Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-17 / 264. szám

turópaszerte kiélésedéit a külpolitikai helyzet iHinden állam fegyrerbezib — \ Saar’yídékcn Knox fő* l*íílos és a német front kölcsönös vádakat emel egymás ellen — A* angol hadágyminiszter a jövő háborúját em- fegeti, amelyből minden épkézláb angolnak ki kell vennie a részét — Gömbös a szembenálló lelek fegyverkezésé­nek aránytalansága miatt nem fél a háborútól SVTL ÉVFOLYAM. 26t SZÁM. ____________ Kntnüjs (Kolozsvár, november 15.) A magyar kép­viselőház külügyi bizottságának ülésén Göm­bös beszámolója után Bethlen István gróf is felszólalt s többek között megállapította, hogy a külpolitikai helyzet valóban aggodalomra ad okot- Minden vonalon az idegesség uralja a kedélyeket. A bukaresti sajtó a parlament meg­nyitásával kapcsolatban feszült külpolitikai légkörről ir, sőt az Adeverul azt mondja, hogy a román parlament talán még sohasem nyi­totta meg kapuit ilyen nehéz körülmények kö­zött. A lap figyelmezteti az illetékeseket, hogy minden lépésüket alaposan vizsgálják meg és minden mozdulatukat számítsák ki. Scrutator, az ismert román újságíró három érzékeny pontot lát az európai politikában. Az egyik a Saar-kérdés. A másik a középeurópai helyzet s a harmadik Jugoszlávia panasza a Népszóvét­ségnél. amelyet a november 20-án kezdődő ülésre nyujtanak be Sándor király meggyil­kolásával kapcsolatban. Ez a három, idegköz­pont — írja, — amelyeknek érzékenységétől függ a béke, vagy a háború. A nemzetközi politikában újabb izgalmat keltett a Saar-vidéki német front panasza a Népszövetségnél, amely nyílt vádakat hangoz­tat a Saar-vidéki kormány zóbizottság angol elnöke, Knox ellen. Ezzel egyidejűleg érkezik a bir, hogy a csehszlovák honvédelmi miniszter a képviselőházban bejelentette a katonai szol­gálat felemelését és a határvidéki nagy erődit- ményvonalak kiépítését. A nagy fegyvercsörgetésben kissé meg­nyugtatóan hangzik Gömbös egyik francia lap­nak adott nyilatkozata, amelyben pillanatnyi­lag nem tartja valószínűnek a háborút. Sőt Gömbös a marseillei merényletnek népszövet­ségi tárgyalását sem tartja veszélyesnek, sőt ellenkezőleg kívánatos, hogy a kedélyeket meg­nyugtassák. Knox es a német front kölcsönösen vádakat hangoztatnak. (Saarbrücken, november 15.) A német nem­zeti alakulatokat összefogó német front vezető­sége emlékirattal fordult a népszövetségi tit­kársághoz. Az éleshangu emlékirat hevesen támadja a Népszövetség által kiküldött Saar- vidéki kormányzó bizottságot s különösen an­nak elnökét, Knox angol kormányzót. Az em­lékirat szerint Knox a Saar-vidéki német fron­tot a német nemzeti szocializmus egyszerű függvényének tartja s működését minduntalan akadályozza. Ezzel szemben a németországi emigránsokat vezető pozíciókba helyezi és nagy befolyást biztosit számukra- A német íront követeli az emigránsok kiutasítását s nem tartja megengedhetőnek, hogy a népszava­zásnál szavazati jogot kapjanak. Ez a szavazás meghamisítását jelentené. Elpanaszolja az emlékirat azt is, hogy a francia kormány az emigránsokat felfegyverzi, mert az a célja, hogy ezekkel megzavartassa a szavazást és ürügyet szolgáltasson a francia csapatok be­vonulására és igy a népszavazás elhalasztására. Ezzel szemben Knox a német frontot vá­dolja rendzavarással s azt állítja, hogy a front­hoz tartozó német fiatalságot Németországban katonai kiképzésben részesítik. Knox állítása szerint a front az ő lakásában is kémet tartott, aki a házkutatások megállapítása szerint ál­landóan jelentéseket tett a frontnak és Berlin­ben a kormányzó lakásán tartott megbeszélé­sekről. Éppen ezért Knox sürgeti a nemzetközi rendőrség megerősítését, amelynek főleg Cseh­országban toboroznak legénységet, mert ott olyanokat is lehet kapni, akik jól tudnak néme­tül. Prágában eddig mintegy ezer jelentkezőt Írtak össze. A Saar-vidéki népszövetségi bizottság Aloisi elnöklete alatt szerdán ülést tartott Rómában és a kérdéssel összefüggő pénzügyi és gazda­sági problémákat tárgyalta meg- A kérdésnek ez az oldala szintén komoly ütközőpont a két érdekelt ország között. Németország szakértői megélkeztek Rómába, hogy a bizottsággal tár­(London, november 15.) A Lordok Házában izgalmas vita volt Anglia fegyverkezése körül. Haisham hadügyminiszter nagy beszédben sür­gette a szárazföldi hadsereg megerősítését, amelyre szerinte nagy feladatok várnak, még­pedig fontosabbak, mint 1914-ben. Negyven­egy uj repülőrajt akar a kormány felállítani s már kilencven ingatlant meg is tekintett a légi kikötők építéseinek céljaira. A gyarmato­kon is nagy védelmi telepeket építenek- Singa- poréban nyolcszázezer, Honkongban ötszázezer fontos hadiberuházást eszközölnek. A jövő há­borújából minden éptestii angol polgármik ki kell vennie a részét. Baldwin kijelentése, hogy Anglia határa a Rajnánál van, azt jelenti, hogy a szigetországnak fel kell készülnie egy esetle­ges