Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-14 / 287. szám

2 KumUrsm XVII. ÉVFOLYAM. 287. SZÁM. Középeurópai összefogást sürget a budapesti saitó „A négy duna-völgyi áliam mindenkorok leggazdagabb és legszebb nagyhatalmát építheti féli“ «•ESÜÍJBS Ügyvédi határidőnapló (Budapest, december 12.) A „Posti Napló“ „Az ut vége“ címmel részletesen boncolgatja az európai helyzetet. Rámutat arra, hogy Genfben okvetlenül meg kellett történnie a megegyezésnek, mert ha Magyarország és a kisantaut egy más között nem tudtak volna közös nevezőre jönni, akkor is megteremtet­ték volna a békét a nagyhatalmak, amelyeknek ez érdekükben állott. Elsősorban Olaszország és Franciaország, ame­lyeknek küszöbön álló megegyezése nem vesz­hetett el a jugoszláv-magyar viszály miatt. Meg kellett találnia ezenkívül Edeunek is a kiegyezés formáját, hogy Baldwin és Mac­Donald odaállhassanak a tömeg elé és azt mondhassák: ..Megakadályoztuk a háborút.“ Európa átcsoportosítás előtt áll, — Írja tovább a lap. A latin blokk létrejöttét csak késlel­tetni lehet, de véglegesen eltolni nem. Ebből az átcsoportosításból fontos kötelezett­ségek adódnak Európa kis nemzetei számára is. Ila őszinte és igaz érzésekből fakadnak azok a szavak, melyeket a kisantaut külügyminiszte­rei Genfben annyit hangoztattak a magyar nemzet dicséretes tulajdonságairól és ha nincs hátsó gondolat a kéznyujtás mögött, akkor nincs akadálya annak, hogy az évezre­des életközösségben álló dunavölgyi nemzetek végre egymásra találjanak és igazságban, életet adó békében mun­kálkodjanak. — A nagyhatalmak gigászi aktivitásának előestéjén állunk, — igy folytatódik a cikk — Magyarország, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia külön-külön hijjával van­nak a nagyhatalmak attribútumainak, Pál herceg szerepe a kiutasítások megszüntet ésében (London, december 12.) A Daily Herald írja, hogy a belgrádi angol követ ismételten megjelent kormánya utasítására Pál régens- hcrcegnél, hogy a kiutasítások ügyében inter­veniáljon. A Times azt írja, hogy a hangulat még mindig túlfűtött Jugoszláviában. Ezzel szem­ben a magyar sajtó főként azt vette rossz néven — Írja a lap, — hogy Benes cseh kül­ügyminiszter állandóan Jugoszlávia kardját csattogtatta, mialatt a többi delegátusok nagy igyekezettel munkálkodtak a béke érdekében. Belgrádban és Budapesten is vannak elégedetlen hangok (London, december 12 ) Az angol lapok fog­lalkoznak Jugoszlávia belpolitikai helyzetével és közlik néhány belgrádi lap kijelentését. A szerb lapok panaszkodnak, mert nem kapták meg Genfben a várt elégtételt. Hir szerint az Uzonovics-kormány lemondása küszöbön áll. Utódja Ziszkovics tábornok lesz. (Budapest, december 12.) Az „Esti Kurir" keddi számában Rassay Károly liberális kép­azonban megértéssel és a nemzeti ön­érzet figyelembevételével a Duna völ­gyében minden korok leggazdagabb és legszebb nagyhatalmát lehetne fel­építeni. Szén, só, fa, petróleum, földgáz, arany, ezüst, tömérdek mennyiségben van jelen ezeknek az országoknak talajában, buza, zab és egyéb takarmány annyi termelhető, amennyire csak szükség van, a népek sokrétűsége, szinessége pedig az egyetemes európai kultúrát gazda­gítaná. — A magyar fődelegátus Genfben néhány szóval utalt erre az összefogásra és ha ma még távol is vagyunk a cél megvalósításától, de nem szabad azt kivihetetlennek tartani. A „Magyarország“ vezércikke történelmi fej­tegetésekbe bocsátkozik, Megállapítja, hogy a genfi eredmény azon fordult meg, hogy a lát­szólag csak közvetve, valójában azonban első­sorban érdekelt Olaszország ingadozás nélkül, teljes határozottsággal állt Magyarország melle. Ennek a pártfogásnak döntő hatása volt az angolokra és a lengyelekre Is, sőt Laval francia külügyminisztert is visszatartotta at­tól, hogy a Magyarország megbélyegzését kiváuó eredeti törekvést támogassa. A Le Temps-ből is kitűnik — Írja a „Magyarország“. — hogy az olasz-francia közeledés kockázatos állása kónyszeritette Láváit a megváltoztatott magatartásra. A közel jövőben teljes odaadás­sal kell tevékenykednünk — szól a cikk — az olasz-francia megegyezés nagy ügyének elő­mozdításában. Mert nem lehet kétséges, hogy a két nagy I ‘in-testvér kézfogása teremtheti meg azt az erőtényezőt, mely a Duna-medence eszméjét valóra vált­hatja s umely gátat vet úgy a pán- germán, mint a pán-szláv törekvéseknek, viselő a genfi eredményt úgy könyveli el. mint a magyar kormány vereségét- Erre az elége­detlen hangra a pesti lapok egyike sem vála­szolt, csupán a Budapesti Hírlap jegyzi meg, hogy a Rassay-cikkre sem most, sem a jövő­ben nem érdemes reflektálni. A párisi jugoszláv Követ nyilatkozata (Páris, december 12.) A Petit Párisién Spalajkovics párisi jugoszláv követ nyilatko­zatát közli a genfi határozatról. A követ sze­rint a határozatnak az a jelentősége, hogy a Népszövetség