Keleti Ujság, 1934. december (17. évfolyam, 276-300. szám)

1934-12-02 / 277. szám

postau pl&titá fa I şomera: No. 3056—1327,. ŞOtiTtESt V. :? \ ■' v-', •> , .vSJÉ ■ . V'--.!■ 5' •'•'-'.V-’'. vJ, v-v< p;>;v>y. • *..■■ . - V'Dk» ; '&■■■..+ ML: ••(';■:- •: • fe« Vasárnap. december 2. ~ • > , 1 , £ tiUjsäg Előífaeté&i árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon; egy évre 60, félévre 25, negyedévre 13.50, egy hónapra 6.50 pengő. Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP. XVII. ÉVFOLYAM. — 277. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÍSZ EUDBE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj Baron L. Pop ucca 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postaitok 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem la őriz meg a szerkesztőség. Titulescu Budapesten Titislesen Budapesten kérésziül utazóit Bukarestbe A párisi „Figaro44 szénásáéi«» cikke Jugoszláviát és líajíjarországol egyformán mérsékletre inti — A magyar sajtó egyöntetűen visszautasítja az emlékirat vádjait A szerb és magyar sajtö vitája, az emlék­irat koronatanújáról? Bihalus Vincéről (Paris, november 36) Titulescu elutazott Parisból Románia leié. A külügyminiszter résztvcsz Osztrovszkí szovjetkövet beiktatásán, majd Génibe utazik a Népszövetség decern» bér 5*én kezdődő ülésszakára. (Budapest, november 3(1.) Titulescu elindult Bukarest leié és pénteken este fél tiz óra­kor kercszíulutazott a budapesti pályaudvaron. A „Figaro46 mindkét féltül megértő szellemet vár (Púik, november 30■) Wladimir D’Örmesson a „Figaródban cikket ir a jugoszláv-ma• gyár viszályról. A magyarok védelmükre azt hozzák fel — írja, — hogy terroristák nem- csuk Magyarországon, hanem más országokban is menedékjogot élveztek■ Sajnos, ebben igazuk van s éppen ezért helyes Jugoszlávia eljárása, amikor a terrorizmus megfékezését kéri. Az előjelekből ítélve a Népszövetség valószínűleg helyszíni vizsgálatot fog elrendelni. Jó volna, ha Jugoszlávia mérsékelt magatartást mutatna s a magyarok is megértő szélléy miiek volnának, mert ebben az esetben a Népszövetség eredménnyel fogja végezni békítő munkáját. Icával aranyközéputat keres Barikon és a maga politikája között Talán nem is véletlen, hogy Románia nagy- tehetségű külügyminisztere, Titulesca Budapesten keresztül utazott haza Bukarestbe egyenesen Pa­risból, ahol szakadatlan tárgyalások közben töltött néhány napot. Előzőleg Genf ben járt, ahol részt- vett a kisantant külügyminisztereinek a török kül­ügyminiszterrel kiegészített értekezletem és bi­zonyára fontos szerep jutott ki neki a második jugoszláv emlékirat megszövegezésénél. Genfi hí­rek szerint Románia külügyminisztere a kialakult eszmecserékben inkább békítő feladatot vállal és egészen valószínűnek látszik, hogy a jugoszláv diplomáciai aktus második felvonásának lemcrsé- kclt végszavánál az ő mindenütt elismert diplo­máciai művészete érvényesült. Máskor is átrobogott már a Titulescu vonata Budapesten. Sőt, a külügyminiszter időt talált arra is, hogy végigautózza a gyönyörű magyar fő­város uccáit,. végigkocsizzon az Andrássy utón, érintse a Dnnapartot, ahonnan megbámulhatta a magyar főváros tündérszcp panorámáját, gépko­csija elsuhant a parlament sbktomyu épület­monstruma mellett, felnézett a királyi várra, amely méltósággal tekint szét a Duna két partján elterülő világvárosra. Nyugodtabb időkben mindez nem kelt feltűnést, inkább csak a riportereket ér­dekli, akik már kötelességszcrüen is ellenőrzik az előkelő külföldi vendég minden lépését. Most azon­ban szimbólumot és hangsúlyt látunk benne, hogy Titulescu, aki nemcsak Románia külügyminisztere, hanem az európai diplomáciai testületnek egyik legnagyobb tekintélyű tagja, annak ellenére sem kerülte el Budapestet, hogy a szövetséges Jugo­szlávia, a vádak egész arzenáljával bombázza Ma­gyarországot. Ez a futólagos, de mégis komoly tettként ható látogatás anélkül is sokat mond, hogy Titulescu semmiféle nyilatkozattal nem kisérte budapesti átutazását. Amikor egy ilyen európai stilusu sta­tus-férfiu, _akiről igazán nem lehet azt állítani, hogy a magyarországi politikának támogatója volna, Magyarországon keresztül utazik hazájába, hogy onnan ismét visszatérve, a jugoszláv-magyar konfliktus genfi elődöntő mérkőzésére siessen visz­sza, _éppen a magyar államvasutak vonalán gör­ditteti végig miniszteri szalonkocsiját, sok minden jut az eszünkbe. Mindenekelőtt az a gondolat tolak­szik az agyunkba, hogy a merénylők és merényle­tek boszorkánykonyhájának kikiáltott Magyaror­szág még sem lehet olyan veszedelmes, texasi mii- liő, ha a kisantant vezető államféríia magyar vasutakra és magyar rendfenntartó közegekre biz- za az életét. De arra is rámutat ez a röpke láto­gatás, hogy Románia nyugat felé vezető utjának legtermészetesebb iránya Magyarország felé. mutat. Titulescunak ugyancsak zsúfolt’ most a programja, mert talán mindössze két napig tartózkodhatik Bukarestben, _ hogy beiktassa hivatalába a szovjet követet és ugyanakkor tájékoztassa genfi és párisi, tárgyalásairól az uralkodót és a kor­mányt _tehát az idejét jól be kell osztania. Egy kacskaringós kerülővel jöhetett volna Csehszlová­kián keresztül is, de az „idő pénz“ elve nem en­gedhette meg számára ezt a felesleges luxust. Azért jött Budapesten át, mert ez a legegyene- sebb és legrövidebb ut. íme, mi minden van elrejtve abban az egy­(London. november' 30.) A Manchester Guardian párisi levelezője jelenti lapjának, hogy Moszkva, Bukarest cs Prága féltéke­nyen figyelik, nehogy Laval eltérjen Barthou politikájától. Litvinov, Titulescu és Tevfik Rusdi bej legutóbbi párisi látogatásuk alkal­mával óva intették Lavált attól, hogy a néme­tekkel egyezkedjék, mert ezt Barthou az Ön- gyilkosság politikájának tartotta. Remélik, hogy Laval megtalálja az arany középutat Barthou és a maga politikája között, amire utal az a válasz, amelyet a keleti paktum ügyében Lengyelországnak adott. Ez a válasz egyrészt Oroszországot akarja megnyugtatni, másrészt Lengyelországgal akarja tisztázni a ■helyzetet, végül pedig Németországot rá szó vetné venni, hogy csatlakozzék. Marseille polgármestere a francia hatóságok felelősségéről (Páris, november 30.) Babiöni képviselő, szerű újsághírben, hogy Titulescu Budapesten át Bukarestbe utazott. Többek, között az'is, hogy ez a néhány, órái utazás alaposan le fogja hűteni a há­Marseille hclyettespolgármesíere Párásban elő­adást tartott a marseillei merényletért való fe­lelősség kérdéséről. A francia hatóságokat sú­lyos mulasztással vádolta s azt állította, hegy akkor sem történhetett volna másképpen, ha a francia állambiztonsági hivatal előzetes meg­állapodást kötött volna a merénylőkkel. Sú­lyos mulasztásokat követett el a belügyminisz­térium is, elsősorrban Sarraud akkori belügy­miniszter. Román publicista a közeledés aljának megkereséséről B. Branisteanu az Adeverul-ban érdekes cikket ir a jugoszláv-magyar viszályról. Megállapítja a cikk. hogy Jugoszláviának nem volt más megoldása, mint a jegyzék be­nyújtása Genf ben, mert ez volt az egyetlen le­hetőség arra, hogy a belső feszültséget levezesse és megmentse a békét. A helyzet olyan, hogy Titulescut párisi útjára Románia és a kis­borús uszítok szenvedélyességét és a hadiszállítók profitra-éhes mohóságát. Pedig Titulescu egyet­lenegy szót sem szólott;..

Next

/
Thumbnails
Contents