Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)
1934-11-17 / 264. szám
2 és összes energiáinak éber szolidaritását. E cél elérése végett szükséges elsősorban a nyugalom és béke atmoszférájának fenntartása, amelyben a szenvedélyek letompittas- sanak, hogy igy a nemzet összes erői a nagy nemzeti érdekeket szolgálhassák, amelyeket kötelességünk is szolgálni és azokat megvédeni. A pénzügyi ; avaslat feltételei — Szenátor Urak! Képviselő Urak! A munka, amelynek megvalósítására kormányom vállalkozott, teljes kifejtésben van. Az államélet minden terén az építés és ujjáalko- tás tevékenységét határozottsággal és kitartással vezették és rövid idő alatt érezhető eredményeket és javulásokat mutattak fel. — Az általános helyzetet továbbra is pénzügyi és gazdasági jellegű problémák uralják. E helyzet szabályozására az eddig hozott intézkedések és különösen azok a rendszabályok, amelyek a mezőgazdasági termékek értékesítését szolgálták, kapcsolatban egy uj kereskedelmi rendszer alkalmazásával és az adósságok likvidálásáról szóló törvény életbeléptetésével, megteremtették a köz- és magánhitel helyreállításához szükséges barátságos légkört és ezzel azokat a feltételeket, melyek a nemzetgazdaság minden terén egyre jobban kihangsulyo zódó céltudatos tevékenység számára szükségesek. — Ez a tevékenység meg toKOzöam log újabb intézkedésekkel, amelyeknek célja: munkára ösztönözni a termelést, különösen a földművelés minden tényezőjét és a gazdasági élet szervezetét alkalmazkodásra bírni az általános krizis okozta szükségletekhez, megőrizve azt a meggyőződést, hogy az ország gazdasági feléledésének késedelem nélküli következménye lesz a pénzügyi fellendülés is. — Az országfejlesztési kölcsön aláírásainak eredménye nemcsak a szolidaritás fényes megnyilvánulása, hanem bizonyítéka is az anyagi lehetőségeknek, amelyekre támaszkodhatunk az ország gazdasági és technikai felépítésének munkájábanCsak szetvszeti és egységesítő törvények késaisnek — Szenátor Urak! Képviselő Urak! Az ország általános helyzete és jelenlegi szükségletei épitő munkát kívánnak a nemzeti munka minden ágában, amit nemcsak törvényhozási intézkedésekkel kell megvalósítani, hanem méginkább közigazgatási megoldásokkal és rendszabályokkal, amelyeknek eredményessége függ attól a határozottságtól és gyorsaságtól, amellyel alkalmaztatnak. így ez ülésszak folyamán a törvényhozás tevékenysége kizárólag olyan törvények hozatalára fog szorítkozni, amelyeknek célja az államéletet domináló szervezeti problémák megoldása és a törvénykódexek egységesítési munkálatainak megvalósítása. — A kormányom által önök elé terjesztendő törvényjavaslatok e célnak meg fognak felelni. U$ közígazgaiási reform — A közigazgatás szervezéséről szóló törvényjavaslat a helyi érdekek jobb és takarékosabb gazdálkodását fogja lehetővé tenni, egyúttal megteremti azokat a feltételeket, amelyek az állam, megye és községek közigazgatásában a szükséges folytonosságot biztosítják. S?akkamarák és szakoktatás — A szakkamarák végleges szervezéséről szóló törvényjavaslat e kamarákat a kezdeményezés és a gyakorlati aktivitás szerveivé fogja átalakítani, hogy igy megfeleljenek létesítésük céljainak A legfőbb gazdasági tanács szervezése a körülmények által kivánt megalapozottsággal és azok által körülirt szereppel, nem zetgazdaságunk nélkülözhetetlen irányitója lesz. — A szakoktatás újjászervezéséről szóló törvényjavaslat kiegészíti az oktatás szervezésének munkáját, megnyitva a lehetőséget az KuETtUism UJ generációk számára a gyakorlati pályák felé, amelyek jobban megfelelnek a mai gazdasági feltételeknek. A korrupció üldözésére — A miniszteri felelősségről szóló törvényjavaslat, valamint a közpénz hűtlen kezelőinek minél gyorsabb üldözéséről és megbüntetéséről szóló intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatok az eddigieknél erősebb garanciákat fognak nyújtani a visszaélések megszüntetésére és a közvagyon kezelésében jobb gazdálkodásra. Szövetkezeit törvény — A szövetkezetek szervezéséről szóló törvényjavaslatot a kamara elé terjeszti kormányom, hogy minél hamarább megteremtessenek azok az eszközök és feltételek, amelyek a gazdasági, társadalmi szempontból oly fontos mozgalom minél alaposabb és eredményesebb működéséhez szükségesek. — Kormányom legfőbb gondja ma inkább, mint valaha, hadseregünk szükségleteire és megerősítésére fog irányulni, mint az állam létezésének állandó biztositékára. A nemzetközi béke és egyetértés politikája, amelyet minden kormányom állandóan folytatott, nem téríthet el és nem szabad, hogy eltérítsen attól a kötelességünktől, hogy őrködjünk, hogy hadseregünk bármely órában teljesíthesse feladatát. —A hadsereg összes szükségleteit késedelem nélkül ki kell elégiteni. E cél elérésére semmi erőfeszítés nem nagy és semmilyen áldozat nem hiábavaló. — Kormányom ebben az ülésszakban törvényjavaslatokat fog beterjeszteni a hadsereg fejlesztéséről és szervezéséről. — Románia külpolitikája határozottan és világosan