Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)
1934-12-12 / 285. szám
!0 Kuenujsm» Tltulescu és Eckhardt beszédei a megegyezés biztos jelei A Kisantant kijelenti, hoşy Magyarország nemzeti becsületét nem akarta érinteni, Magyarorszag viszont teljes mértekben hozzájárul a terrorizmus kiirtásához Titulescu volt az első felszólaló 8 elmondja, hogy Románia azért csatlakozott a jugoszláv jegyzékhez, mert belső kapcsolatok vannak a két állam között s osztozik Jugoszláviának gyászában és mert egyetért azzal a jugoszláv követeléssel, hogy világosságot kell deríteni a marseillei bűntényre. Kijelenti azonban, hogy ez a lépés nem érinti Magyarországnak a becsületét, ha nem nemzetközi együttműködést kivan a bűnösség megbüntetésére. Nem szolgálja a békének az ügyét az, aki a nemzeti becsületet keveri bele ebbe az egész ügybe. Apponyi cmîck.-î Titulescu ezután Eekharddal polemizál, hódolatát fejezi ki Apponyi emléke iránt s azt mondja, hogy Apponyival egészen más hanggal tárgyaltak meg nagy kérdéseket. Más magyar választ vári volna — Nem szolgálja a béke ügyét, aki ilyen sérelmekkel szemben a nemzeti becsületre hivatkozik és igv akarja megakadályozni a barátságos munkát, ami okvetlenül előfeltétele a békének. En őszintén megvallva, más fajtájú magyar választ vártam volna, tárgyilagos helyreigazítást, hogy az adatokban tévedés volt, önkéntes fel—. Visszautasítom Eckhardt állítását, hogy a kisantant politikai mesterkedést folytat Magyarország ellen. A kisantant mindig a békének volt a barátja és a béke megteremtéséért dolgozott. A magyar megbízott jobban szolgálja hazája ügyét, ha makacs tiltakozások helyett inkább Ígéretet tesz arra nézve, hogy Magyarország igenis, megtorló intézkedéseket foganatosít azokkal szemben, kik hibát követtek el. A revízió cÍUn — Magyarország a mostani ügyet propagandára használta fel. Eckhard ur a revizió gondolata mellett akar hangulatot kelteni és ezt ugv akarja odaállítani, mint a béke eszközét. Ha az egész világon népszavazást rendelnének el, úgy csak egy maroknyi lenne a száma azoknak az elégedetlen nemzeteknek, amelyek revíziót sürgetnek. A revizionisták csoportja igen kicsmv, de be kell ismerni, hogy e kis csoportban a leghangosabb, a leglármásabb és leg türelme tloncnb Magyarország. Revízió csak akkor lehetséges, ha az érdekelt felek hozzájárulnak, A kisantant pedig Magyarország revíziós-törekvéseire számtalan eset ben kategorikus tagadással válaszolt. Kezet fogunk Magyarországa!! Kijelentette Titulescu, elismeri, hogy a revizió törvényes akkor, ha a Népszövetség egyhangú határozata hozza. Törvényes a kívánság, ha azt akarja megtudni, hogy ilyen egyhangú ajánlkozást az együttműködésre. A mérsékelt és komoly jugoszláv előterjesztés okvetlenül más választ érdemelt volna. . Titulescu a továbbiakban igyekezett kimutatni, hogy Magyarország mindenütt kitér a vád lényege elől és más dolgokra válaszol, nem a tulajdonképpeni vádakra. Megtorló intézkedést „kér egyes közigazgatási közegekkel szemben — Ha a menekültek csak törvénytelen utón szerezhettek magyar útlevelet — folytatta — ez bevallása annak, hogy törvénytelen utón tehát lehetett szerezni. Kérdem, milyen megtorló intézkedéseket foganatosít Magyarország azokkal a közigazgatási közegekkel szemben, akik ilyen törvénytelen iratokat kibocsátanak? Ami pedig a horvát. menekültek és a magyar hatóságok közti érintkezést illeti, a jugoszláv állítást megfordítva, azért teszek szemrehányást a magyar hatóságoknak, hogy nem álltak érintkezésben a menekültekkel és nem volt tudomásuk üzelmeikről—- Angliában, vagy Svájcban nem fordulhat elő, hogy megtűrjenek olyan menekülteket, akik fegyverrel vannak felszerelve, hogy aztán azt bármikor egy másik állam elleni merénylet céljaira használhassák. határozatot hozhat-e a Népszövetség, de törvénytelen, ha valamelyik tagállamnak a területi épségét, vagy belső függetlenségét sérti. Nem akarja semmiben sérteni a magyar kormánynak, vagy más kormánynak az érzékenységét, de kijelenti, hogy a reviziónizmust a terrorizmussal összefüggőnek tartja, olyan szálak fűzik össze, mint az apát a gyermekkel. A békét az mozditja elő, aki a határokat devaEzek után Eckhardt Tibor magyar főmeg- bizoft mondotta el beszédét. Azzal kezdte, hogy a szombaton elhangzott beszédekben nemes törekvés nyilvánult meg a nagyhatalmak részéről, a jó egyetértés fenntartása végett. Magyarország csatlakozik azokhoz a törekvésekhez, amelyek a terrorista bűncselekményeket nemzetközileg ki- A’áuják üldözni. Függetlenül a mostani kijelentésektől, hajlandó Magyarország tárgyalásokba bocsátkozni szomszédaival olyan rendé* szeti