Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-14 / 287. szám
Kmntijsm 3 'XVII. ÉVFOLYAM. 287- SZ'JM. Telepítéseket ajánlott egy parlamenti felszólalás a kisebbségek kiszoritása végett Robii cuzisfa szeretné, ha négymillió embert ki lehetne utasítani az országból — Matatnék nem foékülnek, de Mírtot kitessékelik a pártból (Bakarest, december 12.) Politikai érdeklődós a nemzeti parasztpárt elnökségének belső körei felé irányul, mert a Mania és Vaida közötti elmérgesedett ellentét fejleményeit várják. Mihalaehe elnök állandóan közvetít Maniu és Vaida között, eddig — úgy látszik — eredmény nélkül. A nemzeti parasztpárt egyik volt miniszterének, Mirtonak a szerepe nagyban hozzájárult ehhez az elmérgesedéshez. Mirto- rgl az a hir járta, hogy közvetett utón már ajánlatot is tett luniannak és be akar lépni az ő pártjába, ionian megcáfolta, hogy ilyen ajánlatot kapott volna, de a nemzeti parasztpárt elnökségénél benfentesek véleménye szerint, befejezett ténynek lehet tekinteni az ő kiválását. Úgy látszik olyan határozatot hozott a nemzeti parasztpárt elnöki tanácsa, melynek következményeképpen Mirtonak ki kell lépnie a pártból. Ha kilép, akkor bosszút fog forralni azok ellen, akik miatt távoznia kellett s egyes lapok szerint Bécsbe azért utazott, mert adatokat gyűjt volt minisztertársai ellen, akiket le akar leplezni. Természetesen ezek a leleplező adatok szintén a Skoda-ügyben hoznának fel újabb vádakat. A parlamentben a felirati vitát folytatják és a mai ülésen nem hangzott el pártvezetők, vagy a kormány részéről olyan felszólalás, amely választ adhatott volna a Magyar Párt tegnapi javaslatára. Amilyen felszólalás ma a kisebbségi kérdést érintette, az teljesen tájéke zatlanul szólt hozzá az erdélyi kisebbségi nép viszonyokhoz, A kamara ülése. A kamarában Pamfil Seicaru javasolja, küldjenek üdvözlő táviratot Titulescunak genfi fényes sikeréért, Saveanu elnök kérdésére a kamara egyhangúlag megszavazza ezt a javaslatot. Ezután folytatták a felirati vitát. Pasehie- vici Sever beszél, aki egyedül a liberális pártol tartja tradicionális pártnak. Mérleget állít fel a nemzeti-parasztpárti kormányok kormányzásáról, majd a konverziós tör fény apaiágát vitatta el a nemzeti parasztpárttól. A parlamentáris rendszer előnyeit méltatta a diktatúrával szemben és támadta a paraszt- állam eszméjét Pop Val T miniszter beterjeszti a parlamenti szünet alatt kibocsátott rendelet,törvények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Capatineanu nemzeti-parasztpárti a felirati vitában a parlamentáris rendszer történetéről beszél, az általános választói jog bevezetése óta. Azt állítja, hog^; a nemzeti pa rasztpárt a nér tömegek képviselője a törvény- hozásban. Némi tájékozatlansággal a kisebbségekről. Leon Grigorescu liberális az ostromállapotot és cenzúrát helyesnek tartja és vámegyezményt sürget a kisantant államaival. Giurescu gheorghista a közigazgatási törvénnyel kapcsolatban Bukovina demográfiái problémáiról beszél, ahol Ausztria tiszta romár» falvakat ukránokkal, zsidókkal és németekkel elnemzetlenltett. Szerinte így történt Máramaroshan, továbbá a székely vidéken is, — Nem vagyunk soviniszták, hogy úgy tegyünk mint a törökök, akik néhány évvel ezelőtt mésfélmillió görögöt utasítottak ki, — mondotta a képviselő, aki elfeledte hozzátenni, hogy nem kiutasítás volt. hanem átcserélés. — De nekünk is így kellene tennünk, — ezólt közbe Robu. Giurescu: Nem ugyanez az eset. Nekünk 4 millió kisebbségünk van, akik 700 éve itt élnek. De demografikus politikát kell folytatnunk telepítésekkel, ahogyan megkezdte volt Bra- tianu Jonel. Áttér a városok problémájára, amelyek teljesen el vannak nemzetlenitve. Például hozza fel Hotin és Medgyes városát, Robu: Hotinban a városi tanács Bialik zsidó költőről nevezett el egy teret. Giurescu szerint Medgyesen 1918-ban 400, ma 4000 magyar él. Pop Jonel