megerősítette magát a súlyos vita elsimításával. Ezért jó eredménynek mondható a döntés. Igen lényegesnek tartja a világpolitika szempontjából, hogy nyíltan megmutatkozott Franciaországnak a magatar­tása s nyilvánvalóvá vált, hogy Franciaor­szág csak egyféle politikát követ. Eckhardt szerdán este utazott hs-.a (Budapest, december 12.) A népszövetségi magyar delegáció Eckhardt Tibor vezetésével szerdán este indult el Genfből- Kanna Kálmán külügyminiszter már elutazott, de egy napot 1935 Lepage^XtS^ Bécsben fog eltölteni. Hazaérkezése után mi­nisztertanácsot tartanak és összehívják a par­lament külügyi bizottságát. Ben®s: „Nem volt ez Magyarorsza? nemzeti méltósága elleni küzdelem1* (Prága, december 12.) (Rador.) Benes nyi­latkozott a CTK távirat} irodának a népszö­vetségi tanács ülésének eredményeiről. Re­méli, hogy ennek az ülésnek kedvező hatása lesz a nemzetközi politika fejlődésére. A mar- seillei konfliktus, amely 1914 előtt háborús konflagrációra vezetett volna, most Jugoszlá­via barátainak megelégedésére nyert elinté­zést. A kisantant győzelmet aratott két kon­cepció harcában: Franciaország és a kisantant, valamint a Balkán-szövetscg barátsága és kö­zös politikája, amelyet hatalmasan támoga­tott Szovjetoroszország is, hatályosnak bizo­nyult. Csatát nyertünk a reviziónizmus ellen. Nem volt ez Magyarország nemzeti -méltósága elleni küzdelem, amit az is bizonyít, hogy a kisantant államai végül felajánlották Magyar országnak jobbjukat az együttműködésre. A segesvári magyarság kit ltu rtevékenysége (Segesvár, december 12.) Életrevaló esz­mét valósított meg a segesvári Magyar Kaszinó. A város egész magyarságát vallás- Is társadalmi- különbség nélkül felkaroló egyedüli magyar tár­sadalmi egyesület intézőbizottsága arra a megál­lapításra jutott, hogy a költséges műkedvelő színi előadások s mulatságok nagyon megterhelik az anyagilag legyengült közönséget s a magyar ér­dekeknek nem használnak annyit, hogy ez a költ­séggel és íái-adsággal arányban álljon. Elhatá­rozta ezért, legutóbbi választmányi ülésén, hogy népszerűsítő előadások, felolvasások, szavaljatok, énekszámok és kisebb egyielvonásos jelenetek ren­dezése által módot ad a közönségnek a művelő­désre. „Filléres estély“ néven hirdette meg az előadásokat. Az első előadáson Nagy Béla unitárius lel­kész lelkes megnyitó beszéde után szavalat és énekszámok következtek, közben Török Zoltán fő- gimnáziumi tanár magas nivóju, népszerű érteke­zést tartott a geológia köréből, a közönség nagy okulására. Szavalatokkal Szilágyi Erzsiké, Albert István, Dénes Gyula szerepeltek, Molnár Anna kedves monológja után Veress Juliska és Molnár Erzsébet páros jelenete következett s közben a Kaszinó dalárdája változatos énekszámokat adott elő. A második előadás programja is magas ni­vóju volt. Nagy Béla elnöki megnyitó szavai után Veress Juliska és Albert István szavaltak Petőfi és Jakab-verseket, majd dr. Pospisil Rudolf ügy­véd előadása következett a magyar irodalom tör­ténetéből. a pogánv-kortól a reformáció koráig, mint a tervezett előadássorozat első része. Az elő­adó külön is felhívta a közönséget a magyar mult szeretetére és tanulmányozására, hogy igy meg­maradjon az a lelki folvtonos«ásr, mely bennün­ket. a ma élő nemzedéket az ősökkel összeköt. — Községi választás Aradon. Aradról jelen­tik: A kormány aradi párrja január hópap folyamán meg szeretné ejteni Arad városában a községi választást. Puhatolózó lépéseket tet­tek a Magyar Pártnál, hogy nem volna o haj­landó választási kartell tárgyalásaiba bocsát­kozni. Egya’öre azonban csak a puhatolózásról van szó- _________________________ STAMOL..Ä,; 1 1? BB» A éT^ K vár.—Kérjent J Ki S .im Ä-J mintát, ári a op (BUDAPEST, december 12.) A jugoszláviai magyarok kiutasítása megszűntnek tekinthető. 'A népszövetségi határozat létrehozása mellett Genfben intézték el azt is. hogy a jugoszláv kormány szüntesse be ezeket a kiutasításokat. Az utolsó 24 órában egyetlen embert sem tet­tek át a határon. A magyar Vörös Kereszt egyesület a nemzetközi Vörös Kereszt genfi köz­pontjához fordult, amint Eckhardt Tibor ezt a népszövetségi ülésen is bejelentette. A Vörös Kereszt genfi elnöksége most értesítette a magyar Vörös Keresztet, hogy a távirati meg­keresés alapján nyomban megtették a szükséges lépéseket■ A jugoszláv Vörös Kereszthez for­dultak. amelynek Pál régensherceg az elnöke. Ez a belgrádi elnökség azt jelentette a genfi Vörös Keresztnek, hogy a kiutasítások beszüntetése megtörtént. A magyar közönség körében nagy szeretettel karolták fel a szerencsétlen kiutasitottakat. A megindított gyűjtés pénzbeli eredménye több, mint kétszázezer pengő, (ami 6 millió lejt tesz lei), ezenfelül rengeteg élelmiszert, ruhát és más adományokat gyűjtöttek össze. _ Megszűnt a jugoszláviai magyarok kiutasítása

Next

/
Thumbnails
Contents