egyezmény.megkötése végett, mely a politikai menekültek ügyében rendszabályokat foganatosít s lehetetlenné teszi olyan panaszoknak a megismétlését, amilyeneknek a tárgyalása most szőnyegen van. ** Egyetértve az angol főmegbizottnak a ki________ XV U. ÉVFOLYAM, M. SZÁM, .1,»rmi , n ,n»»inin Ilii ihmm'jihi lorizálni és spiritualizálni akarja. Nem kívánjuk a nemzeti becsületet érinteni, ha egyes hatóságok hibáját rójjuk fel. Nem azért tesszük ezt, hogy valakit megalázzunk, hanem, hogy a békét megóvjuk. Kezet nyújtunk Magyarországnak és el akarjuk felejteni azokat a szavakat, amiket itt felhoztunk. Tegyük félre az érzékenységet s adja meg Magyarország Jugoszláviának azt az elégtételt, amit az ö és a mások békéje megkíván. Benes a lengyelek felé sújt Ezután Benes szólalt fel s mindenekelőtt tiltakozott Eckhardtnak az ellen a vádja ellen, hogy a cseh sajtó. Magyarországot alaptalanul vádolja és támadja. Ellenkezőleg, neki van panasza amiatt, hogy a magyar sajtó támadja és vádolja mindig Csehszlovákiát. A lengyel felszólalásra célozva állitja, hogy az ukrán terroristák üldözését a lengyel kormány kívánsága szerint Csehszlovákia mindig, foganatosította. Mihalus magyar útlevéllel utazott és Szlovenszkónak az önállóságát szerette volna kikiáltani. Befejezésül 'azt mondja, hogy a Népszövetség nem bíróság, hanem politikai testület s nem ítéletet, hanem politikai döntést kell hoznia. Ami Csehszlovákiát illeti, őszintén közre akar működni abban az egyetértésben, amit Titulescu a kisantant nevében Magyarország számára felajánlott. Súlyos a felelőssége a Népszövetségnek, ha megfelelő döntést nem hoz. Jellies is a magyar nép becsül«- tessékel emeli ki J e f t i cs beszéde következett ezután, ki köszönetét mond a felszólalóknak a Sándor királyról való kegyeletes megemlékezésekért. Hosszú beszédében azt fejtegette, hogy a magyar kormány nem nyújtott állításaihoz megfelelő bizonyítékokat. Tiltakozik az ellen a kijelentés ellen, amely politikai mesterkedésnek minősitette a jugoszláv jegyzéket. Kijelenti, hogy ■ \ Jugoszlávia sohasem tévesztette össze egyes magyar hatóságoknak az üzel- meit a magyar nép igazságérzetével és becsületességével. Nem kitánt egyebet, csak teljes világosságot és ezzel nem becsületet és ei'kölcsöt akart érinteni. Ismerteti a diplomáciai jegyzékváltást, ami a két kormány között történt. Vitába száll azzal az állítással, bogy a merényletet nem magyar területen készítették elő. A franciaországi vallomások szerint igaz, hogy nem Magyarországon élő terroristák hozták meg Sándor királyra a halálos Ítéletet, hanem másutt, de a végrehajtással az listásának azokat a tagjait bízták meg, akik Jankapusz- tán alaposan kitanulták a fegyverek használatát. Tényeket nem cáfolt meg a magyar kormány, ezért fenntartja a vádakat. Kijelenti továbbá, hogy Magyarország áldozatot is hajlandó volt hozni az ügy további elmérgesítésének^ elkerülése végett. Eckhardt Tibor figyelmébe ajánlja a Népszövetségnek a jugoszláviai magyar polgárok kiutasításáról szóló jelentéseket, amelyeket ismertet, kijelenti, hogy valótlan az az állítás, mely szerint e kiutasítások megszűntek volna, valamint valótlan az az állítás is, hogy ezeknek Magyarországnak bármilyen ténye okot adhatott volna. Eckhardt Tibor a késő esti órákban még folytatta beszédét. Este szünetet tartottak és 11 órakor újból-Összeültek éjjelt ülésre. Az ügy előadójául Eden angol főmegbizottat választották meg az elnök indítványára egyhangúlag. Nyomulóit a kiadótulajdonos LAt'KLAVU R- l!« nyomda 1 nihnAL. •* !*» Min . t A kisanfaet nem folytai politikai mesterkedéseket Eckhardt bejelents, hogy Magyarország hajlandó egyezményeket kötni sz :;mszédaival vánságával, meg akarja ő is rövidíteni a vitát. Titulescu beszéde sok feletti rendtartás kérdésében, hogy a mostanihoz hasonló panasz elő ne forduljon. Úgy* látszik körülbelül ez a lényege a megegyezésnek, ami a felszólalásokban megnyilvánul, de a felszólalások vita-beszédek is voltak. Az ülés délután fél négy órakor kezdődött, még pedig zárt üléssel, a nyilt ülést pedig 4 órakor nyitották meg, Mindenekelőtt felolvasták a francia delegációnak lapunk más helyén ismertetett javaslatát. (Genf, december 10.) A magyar-jugoszláv viszály elintézésére már a délutáni ülés megkezdése előtt az elvi megegyezés létrejött, voltaképpen ennek jegyében folyt le a vitának nagyrésze, A kisantant képviselői valameny* nylen kijelentették, hogy a magyar nemzet becsületét nem akarták érinteni, viszont ezzel szemben a magyar főmegbizott bejelentette, hogy hajlandó a magyar kormány tárgyalásokba bocsátkozni szomszédaival az emigrán