Belgiumon, vagy Hollandián keresztül végrehajtott támadásra. Mottistone lord éles szavakkal kritizálta a hadügyminiszter beszédét és kifogásolta, hogy Anglia határát a Rajnához teszi, azt kérdezve, hegy miért nem teszi mindjárt a Volgához, vagy az Eufrateshez! Aki veszi magának azt a fáradságot, hogy Németországba utazzon — mondotta, — meggyőződhetik arról, hogy egy német sem akar háborút Anglia ellen s nem is lehet ilyen szándékot feltételezni a németekről, mert ez nagy ostobaságot jelentene részükről­Flottaegyezményről szó sem lehet. (London, november 15.) Az előzetes flotta­értekezletről még hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki, d« kiszivárgott hirek szerint semnn­(Páris, november 15.) Az Agence Econo- mique et Financiere nyilatkozatot közöl Göm­bös magyar miniszterelnöktől. Magyarország eddig — mondotta Gömbös a lap munkatársá­nak — Lengyelországgal, Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal kötött kulturá­lis egyezményeket, amelyeknek célja, hogy ezekkel az országokkal szorosabbra fűzze viszo­nyát. A közel jövőben nem fogok Berlinbe utazni. A leszerelés kérdése szoros összefüggés­ben van a fegyverkezés kérdésével és elsősor­ban a fel fegyverzett államokat érdekli. Tekintve a felfegyverzett és leszerelt államok közötti nagy aránytalanságot, e pillanatban nem kell háborútól tartani. Magyarország függetlenül a fell'egyverzett államoktól és mindenféle külső beavatkozástól mentesen tovább halad a béke utján. A külpolitikában a római egyezmény politikai eszmélt követi. A francia újságíró 3 gyaijanak. Szombaton a bizottság Geafbe uta­zik, mert a Saar-kérdéssel foglalkozó rendkívüli népszövetségi ülésszak a jövő héten nyílik meg. A Saar-vidéki franciák egy küldöttsége szen­dén kihallgatáson volt Laval külügyminisz­ter Bél­‘ A b orv át almok. (Pária, november 15.) Az izgatott világ- politikai légkörre jellemző, hogy egyes francia lapok részletesen foglalkoznak Henry Pozzi ujságirő „A háború visszatért“ cimü könyvé vei s hő részleteket közölnek belőle. A francia lapoknak élénk felfigyelése erre a röpíratra mindennél jobban jellemzi a feszült helyzetet. Az újságíró az Echo de Parisnak munkatársa s mint ilyen, nagyobb utazást tett Középeuró- pában. Trumbits, a horvátok egyik vezéralakja* aki az egyesülés idején. Jugoszlávia külügy­minisztere volt, lakásán fogadta Henry Pozzit. A francia újságíró kérdésére, hogy lesz-e há­ború, Trumbits igy felelt: — Ez végzetszerűen jön! Kijelentette, hogy a horvátok egy katKoIí- kus jellegű, nyugati mintára épült államot akarnak az Adriától—Lengyelországig, amely- köztársasági alapon állana és falat alkotna a germán tengerrel szemben. féle eredményre nines kilátás. Az angol köz­vetítő indítványt sem Amerika, sem Japán nem hajlandó elfogadni. Osumi japán hadi­tengerészetügyi miniszter azt ajánlotta kor­mányának, hogy mondja fel a fennálló flotta- egyezményt, mert a késedelem csak megnehe­zíti Japán helyzetét. A japán kormány helyesli ezt az álláspontot, de a végső határozathozatalt a két végére halasztotta. Wishing toni jelentés szerint Roosevelt nagy választási győzelme után még élesebben szembe fog helyezkedni Japán követeléseivel. Washing­tonban olyan hirek terjedtek el, hogy Anglia külön is tárgyalt Japánnal s bizonyos kérdé­sekben megegyezésre jutottak, E híreket Mac­Donald miniszterelnök cáfolja­A Daily Herald újabb fordulatról számol be. Az angol lap szerint MacDonald tanács­kozásokat folytatott Amerika leszerelési fő- megbizottjavai, Norman Dawissal s arra az el­határozásra jutottak, hogyha Japán nem haj­landó belemenni az angol-szász hatalmak javaslataiba, akkor Anglia és Amerika külön egyezményt kötnek. Ez az egyezmény Anglia számára hetven cirkálót engedne meg és Anglia azonnal hozzáfogna két csatahajó építéséhez.. Amerikából újabb fegyverkezés hire érke­zik. A légügyi tanács javasolta a kormánynak nyolcszáz uj repülőgép építését, azzal az indo­kolással, hogy Amerika kell legyen a leghatal­masabb légihaderejíi állam. A repülőgépeket három év alatt állítanák elő és akkor az Egye­sült-Államoknak 2400 repülőgépük volna. kérdésére, hogy Magyarország hajlandó-e a kisantanttal tárgyalni, Gömbös kijelentette, h'o'gy a szomszédokkal csak őszintén hajlandó leülni a tárgyaló asztalhoz. Jó volna, ha a tár­gyaláshoz a nagyhatalmak is csatlakoznának. A tárgyalások feltételeit a római egyezmény íogla'lja magában. A marseillei merénylettel kapcsolatban Gömbös kijelentette, hogy a ma­gyar kormány jónak találja, hogy az ügyet a Népszövetség elé viszi a jugoszláv Jcormány, mert meg kell már egyszer állapítani, hogy kit terhel a felelősség a merényletért. Nincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban hirdet eemmmmmmmmmammemamammmmmmmmmmsmmm \x ancjoi Kadügyminiszler ismét a Rajnát emlegeti angol ItaSárnak Gömbös szerint nem leéli háborútól tartani

Next

/
Thumbnails
Contents