög trón elnyerése érdekében folyik. Ameny- nyiben azonban családi okmányaik alapján máris jónak látták__ha csak ilyen aprósággal is, mint a koronás névjegy — a világ tudomására hozni a magyar trónra való igényüket, egy kis nyomdá- szati hibával, mondhatni mulatságosan, elárulták, hogy országunkról, amelynek trónját esetleg kö­vetelni óhajtják, ezideig vajmi keveset tudnak. Még azt sem tudják, hogy a magyar szent korona tetején ferdén áll a kereszt. Kétségtelen azonban, hogy ennek a tévedés­nek igen tiszteletreméltó és a magyar történelem árpádházi korába visszanyúló okai lehetnek. Tudni kell ugyanis, hogy a Lascaris-család egy­koron rokonságba került az árpádházi kirá­lyokkal. Misztikus küldemények. Magyarorszagnak azonban o pillanatban inkább csak a misztikus, mint reális kapcsolata van a Lasca- ris-családdal. Ez a misztikus kapcsolat pedig arra a bárom postai küldeményre vezethető vissza, amelyet az elmúlt hónapokban ismeretlen kezek Saragossában adtak fel és a Budapesten megjelenő franciauyeivü fo­lyóirat, a Nouvelle Revue de Hongrie szerkesztőségé­nek odresszáltak. Az első levélben minden kommentár nélkül egy díszes, arany- és sokszin-nyomasu karton volt, amely­nek régies tipográfiáju l8tin nyelvű szövegéből meg­érthette a hozzáértő, hogy ez a kis karton bérmálást vagy konfirmációs értesítés arról, hogy az egyik kis Lascarls „princ" tlzenkétesztendös lett és ennek meg­felelően résztvett az ilyenkor szokásos egyházi szer­tartáson. A karton mellett volt két névjegy: az egyik, ame­lyet itt közlünk, a másik hasonló, egyébként Jenő her­ceg fiának a névjegye. Nemsokára azonban újabb paksametat hozott Spanyolországból a posta. Ebből már többet lehetett HA TOROKFÁJÁSBAN jW I SZENVED Kösse be a nyakát egy TOKKEK Kötéssel hcvulsiv és fájdalomcsillapító vatta, mely meleget tart és a gyulladt szervek vértódu- lísát elhárítja. Kapható az összes gyógy* szertárakba és drogériákba. megtudni. Spanyol napilapokból vett kivágások vol­tak ezek. amelyekből Kiderül, hogy a LascansoU gö­rög trónkövetelők, Spanyolországban három nemzet­közi komlté dolgozik az érdekükben, kilátásaik ko­molyságára pedig jellemzőül felhozták, hogy 1923-ban görög képviselők egy csoportja már fel is ajánlotta Jenő nercegnek, a szuverén utódának a gorög ko­ronát. A spanyol lapok szerint Eugenios trón-igényét ed- digei* e ismerte lv. Ma.stios konstantinápolyi pátri­árka 1922. március 2ö-an, majd néhány évvel később, 1927 januar 10-éa Monsignore Danianos jeruzsáleml pátriárka. Ezek azok a misztikus konkrétumok, amelyek ré­ven ezideig Magyarországon jelt adott magáról a Las- caris-család. Ezeknek az adatoknak birtokában keres­tük fel líaianyl György dr. egyetemi magántanárt, a tudós piarista professzort, aki a Lascaris-család ma­gyar és görög történelmi vonatkozásait és e vonatko­zásoknak trónkóvetelés formájában kialakulható kon­zekvenciáit az alábbiakban világította meg. Rokonság az Árpádokkal. A magyar királyi családdal egyetlen, de elég mély nyomokat hagyott kapcsolata van a Lascariosoknak: IV. Béla király felesége Lasca- ris-lány volt. Tudnivaló, hogy ebből a házasság­ból származott V. István magyar király, továbbá IV. Béla, szentéletü leányai: Boldog Kinga, Boi- dog Jolnnta és Boldog Margit. A niceai Lascaris Tódornak Mária nevű 12 éves leányát jegyezte el András király fia, a ké­sőbbi if. Béla számára, aki ebben az időben ugyancsak tizenkét esztendős volt. A történelmi okmányok tanúsága szerint körülbelül hat esz­tendő múlhatott el addig, amig a fiatalok össze­házasodtak. Eddig tart a Lasearisoknak az Árpád-házi ki­rályokkal való kapcsolata. A továbbiak, különös­képp, ha a trónkövetelési igényt nézzük, már csu­pán a görög történelem fejezeteibe tartoznak. Ha görögök lennénk és egy, a napsütötte spanyol hon kellős közepéből felbukkant trónkövetelővel szem­be akarnánk szállni, trónkövetelésének ellenében felhozhatnék azt a kétségbevonhatatlan történeti faktumot, hogy András király ipám ura, Lascavis Tódor személyében valóban a történelem hajnalán kihalt a Lascaris-család, mert hiszen az őt kö vető János császár, aki Lascarisnak