ezt a gyári üzemek szaporodásával magyarázza és azt hiszi, hogy Giurescu téved, mert a románság mindenütt előre haladt, igy Kolozsváron is, ahol az uj városrészeket románok építették fel. A szenátus ülése. A szenátus illésén Lapedatu törvényjavaslatot terjeszt he a román-csehszlovák és románspanyol áruforgalmi egyezményről. Toni Iliescu javasolja, hogy küldjenek Titulescunak üdvözlő táviratot. Gafencu csatlakozik a nemzeti parasztpárt nevében és dicséri a Népszövetség sikerét és szerepét a béke megőrzése körül. Ä nemzeti parasztpárt őszinte szerencsekivánatuit tolmácsolja ehhez Titulescunak. Jorga: Sándor József ur kér szót! Sándor József: Dehogy. (Derültség.) Lapedatu a kormány nevében csatlakozik a javaslathoz. D. R. loanitesctmak a szövetkezetek ügyében minap beterjesztett interpellációjára Negura alminisztev válaszolt. SZÁJÁPOLÁS a közérzethez két okSóíszükséges A száj az előszobája a fő szerveknek és mindenekelőtt ennek keit minden bacillusfót és tiszfátlanság- tói szabadnak lennie. Egészéges szép fogéit csak úgy tarthatja meg, ha száját és fogait Odol-szájvizze! és Odol-fogkrém- mel ápolja. Odol szájvíz nélkülözhetetlen, mert a száját tisztán, frissen és egészSZÁJVIZET rendszeresen használ, bizonyos lehet afelől, hogy lehelete tiszta és ön az embereknek, ha közvetlen közeliikben Is áll, nem tűnik fel kellemetlenül. Iliit év üliitt 125 eier rofelc»®itIióí csak 20 ezer maradt életben A csíki Kadíiözvegy kieatátilotl birtok«» (Bukarest, december 12.) A „Politica Socială“ c. bukaresti lap, amely D- R. Ioani- fescu, volt nemzetiparasztpárti miniszter lapja, érdekes adatokat közöl az országos rokkant viszonyokról, magának loanitesctmak a tollából. A volt miniszternek tárcájába tartozott annakidején a rokkant kérdés és azért adatai megbízhatók- loan if escu szerint a rokkantakkal való mostoha bánásmód következtében az ország 125 ezer rokkantjából ma csak 70 ezer van életben. 56 ezer hadiárvájából csak 24 ezer, a 320 ezer hadiözvegyből pedig csak 230 ezer- Tizenhat év után megdöbbentő a pusztulásnak a képe a háború élő áldozatai sorában. Ioani- ţescu v. miniszter a közel ötven százalékos pusztulás okát abban látja, hogy az állam a háború áldozatainak még a puszta megélhetését sem biztosítja és mindenkitől elhagyatva, az éhség tizedeli Őket. A rokkantakkal és hadiözvegyekkel szemben való mostoha elbánásra egyébként jellemző ez a jelentés: Csíkszeredából jelentik: Csíki Ferencué, gyergyósalamási hadiözvegy panaszolja, hogy tőle az agrárkisajátitás során elvették egyetlen belső telkét állami iskola céljaira és azóta nemhogy nem kapott kártérítést, de a belsőség adóját is az ő nyugdijából vonják le. Általában a megyében 336 hadiözvegy van, akitől templom és iskola céljaira birtokot vettek el, minden kártérítés nélkül. A törvény szerint, az elvett földbirtok, mindaddig, mig az arrg tervezett építkezéseket nem kezdik meg, visz- szahagyható a tulajdonos birtokában, azonban ezt sem gyakorolja a földművelésügyi minisztérium, hanem azt az intézmények adják haszonbérbe anélkül, hogy bár annak az adóját hordoznák. A Magyar Párt törvényhozói számtalan esetben fordultak az illetékes miniszterhez e sérelem orvoslására, eddig azonban minden eredmény nélkül. Fiittykon cert a bécsi operă* bun Klemens Krausv ellen Nemzeti szocialista magatartása miatt „cffffnópsoffdft“ (Bécs, december 12.) A bécsi opera tegnapi előadásán éles tüntetések zajlottak le Klemens Krauss karnagy ellen, akit tudvalevőleg a berlini operához hívtak meg nemzeti szocialista magatartása miatt. A Falstaff operát adták és a közönség köréből nagy lármával és fütyüléssel tüntettek a karnagy ellen. Ma közölték hivatalosan Krauss karnaggyal, hogy további működését a bécsi operánál ivem tartják kívánatosnak s helyébe Kleiber Eriket nevezik ki az opera karnagyává. Hir szerint a bécsi operától többen követik Krausst Berlinbe.
