Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-19 / 266. szám

XVII. ÉVFOLYAM 266. SZÁM. 10 KELETf'UjSAG VILÁGKRÓNIKA LODY HADNAGY emlékére Lübeckben a múlt héten állítottak föl dí­szes emléktáblát. Karl Hans Lodyt húsz évvel ezelőtt, 1914 november 6-án mint kémet lőtték agyon a lon­doni Towerben. Letartóztatása és kivégzése annak idején óriási szenzációt keltett Angliában. Lody had­nagy, amint most róla mind a német, mind az angol sajtóban megírják, nem volt közönséges kém, hanem mint igazi hazafi vállalkozott veszélyes küldetésének elvégzésére. Lody kémkedésének egész irodalma van Angliá­ban és Németországban. A németek szívesen hasonlít­ják öt össze a tragikus sorsú Miss Edith Cavellel, akit a német katonai hatóságok Brüsszelben lőttek agyon. De angol életrajzírója, Sir Basil Thomson is elismeri róla, hogy tetőtől-talpig gentleman volt és szodálatos bátorságával még biráit is meglepte, amikor a statáriá- lis eljárás folyamán semmivel nem védekezett és ki­jelentette, hogy csupán kötelességét teljesítette. Lody hadnagy a német haditengerészetnél szolgált. Felesége amerikai származású asszony volt és az an­golt erős amerikai kiejtéssel, de tökéletesen beszélte. Angliába Norvégián keresztül jutott a háború legelső napjaiban, mint amerikai turista. Első pillanattól kezdve gyanús idegenként kezelték és már október első napjaiban letartóztatták Írországban. A bátor, fiatal tengerésztiszt, miként az a hivatalos aktákból kitűnt, semmi különösebb értékes adatot nem tudott eljuttatni Németországba. Mindössze annyi tör­tént csak, hogy Németországban az ő híradásából ér­tesültek arról a fantasztikus, de a maga idején egész Angliában valónak hitt történetről, hogy Skócia északi partjain nagyobb orosz segitöcsapatok szálltak partra és Anglián végigmasirozva, sietnek a nyugati harc­térre. A BOLYGÓK körül alighanem a Vénusz ismétli meg a Föld fejlő­désének történetét. Legalább is ez a véleménye a vi­lághírű angol csillagász, Sir James Jeansnek, amint azt bővebben kifejtette az angol rádióban néhány nap­pal ezelőtt tartott előadásában. A Vénusz olyan közel van a Naphoz, hogy majdnem kétszerannyi kisugár­zásban részesül, mint a Föld és ennek következtében a bolygó felszínét olyan sürü felhőréteg borítja, hogy a felhöréteg mögé a csillagászoknak még egyetlenegy alkalommal sem sikerült betekinteni. A Vénusz lég­körében nincsen oxigén és igy rajta egyelőre a szerves élet bármilyen formája elképzelhetetlen. Minthogy azonban kétségtelen, hogy a mi bolygónk fejlődésének korábbi szakaszaiban is volt olyan idő, amikor a Föld felszínén nem volt a legkisebb vegetáció sem, az oxi­gén hiánya még nem teszi lehetetlenné azt, hogy a Vé­sd nusz további fejlődése alatt megismételje a Föld tör­ténetét. Ezzel szemben Sir James mostani előadása alkal­mával kifejtette, hogy az élet keletkezése a Földön olyan magában álló és olyan sajátságos körülményeket megkívánó esemény volt, amely nem valószínű, hogy másodszor is előforduljon a mi Naprendszerünk törté­netében. Sőt ö a maga részéről nagyon hajlik affelé, hogy az élet keletkezése és igy természetesen embe­rek létezése i3, teljesen magában álló és meg nem is­métlődő esemény volt. A LÉGI GASZTRONÓMIA szabályaira bizonyosan még nagyon kevesen gondol­tak. De mert a repülőgépen való utazás mindinkább kezd normális alkotórésze lenni a mindennapi életnek, a repülőgépek utasait a gyorsaságon és a technikai részletek ismeretein kívül kezdi érdekelni az a tény is, hogy hosszabb, esetleg egész napot is igénybevevő légiutazás esetén, használhatja-e étkezökocsinak a re­pülőgép utasfülkéjét. A Daily Telegraph égyik legutóbbi számában ér­dekes beszélgetést olvastunk erről a kérdésről, ame­lyet a lap riportere, Mr. Thorneval, az Imperial Air­ways konyhafönökével folytatott. Mr. Thorne maga is hetenkint többször teszi meg az utat a brit légiforgalmi társaság óriási, husz-harminc személyes utasgépein London és Páris között. Mr. Thorne, a légi étkezöko- csi főnöke, miközben vendégeinek lunch-öt szolgált fel a Croydonból késő