nevezte ma­gát, igaz-való nevén a Vatatzes János névre hall­gatott. Vatatzes János utódai, a leányágról szárma­zott, tehát fél-Lascariosok ezóta mint a Paleologos császári dinasztia hűbéresei, a Peloponézos, más­néven Moria félszigeten uralkodtak. + A trónkövetelő. Lascans Jenő herceg azt vitatja, hogy a görög trón a történelem igazsága szerint neki jár, mert hiszen anyai ágon Nagy Konstantin császár az ősiik, ily módon tehát a Commenosoktől szár­maznak, később viszont összeházasodás utján ro­konságba kerültek a török uralom előtti utolsó nagy és világhíres görög dinasztiával, a Paleoto- "osokkal. akiknek utolsó ijja-fia 1502-ben halt meg Rómában. Tény az, hogy itt megint van egy kis baj. Ez az utolsó Paleologos ugyanis VIII. Károly fran­cia királyra hagyta állítólagos igényeit, a Lasca- risok azonban e végrendelkezés jogosságát nem ismerik el. Amint látjuk, a Lascariosoknak éppen elég bajuk van a görög trónigényléssel is, nem való­színű tehát, hogy zavaros közjogi helyzetüket a magyar trónra való aspirációikkal óhajtanák kamplikálni. Németh Károly. ^ Kun Mátyás Fia R.-T. J Cm;, Calea Marsthal Foca 2 (voit Caleu Victoriei) Legrégibb és legmegbízhatóbb késmlives és szaklátszerész üzlet fAVITÓMÜHELYM Közraktárakba gyűjtik jiz engedély nélkül külföldről behozott árucikkeket (Bukarest, december 29.) Az ipar- és keres­kedelmi miniszter elrendelte, hogy minden olyan árut, ami behozatali engedély nélkül ér­kezik az országba, közraktárakba kell elhe­lyezni és majd utólag megtörténnek az intéz­kedések az engedély kiadására, vagy az impor­tőr megbüntetésére. A Németországgal való kompenzációra a behozatali engedélyek kiadá­sát a miniszter engedélyezte. Ennek az engedé­lyezésnek az a magyarázata, hogy — a buka­resti lapok jelentései szerint is — ma egyedül Németország felé irányul kivitel- A kukorica kivitele teljesen megállóit- Csehszlovákiával tárgyalások kezdődtek tízezer vagon buza el­adása végett. Ez a mennyiség a buza kormány­biztosságnak kezében van. A brassói énekes ikrek A hét Tutsek-lány karrierje (Budapest, december 29.) Az Operabáz égjük legutóbbi Tristan-előadásán uj, nagy­szerű Brangéne tűnt fel, egy fiatal, szép, kar­csú erdélyi lány: Tutsek Piroska. A fiatal mű­vésznő Tutsek dr., brassói volt vármegyei fő orvos leánya; ikernővére is énekesnő, de mig Tutsek Piroskának pompás alt hangja van, nő­vére, Ilonka szopránénekesnő. Tutsek Piroska a következőket mondja énekesnői karrierjéről: — Már gyermekkoromban, Brassóban na­gyon érdekelt a zene; ikernővéremmel együtt sokat muzsikáltunk édesapám házában. Komo­lyan azonban csak később kezdtem foglalkozni muzsikával. 1924 óta, amikor Brassóból Buda­pestre jöttem. Itt a Zeneművészeti Főiskolán olyan sikerrel tettem le a felvételi vizsgát, hogy mindjárt a második akadémiai osztályba vettek fel, ahol Sik József volt az énekprofesz- szóróm- Később Berlinben folytattam énekta­nulmányaimat, Gerhardt Jekeliusnál; Bahr- Mildenburg Annánál pedig játékstílust tanul­tam. Mikor visszatértem Pestre, itt Medek An­nánál, az Operaház örökös tagjánál tanultam tovább. — így léptem fel először a mult év áprili­sában az Aida Ammerisében. Próbefellépésem után Radnci Miklós igazgató ösztöndíjas tag­nak szerződtetett az Operaházhoz. Az Aida után felléptem a Don Carlos-ban is. A közönség voltaképpen ezen az előadáson ismert meg. — Az idén Brangénet énekeltem a Tristan és Isoldában és nagyon boldog voltam, hogy valamennyi kritikus elismeréssel irt rólam. Gertrudist és Suzukit is énekeltem az idén, de azt hiszem, igazi szerepkörömet a Wagner­opern terén fogom megtalálni. — Most a Farsangi lakodalom jubiláris élői adásán a grófnő szerepében mutatkozom be legközelebb, azonkívül a Milói Vénus egyik női főszerepét is rámosztották. Szó van róla, hogy uj Wagner-szerepben is fellépek, esetleg a Lohengrin Ortrudjában. Tutsek Piroska ezután istáét nővéréről be­szél, akivel gyakran szerepéi együtt a rádió­ban, de hangversenyeken is. A nyáron oda­haza, Brassóban is közös hangversenyt adtak, de együtt szerepeltek Berlinben és Bukarest­ben is.

Next

/
Thumbnails
Contents