Keleti Ujság, 1934. november (17. évfolyam, 250-275. szám)

1934-11-14 / 261. szám

Franciaországban vfres lOnlciescicHci, Len ionban fegyverek lázas kovácsolásával ünnepelték a fegyverszünet emlékét Leleplezések és rádióbeszédek hangzottak el — „Lámpavasra Herriottal!“ 2____________ ___________________ Knfrt-msm (Páris, november 12.) A fegyverszünet év­fordulóján véres összeütközések voltak Francia- országban. Páriában hatalmas tömeg tüntetett Doumergue mellett és a. radikálisok ellen. Sűrűn hangzottak a kiáltások: — Lámpcnmra Herriottal! Narrbonne-ban a jobb- és baloldali elemek üt­köztek össze, nyolc sebesülés történt. Lillebe.i a jobb és baloldaliak összeütközése kö­vetkeztében tizenkét ember súlyosan meg­sebesült. Hatalmas tüntetések voltak Marseilleben is. Simon intelme. Simon angol külügyminiszter a fegyverszünet tizenhatodik évfordulóján nagy rádióbeszédet mondott, amelyet az amerikai rádió is közvetített. Rámutatott arra, hogy a háború folytonos emlegetése és a háoo­rus fenyegetőzések, nem használnak a békének. — Hasznos dolog volna — mondta, __a jó szomszédi viszony ápolása, mert csak nemzetközi együttműködéssel lehet megőrizni a béliét. Leleplezések a békém üről. Londoni jelentések szerint Angliában más előkelőségek is mondottak beszédeket ebből az al­kalomból. A yorki érsek az elsietett békében fa­rába meg a hibát. Beszédét a Press Association külön kiadásban közölte. Boothey konzervatív képviselő arról beszélt, hogy nagy csapás volt Európa népeire a békemü hibája. A műnek legnagyobb hibája az, hogy ke­serű, fáradt és cinikus aggastyánokra bízták a megszerkesztését, akik a kíméletlen kizsákmányo­lást tartották szem előtt. Dublinben és egész Írországban nagy angoi- ellenes tüntetések voltak. Több helyen elégették az angol zászlót. Pope amerikai szenátor Washingtonban mon­dott drámai hangulatú beszédet. Elmondotta, hogy a közel jövőben ki fog derülni az a tény: a világháború kitöréséért nagyfokú fe­lelősség terheli az angol hadiipar ügy­nököt is. Benes csehszlovák külügyminiszter rádióbe­szédét is közvetítette az amerikai rádió. Hangsú­lyozta, hogy semmiféle nemzetközi szervezetből nem lehet kiküszöbölni az ellenért ékeket, de azért mégis fel kell tenni a kérdést, hogy nem lehet-e kiküszöbölni a háborút? (London, november 12.) A lapok megállapít­ják, hogy a fegyverszünet évfordulója a fegyver­kezés jegyében folyt le., A Wickers hadianyag- gyárban a munkát csak a hatóságilag elrendelt 2 percre függesztették fel, különben éjjel-nappal lá­zasan dolgoztak, mert egy európai állam sürgős megrendelésein dolgoztak. Ennek az államnak ragy ágyú, gépfegyver és gázbomba megrendelését kell most az angol hadianyag-gyárnak lebonyolí­tania. XVII. ÉVFOLYAM. 261. SZÁM. Matuskát újabb öt napi söiétzárkával büntették Tiszteletlenül viselkedett a tárgyalá­son — Szérum, amelytől a vádlott csak az igazat vallja (Budapest, no vena bér 12. Saját tud.) Hét­főn délelőtt tiz órakor kezdődött meg a Ma­tuska-per tárgyalásának hetedik napja. Dr. Lévai védő nagy feltünéstkeltő indítványt tett. Kérte a bíróságtól, hogy dr. Gärtner Pál ellenőrző orvosszakértő, a törvényszéki orvo­sok felügyelete mellett Stromonium-injekciót adjon be Matuskának, amely teljesen veszély­telen és az a hatása, hogy a