Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-13 / 286. szám

ípviseiflh*» BUDA PÉ8T V, iui postau, putlt* Ia numera.: Ma 24356—1927. Csütörtök, ;.9T<, december £3, ­4i*i* 3 3i«[be3itős«E, kiadóhivatal és ayomd»! OaJ Barou L. Pop uoca 5. «ta. Telelőn; SOS. —• ISTfiUms Cluj, pok(ollók 101. axám. Héztratokal aenklnek Mă küld vises» te nem I« őrla meg a «texkeastteá*. Klóüietéei árak belföldön: Egész *jegj-edévr© 200, egy hóra 70 I^J. évre 60, félévre 25, negyedévre M ţiengo. Egyes számok az Ibusz < ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 286. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EXŰKE. Genfi döntések A népszövetségi döntés egyhangú határo­zattal történt, tehát olyan, hogy ahhoz hozzá­járultak az egymással szemben álló felek is- Az egész ügynek az indulása nem olyan volt s nem úgy vitték az álláspontokat Genfbe, hogy ne kellett volna sokkal mérgesebb bonyo­dalomtól tartani- Maga a határozat rágörditi a függönyt erre az izgalmasan kifejlett drá­mai felvonásra s akik szerettek volna szenzá­ciós, idegizgaltó befejezést, most talán nincse­nek megelégedve azzal, hogy a nyugalom lá­váját öntötték rá a szavakkal és szónoklatok­kal kibeszélt viszályra- De hinnie kellett a jó­zan megfontolásnak a békefenntartás felelős­ségének komolyságában. A Népszövetség pedig alaposan begyakorolta a határozatszö­vegezésnek azt a művészetét, amelynek egyet­len célja az egyhangúság, a minden fél. min­den tagállam részéről való hozzájárulás lehe­tővé tétele. Mi kisebbségek nagyon jól ismer­jük az elintézési módnak ezt a rajtunk is gya­korolt művészetét s a magyar-jugoszláv vi­szályt befejező határozatnak a konfliktusra vonatkozó mondata igen hasonlít, szavaiban is, tartalmában is, azokhoz a határozatokhoz, amiket a kisebbségi panaszokra hozni szoktak. Az illető állam, amely ellen panaszt hoztak íel, jelentést tesz arról, milyen intézkedéseket foganatosított... így végződnek a népszövet­ségi eljárások. Mert egyhangú határozat nél­kül nincsen érvényes határozat s már csak azért is, a békéltető bizottság szerepét tölti be ez a nemzetközi forum a felmerülő vitás esetekben. Ettől a jellegtől a Népszövetség nem tud eltérni, annak a genfi együttes veszélye nél­kül, Ha más irányba fejlődik az eléje vitt panasz megállapításainak útja, jelentkeznek azok a bonyodalmak, amelyek a bomlás tüne­teit dobják fel. Ahogyan ma áll az európai helyzet, a bomlás megakadályozása jelenti a •békének a fenntartását- Benes csehszlovák külügyminiszter figyelmeztetett ezúttal is a Népszövetségnek a jellegére, amitől nem térhet el. Azt mondta, hogy nem biróság, ha­nem politikai testület. A biróság az eléje vitt adatokból tényeket állapit meg és minden egyéb mellékkörülménytől függetlenül ezek­re szabja rá Ítéletét. A politikai testület nem ítéletet hoz, hanem mérlegelnie kell mindazo­kat a körülményeket, amelyek a határozat következményeiként jelentkezhetnek. E kö-> vetkezmények vizsgálatánál pedig az első szempont, amivel számolni kell, magának a Népszövetségnek a sértetlensége, fenntartása, tekintélye. Aki kilépett ebből a szövetségből, az szabad utat vett magának az olyan érvé­nyesülésre, aminek a keresésében csak a saját belátása, vagy a saját szándékai korlátoz­zák, de nem a népszövetségi keretekben vál­lalt kötelezettségek. Látjuk, mit jelentett az egész világra Németországnak a kiválása. Azóta Franciaország fegyveren tartja a kezét, gyűjti maga köré a biztonság-paktumok szer­ződő feleit, mert nem tudja mennyire akarnak elmenni a németek azokban a terveikben, amiket Berlinben szőnek s amelyekbe nincsen már betekintés. Nincsenek egyezmények, hogy felvilágosítást adjanak a miheztartásra. És a berlini titok tette félelmetessé az európai egész életnek a légkörét. Ez adta a világpoli­tikának azt az irányát, amely a paktumokban való csoportosításokra fordit minden tevékeny­séget. A népszövetségi határozatok pedig olyan A GENFI BEKE Mmdkét félt kialégileite az eif^a^i&ílsg elfogadott genfi határozat —• tavai szerint ,»kön^fétkünkkel soroltuk a hábo­rúi“ — Magyar ország és Jugoszlávia kölcsönös engedé­kenysége tette lahefövá a középút megkeresését Lávái római úti a a nemzetközi érdeklődés előterében (GENF, december 11.) A „Keleti Újság“ tegnapi