folytatta annak az útnak a követését, amelyet a nemzet állandó szükségletei oly természetesen jelöltek ki számára. Azt az utat, amelytől nem fog eltérni sohasem, mert csak ha hittel és meggyőződéssel ezt járjuk tovább, akkor tudjuk nemzeti érdekeinket összhangban tartani a béke megőrzésének parancsoló szükségességével. Xi íi. lv;. üiya:x al yzajL Â balkáni béke — így 19934 február 9-én. Athénben Románia, Görögország, Törökország és Jugoszlávia aláirták a Balkán-szövetségre vonatkozó szerződést, amely a Balkán jelenlegi területi rend jének végleges fenntartásán és biztonságának védelmén alapszik. — A szoros baráti kapcsolatok, amelyek Románia és Bulgária között fennállanak, valamint a kivétel nélkül az összes balkáni államok között keletkezett bizalomteljes viszony eredményezi, hogy a békét biztos alapokra fék tessük éppen ezen a vidéken, ahol valaha az a leginkább volt fenyegetve. — A támadó ország definíciójára vonatkozólag az elmúlt évben Londonban kötött megállapodás folytatásaként, amely egyúttal védelem alá helyezi minden erőszakos eszközzel, vagy aktussal szemben a román uralom alatt álló területet, ez év junius 9-én Románia és a Szovjet, Szocialista Köztársaságok Uniója között jegyzékváltás történt, amely az ország vitális érdekeit kielégíti és amellyel kapcsolatban a két ország felvette a diplomáciai összeköttetést. Románia a tizenhét év óta megszakított kapcsolatok felvételében a két állam közötti béke legbiztosabb zálogát látja. — Egyébként az a tény, hogy a Szocialista Szovjetköztársaságok Uniója 1934 szeptemberében elfogadta a meghívást és tagja lett a Nemzetközi Szövetségnek állandó tanácstagsági hellyel, bizonyltja, hogy nagy keleti szomszédunk vissza kívánja foglalni helyét a nemzetek közösségének keretében és a nemzetközi kapcsolatok alapján elfogadja azt a törvényt, amelyet a békeszerető népek hoztak és amely nem más. mint a nemzetek szövetségének alapszerződése. Magatartás a nemzetközi helyzetben Azért a vonzóerőért, amelyet a genfi egyezmény — minden átmeneti fogyatékosságai dacára, — mint a világbéke legfontosabb tényezője gyakorol, teljes hálánkat érdemli meg. Románia kötelességének tartja ismét kifejezni bizalmát a Népszövetség rendeltetése iránt. — Minden örvendetes jel dacára, amelyek annyi oldalról mutatkoznak, a nemzetközi helyzet bizonyos tüneteket árul el, amelyek állandó és fáradhatatlan őrködést írnak elő. Románia, ami őt illeti, teljes mértékben el fogja végezni azt a feladatát, amelyet mmt nemzeti államnak és mint európai faktornak el kell végeznie. — A szerződésekből folyó összes kötelezettségek lelkiismeretes végrehajtásával, szövetségei iránt való törhetetlen bizalommal, a barátság kapcsolatainak megszilárdításával kivétel nélkül az összes népekkel, a Balkánszövetség s a kisantant között megállapított párhuzamos akció fejlesztésével, Románia megmutatta, hogy nem fog kímélni semmiféle fáradságot és erőfeszítést a cél elérésére: béke mindenütt, de mindenekelőtt béke határainkon, tökéletes béke mindenkivel, de mindenekfölött béke, amely teljes mértékben tiszteletben tartsa nemzeti lelki- ismeretünk parancsait. Agítác ók és fermékctlen viták né kü — Szenátor urak, Képviselő Urak! A ránk- nehezedö idők súlyossága kötelességévé teszi az összes felelős tényezőknek, hogy távol tartsák magukat az agitációk és terméketlen viták utjátói és erőiket koncentrálják a teremtés és újjáépítés munkájára, — ez az egyetlen, amely végleg konszolidálhatja hazánkat. Abban a meggyőződésben, hogy önök mindnyájan át vannak hatva ettől a jelszótól és hogy jó eredményre fogják vinni a megkezdett munkát, kívánok ahhoz kitartást és kérem a Mindenhatót, adja áldását az önök munkásságára. — A törvényhozó testületek rendes ülésszakát ezennel megnyitottnak nyilvánítom. A királyi menet A trónbeszéd felolvasását a parlament tagjainak állandó ovációi kísérték. Különösen azokat a részeket, ahol az erők összefogásáról, a hadsereg fejlesztéséről, az ország békeakaratáról és a szövetségek kimélyitéséről volt szó, fogadták nagy tapsok, a trónbeszéd végén pedig végetnemérö éljenzés következett. Ünnepi ülés volt. amely ezúttal még fokozottabban kívánta kifejezésre juttatni a nemzet képviselőinek szeretetét a király iránt és a király felhívásának komolyságát az ország összes eleven erőinek minél szorosabb együttműködése iránt. Az ovációk elmúltával a királyi menet a szokásos ceremóniák között ismét visszatért a királyi palotába. Akik fával maradtak A kamara és szenátus pénteken délután taitandó isiseiken választják meg uj elnökségeket. Nem fognak gyászülésí tartani Sándor király és Barthou emlékére, mert a trón- beszéd megemlékezett róluk. A törvényhozó testületek holnapi ülése után tiz napos szünidőt tartanak. A mai ünnepi megnyitáson nem voltak jelen: Áverésen tábornok, Maniu, Grigore Fiíipescu, Iunian és Bratianu György s nem volt a Magyar Párt elnöke, Bethlen György gróf sem. A Lupta szerint benyújtják a pénteki ülésen a Skoda-ügy vizsgálatának jelentését is.