délelőtt induló gép szalonjában, va­lahol a csatorna felett, érdekes dolgokat figyelt meg arról, hogy légi utazás közben milyen ételeket szabad és nem szabad fogyasztani. Szerinte a könnyű és friss ételek a legbiztosabbak és még a szin is sokat számit, így a repülőgép menüjén a legideálisabb étel a friss, zöld- és pirosszinü salátából és paradicsomból készí­tett előétel. De szigorúan mayonnaise nélkül, amely­ben nemcsak a sárga szin a kellemetlen, hanem va­lahogy ez a nehéz és fűszeres anyag, ha felszolgálták, a legtöbbször bajt okozott és előidézte a rettegett légi­betegséget. Konzervételeket a légi étrenden sohasem szolgálnak fel, mert annak használata szintén vesze­delmesnek bizonyult. Az italok közül, különösképpen hangzik, de leg­rosszabb hatása a feketekávénak van és Mr. Thorne- nak sokszor csak nagy erőfeszítéssel sikerült utasait a fekete kávéról lebeszélni, amikor azok kezdődő rosszullétüket éppen egy csésze erős feketekávéval akarták gyógyítani. Az alkoholos italokat általában véve nem tartja ajánlatosnak és a szódavizet sem. Az ő találmánya, egy „gimlet“ nevű ital, amelyet gin- és citromlé összekeveréséből állít elő. Mr. Thorne úgy találta, hogy a légibetegség sok­kal szeszélyesebb valami, mint a tengeri betegség és majdnem lehetetlen elkerülni, ha valaki hajlamos rá. A nők általában véve sokkal betegebbek, mint a fér­fiak, bár színüket jobban megőrzik. A férfiaknál a légibetegség leginkább abban jelentkezik, hogy az ar­cuk ijesztően hamuszürkkévé válik. Nagyobb magasságokban a főzés szabályai felbo­rulnak. Ha a repülőgép vihar miatt két-, sőt három­ezer méter magasságra is kénytelen fölkapaszkodni, a forráspont természetesen megváltozik. De nagy ma­gasságban az ételek hajlamosok a gyors megromlásra is és van kényesebb étel, igy például a marhanyelv, amit kétezer méter magasságon felül nem lehet fel­szolgálni, mert megfeketedik és egyszerűen élvezhetet­len lesz. Kétmilliárdot jegyeznek a tiszt­viselők és a magántökések a kölcsönből (Bukarest. november 17.) Hogy megkönnyít­sék a köztisztviselőknek a kölcsönjegyzést, meg­engedték, liogy hat hónapi részletben vonják le a jegyzett összeget fizetésükből, novemberi kezdettel. Számos városból érkeznek olyan jelentések, hogy a kistőkések sietnek az országfejlesztési kölcsönbe fektetni vagyonukat. A fővárosban is kielégítően haladnak a jegyzések, hozzá­vetőleges számítás szerint a kistőkések, magá­nosok és állami tisztviselők mintegy kétmilliár­dot jegyeztek. A pénzügyminisztériumnak az az intézke­dése, hogy elfogad zárolt lejeket is, nagy érdek­lődést keltett különösen a külföldiek között. Sokan táviratilag utasították a bankokat, ahol pénzük zárolva van, hogy siessenek azt le­jegyezni. Biztosra veszik, hogy az ily módon jegyzett összegek szintén többszázmillióra fog­nak rúgni. A monopol pénztáránál naponta átlagban kétmilliót jegyeznek. Az erdélyi ban­koknál szintén kedvező a helyzet. Egyedül az Erdély Banknál 1 millió 540.000 lejt jegyeztek- A fémipari szövetség 1 milliót jegyzett tagjai­nak a külön jegyzésein kiviil, akik eddig 30 milliót jegyeztek. A Banca Timişoareinâl 2,688.000 lejt, az Albina banknál 1,500.000 lejt jegyeztek. A pénzügyigazgatóságok beküldött jelentései szerint egyedül az adóhivatalok utján 25 millió értékű jegyzés folyt be­A párisi román követség tudatta a külügy­minisztériummal, hogy a francia közönség rendkívül érdeklődik a kölcsön iránt és számos francia nyelvű prospektust kér, ami bizonyítja a kölcsön sikerét a külföldiek körében is. * * Akar Ön egészségesen étkezni? Akkor keresse fel a „Dieta“ vegetárius éttermet, Str. N. Iorga 2. szám alatt, ahol a legizletesebb és legtisztább ételeket a legolcsóbban élvezheti. Kedvező abonoma-rendszer. Ebéd 3 fogásos 25 lej, vacsora 2 fogásos 20 lej. SCHERG megint a legújabb, legszebb és legjobb őszi különlegességeket hoz2a férfi öltöny, ulster és télikabát, valamint nőikabát és ruhaszövetekben. Plaidek, takarók, szőnyegek. Gyári lerakat: Cluj, PiaJa Unirii No. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents