Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-10 / 258. szám
KElEfi-nţS&G XVII. ÉVFOLYAM. 258. SZÁM. A traktor katasztrófája Munkanélküliségét okoz-e a gépek használata a mezőgazdaságban? (Kolozsvár, november 8.) Hosszú idő óta folyik a harc az ipari munkások és munkaadók között, hogy az ipari munkanélküliség csökkentése érdekében a munkaadók korlátozzák a gépek használatát- A világon uralkodó gazdasági válság egyik legfontosabb és emberi szempontból feltétlenül legfigyelemreméltóbb jelensége a munkanélküliség. Elméleti és gyakorlati közgazdák vitatkoztak és vitáznak ma is arról, hogy az ipari gépek használata mennyiben járult hozzá az általános válság kialakulásához? Sajnos ez a vita a dolog gyakorlati megoldásához egy lépéssel sem visz közelebb, mert mindenik pártnak meg vannak a maga érvei- Ezek az érvek legtöbb esetben csak elméleti jelentőségűek, de a helyzet az, hogy ma még csak a bajok elméleti utón való boncolgatásánál tartunk és igy az elméleti érvek jelentősége sem kicsinyelhető le. Abban a pillanatban, amint a probléma a gyakorlati megoldás állapotába jut. összeomlanak az elméleti bölcselkedések és talán egészen uj megvilágításba kerülnek a gépek használatának és a munkanélküliség kérdései. Támadás gazdák géphasználata ellen. Különös és a gazdatársadalmat tétlenségéből felrázó esemény történt a napokban a Bel- grádban ülésező XIX. nemzetközi, kereskedelmi parlamenti értekezletenAz értekezlet azt javasolta, hogy korlátozni kell a mezőgazdasági gépek használatát, 'mert ha a gazdák nem fognak üzemeikben gépeket használni, ezáltal a munkanélküliség lényegesen csökkenni fog. A gazdák bizonyos tekintetben személyes kérdést csináltak a határozatból és tiltakoztak az ügynek nemzetközi fórum előtt való ilyen beállítása ellen, több okból- Elsősorban megállapították az agrárállamok erre hivatott szervei, hogy ha a mezőgazdasági üzemekből minden gépet száműznek is g gazdák, ez nem fog lényegesen hozzájárulni a munkanélküliség csökkenéséhez. A szántógépek, vetőgépek egészen jelentéktelen számú embernek veszik elkeiíyerét. Sőt ha egy-két egészen alacsony fizetésű, napszámos ember, mint béres vagy napszámos, el is veszíti foglalkozását, az említett gépek használata következtében, a gazdaságnak intenzivebbé tett üzemében be tudnak, mint kenyérkeresők illeszkedni. Nem szabad elfeledni azonkívül, hogy a szántógépek használata viszont magasabb képesítésű ipari munkásoknak nyújt kenyérkeresetetHa tehát felállítjuk az egyenletet, meg lehet állapítani, hogy a mezőgazdálkodás egészen sajátos üzemet jelent, amelyben a gépek használata, vagy nem használata szociális nézőpontból egyáltalában nem bírálható el, vagy pedig nem érdemes bírálni jelentéktelensége miatt. Emlékezzünk a traktor-katasztrófáról! Hogy különben minden aggodalom teljesen felesleges a mezőgazdálkodás gépiesitését illetően, arra nézve szolgáljanak tanulságul a következők. Birtokosaink, sőt kisebb 30—40 holdas gazdáink is felbuzdulva azokon a híreken, amelyek nyugati államokból érkeztek hozzánk a háború utáni konjunktúra idején hozzá kezdettek a motoros szántógépek használatához. Az első ballépést rendesen követi a második! Legtöbben nem tudták a gépeket készpénz fizetésre megvásárolni, hanem kölcsönöket vettek fel traktor vásárlás céljaira. Az 1928-as év után bekövetkezett gazdasági' és pénzügyi válság aztán katasztrofális végű lett a traktoros gazdákra nézve. Kiderült, hogy a traktorok magas üzemi költsége és karbantartása miatt a gazdák alig tudtak a traktorok vételárából valamit törleszteni és, amint adósságuk, terhesebbé kezdett válni, fühöz-fához kapkodtak, hogy traktorjaiktól megszabaduljanak és valami módon rendezzék adósságaikat. Még rosszabbul jártak azok, akik olyanformán képzelték el a vásárolt traktor árának kifizetését, hogy cséplőgépet szereztek he traktorjaik mellé és bércséplést végeztek. Ezeket sokkal magasabb kamatteher ’nyomta és az amortizáció is nehezebb volt számukra. A bércséplés ugyanis a gabonaárak gyors zuhanása miatt megszűnt hasznothozó . foglalkozásnak lenni és igy a cséplőgép a traktor terhét súlyosbító tétellé vált. így aztán most már kár is arról prédikálni, hogy a traktorok munkanélküliséget okoznak. Legalább is a mi viszonyaink között szó sincs erről! De úgy látszik, hogy fejlettebb gazdálkodási rendszerrel biró államokban is kezdenek visszatérni az állati erővel való szántásra. Ismételjük azonban még ha minden nagyobb birtokos traktort használna, ez sem fokozná a mezőgazdasági munkások körében lényegesen a munkanélküliséget. Hogy állunk az aratógéppel? A mezőgazdát mindég a konzervativizmus és a nagy szociális érzék jellemezték. Soha olyan intézkedést nem tett egy gazda sem, amelynek éle a mezőgazdasági munkás ellen irányult volna. A földbirtokos, kisgazda és a munkás bizonyos pátriárkális közösségben élnek egy község határain