száma már bejelentette a genfi meg­egyezést, amely egyszerre elvágta a világszerte működésbe lepett háborús uszítás fonalát. Ki mentette meg a békét, most már efölött indult meg a nemzetközi sajtóvita. Minden or­szág sajlója magának vindikálja a dicsőséget, az igazság azonban az, hogy a nemzetközi helyzet önmagát mentette meg, mert egyik fél sem tartotta alkalmasnak az időt habom viselésre. Ha már érdemeket vitatunk, akkor a kiegyenlítést kereső angol diplomáciának keli adnunk a pálmát, mert az ő ellenállása győzte meg Jugoszláviát arról, hogy tovább feszilni a hurt nem lehet, másrészt Magyarországot is. hogy a presztízsét ért támadások he­lyesbítése után ö is tehet annyi engedményt, amennyi kiveszi az ügy inércgfogát. Fontos szelepe volt a mindkét felre elfogadható megoldás sikerre vitelében Titulescnnak is, aki kezdettől fogva mérsékelni igyekezett Jugoszláviát, másrészt Magyarország felé is békés gesztust mutatva, a kiegyenlítődést szolgálta. A genfi határozatra a legjellemzőbb, hogy mindkét fél sikerének könyveli cl. De csak ezután fog eldőlni, hogy őszinte volt-c a megbékülés. Mert ha azt volt, akkor a konzekven­ciákat le is kell vonni. Nemcsak Genfben kellett helyreállítani a békét, hanem befelé is ezen kellett dolgoznia minden államnak, amely alighogy megszabadult a háború fenyegető kísér tététől. Az éjféli béke (Genf, december 11.) A'uiikor tegnap este a tanácsülés szónokai beszédeikhez hozzáfogtak, a béke elvben már helyre volt állítva. Mind­egyik fél hozzájárult a kiegyenlítő megoldás­hoz s ez a beszédek hangján is meglátszott. A kisantant szónokai hangsúlyozottan jelentették ki, hogy Magyarország meg nem vádolható, viszont Eckhardt is segédkezet ajánlott fel a terrorizmus nemzetközi leküzdésére. Még csak a magjmr kormány hozzájárulása hiányzott, amit Kánya külügyminiszter táv­iratilag kért. A Népszövetség éjjeli ülésének megnyitása után, éjfélkor belépett Kánya Kál­mán külügyminiszter a budapesti távirattal a kezében. Minden szem reá szegeződött 6 a ter­men. leírhatatlan hatású moraj futott végig. Kánya átnyújtotta a sürgönyt Vasconcelles portugál delegátusnak. A sürgöny aztán kézről, kézre járt a tanács asztala körül ülő érdekel­tek és nagyhatalmi képviselők között. Ekkor felállctt Eden, mint a jugoszláv-magyar viszály előadója, beterjesztette ,a délutáni tárgyaláso­kon megfogalmazott határozati javaslatot, amelyet a tanácsülés egyhangúlag fogadott el: 1. A nemzetek szövetsége legmélyebb rész­vétét fejezi ki Jugoszláviának és Francia- országnak, amelyek két nagy finkat, a béke két hősét veszítették el Sándor királyban és Barihon külügyminiszterben. A Népszövet­ség a legteljesebben elitéli ezt a politikai gyilkosságot. 2. A Népszövetség képviselői felhívják a tagállamokat, hogy a nemzetközi terrorizmus erélyesebb leküzdésére közös megállapodási létesítsenek. 3. A Népszövetség tagjai között újból hangsúlyozni kell a jó egyetértést. A tanács megállapítja, hogy a szine előtt lefolyt vitákból, továbbá a be­nyújtott jegyzékekből, emlékiratokból és más okmányokból nyilvánvaló, hogy különböző kérdéseket, amelyek terrorista elemeknek jugoszláv területen kívül történt tevékeny­ségére vonatkoznak, nem intéztek el a jugo­szláv kormány szempontjából kielégítő mó­don. Tekintettel arra, hogy e vitákból és ok­mányokból egyes magyar hatóságoknak leg­alább is gondatlansága tűnik ki és ezért felelősek lehetnek a marseillei merénylet elő­készítésével kapcsolatos eseményekért cs tekintettel arra másfelől, hogy a magyar kormánynak nemzetközi kötelezettsége alap­ján feladata késedelem nélkül minden alkal­mas szankciót alkalmazni azon hatóságokkal szemben, amelyek vétkessége esetleg meg­állapítható es áthatva attól a meggyőződés­től, hogy a magyar kormány teljesiti köteles­ségét, fölkéri ünnepélyesen a magyar kor­mányt, hogy a népszövetségi tanáccsal kö­zölje mindazon intézkedéseket, amelyeket e politikai döntések, amelyek minden eszközzel elejét akarják venni annak, hogy a Német­országéhoz hasonló elégedetlenségre okot ne adjanak. Az egyhangú határozat feltételeinek a mondatokba való beleszövegezése az a mű­vészet, amit a Népszövetségnek be kell tölteni. S ezzel a művészettel tartja fenn a béke- állapotot. /

Next

/
Thumbnails
Contents