belül és már ez lei - zárja, hogy antiszociális intézkedések születhessenek meg valamely mezőgazdasági üzem keretén belül. Jó pékla erre az aratógép esete. Az arató- gép egyiké azoknak a mezőgazdasági gépeknek, amelyeknek használata feltétlenül hasznothozó. Még sem tudott az aratógép általánosan elterjedni. Nagy gazdaságok is csak azért tartották gépszínjeikben az aratógépeket, hogy esetleges arató sztrájk esetén ne menjen tönkre a termés. A gyakorlatban nagyon szépen kialakult az aratógép. használatának, hogy igy mondjuk szociális rendszere. Csak akkor használták birtokosaink az aratógépet, amikor a részes arató munkások nem győzték a gabona gyors érése miatt az aratást. Néha más nézőpontok is tekintetbe jöttek, de azoknak éle sem irányult soha a munkások ellen. Érdekes különben, hogy például Bulgáriában és Dobrudzsában maguk a földművesek alakítanak arató szövetkezeteket , és szövetkezeti géppel végzik az aratást. Ez egyenesen azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a kis emberek jövedelmüket növelhetik gépek használata utján a mezőgazdaságban is. Túllőttek a célon! A felsorolt esetek csak éppen Ízelítőt nyújtanak arról, hogy a mezőgazdasági gépek használatának kérdését semmi esetre sem lehet szociális problémának felfogni. A belgrádi interparlamentáris konferencia tehát tullőt a célon akkor, amikor európai viszonylatban a mezőgazdasági gépek használatának korlátozását javasolta. Valószínű a nemzetközi szervek közismert tessék-lássék határozatával akarta elintézni a problémát. LTgy gondoljuk, hogy ha komolyan akarta volna a kérdést venni, nem mezőgazdáságon kezdte volna. Mert azt akármilyen elfogult bíráló megállapíthatja, hogy a gépek által okozott munkanélküliség nem a mezőgazdasági, hanem az ipari üzemek gépesítése által keletkezett. Ismételjük azonban a kérdést sokféleképpen lehet elbírálni. Annyit azonban megállapíthatunk; hogy a gazdák méltán.,tiltakozhatnak a belgrádi nemzetközi konferencia tendenciózus és minden alap nélküli beállítása miatt. Dr, Szász Ferenc. UJ KÖNYVEK Montgomery: A gyermekszív rejtelmei Az ifjúsági irodalom örökbecsű és örök érdekességü klasszikus müve uj átdolgozásban és kiadásban jelent meg az Athenaeum kiadásában. A fordítást Baloghy Mária végezte el, a könyvhöz a rajzokat, diszitéséket Sípos Béla művészete adta. A nagy, albumalaku, remek kiállítású könyv 90 lej minden könyvkereskedésben, a Keleti Újság kiadóhivatalában, vagy Lepagoriál C!uj. •kérje az Athenaeum ifjúsági könyvek jegyz űrét. A leănylfjusâgnak való és megfelelő legújabb könyvek közül messze kiemelkedik Joy Francis: Heten az intézetben cimü müve, amely magyar nyelven most jelent meg, ugyanakkor, amikor 4 európai nyelvre fordították le. A kitűnő magyar fordítás Nyireö Évát, a könyv illusztrálása és rajzai Sipos Béla művészetét dicsérik. A nagyalakú, remekkiállitásu és tartalmában még kltünöbb és még érdekesebb leányregény Francis: Heten az intézetben díszes kötésben 108 lej minden könyvkereskedésben, a Keleti Újság kiadóhivatalában, vagy Bepagenál Cluj. Kérje az Athenaeum teljes ifjúsági jegyzékét. Hans Dominik: A rikkancsKiraiy, a karácsonyi és ifjúsági könyvtermelés egyik büszkesége. Az újság- óriás birodalmában indul meg a cselekmény és úgy mutatja ,a rikkancskirály remek figuráját. A könyv számos kulturnyelven egyszerre jelenik meg. A magyar Kiadás nagy alakban, majdnem albumszerüen Kelen Ferenc kitűnő fordításában, Sipos Béla remek, egészoldalas rajzaival hatalmas kötetben és díszes kötésben, az Athenaeum kiadásábas 108 lej minden könyvkereskedésben, a Keleti Újság kiadóhivatalában, vagy Uepa.- genál Cluj. Kérje a karácsonyi ifjúsági újdonságok jegyzékét. May'Károly: XJti kalandjai. May Károly, a kalandos útleírások és regények klasszikus Írója, akit az egész világ minden diákja ismer. May Károlynak minden uj müvét vágyakozással várja öt világrész ifjúsága. Az Athenaeum-kiadásu May Károly úti kalandjai sorozatában most jelent meg „Bagdadtól Sztambulig“ cimü kötet, amelynél nagyobb szenzációt az ifjúsági irodalomban alig képzelhetünk. A vaskos kötet remek kiállításban, díszes kötésben 120 lej minden könyvke reskedésben, a Keleti Újság kiadóhivatalában, vagy Lepagenál Cluj. Kérje az Athenaeum ifjúsági újdonságok jegyzékét. lOO A legnagyobb magyar tragédia 100 év előtti első kolozsvári előadásának emlékére: eSZt©BHÍO I 1934 november 9-én este pontban félkilenchor Rendező: Kádár Imre, « Karmester Stefanidesz József. « A teljesen uj díszleteket tervezte: Itajnai Sándor. BANK BAN Katona József drámája, Hevesi Sándor scenaáriuma a'apján, 3 felvonásban, 7 képben ! Előtte: 1. Erkel Ferenc : Nyitány (24 tagú zenekarral). 2. Vásárhelyi János bevezető beszédet mond. 3. A Bánk bán opera bordalát zenekari • kísérettel éuekli: Tompa Sándor. 4. La Grange bravúr áriáját zenekari kísérettel énekli: Sólymosán Magda lOO esztendő !