vádlott csak az igazat fogja mondani. Az injekciót sikerrel próbálták ki külföldön már több alkalommal is. A biróság a kérést elutasította, mire a védő semmiségi panaszt jelentett be. Németh Ignác haraszti asztalost hallgatják ki, aki többször vásárolt Matuska csemegeke­reskedésében. Matuska gyakran megkérdezte, hogy miért kel fel olyan korán, mire ő azt mondotta, hogy a Népszavát szokta korán reg­gel olvasni. Matuska ezt hevesen ellenezte s azt mondotta, hogy legjobb volna felrobbantani a szociáldemokrata pártot. Nagyon vallásos ember volt, aki a tanút is meg akarta téríteni. Az elnök megkérdi a tanútól, hogy tagja-e a szociáldemokrata pártnak? — Tagja vagyok — válaszolja a tanú. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy a forradalom után nem vett részt a mozgalomban. Az elnök iratot vesz elő, amely azt bizonyitja, hogy Né­meth Ignác, mint a kommün alatti lakáshiva­tali tisztviselő a rend helyreállítása után vizs­gálati fogházban volt. A tanú erre és több más kérdésre sem akar emlékezni. Az elnök intézkedésére Németh Ignác egyelőre nem hagyhatja el a törvényszék épületét. Larányi Ernőt hallgatják ki ezután, aki impresszáriója volt a Leó néven szereplő Kiss József hipnotizőrnek. Régóta ismerte Leót, de nem tartotta valami tehetséges hipnotizőrnek. A háború alatt a délvidéki városokban végzett hipnotizőr mutatványokat. 1925-ben a buda­pesti Newyork-kávéházban találkozott vele is­mét. Akkor mutatta be a tanúnak Matuskát, akiről azt mondotta, hogy jó médium és kérte a tanút, hogy finanszírozza, mint impresszárió mutatványos kőrútjukat. Többször hipnoti­zálta Matuskát s azzal dicsekedett, hogy any- nyira hatalmában van, hogy akár a parlamen­tet is felrobbanthatja vele■ A tanú egyszer Leó val együtt utazott a vonaton s akkor azt kér­dezte tőle Leó, hogy mit szólna, ha felrobban­taná a vonatot? A tanú azt is megemlíti, hogy 1917-ben Leó Debrecenben egy fiatalemberrel kiraboltatott egy üzletet­Az elnök ezután felteszi a kérdést Matuská- hoz, hogy most már mondja el nyíltan és őszin­tén: miért, kikkel és milyen céllal követte el a merényleteket? Matuska hangsúlyozza, hogy eddig is csak az igazat mondta. Az elnök Ma­tuska sokat hangoztatott vallásosságára és emberi érzéseire apellál és kéri, hogy szálljon magába. Matuska: Én számitok a biróság... Elnök: Ne számítson maga semmire, a bi­róság szuverén! Ezután az elnök adatokat sorol fel arra nézve, hogy Matuska jó barátsággal volt egy Emil Braun nevii kommunistával. Matuska azt válaszolja, hogy csak később tudta meg róla, hogy kommunista, s akkor összeveszett vele. Az elnök még több kérdést tesz fel, de Matuska nem figyel oda. mert egy piros blu- zos nő jött be a terembe, aki leült az újságírók asztalához s Matuska a nőt vette szemügyre. Elnök: Felháborító, hogy maga még itt is kokettál a hőkkel és nem figyel a kérdéseimre. Ezért ötnepi sötétzárkát kap! Matuska, szokása szerint, bocsánatot kér, majd az elnök több jegyzőkönyvet olvas fel s jelentéktelen tanúvallomásokat vétet jegyző­könyvre. Simon bukásával számolnak Angliában Angol kérésre rendelték el a saarmenti francia csapat- felvonulást — Angol-francia-belga egyezményt kö öltek légi támadás esetére (London, november 12.) Az angol főváros­ban Simon külügyminiszter lemondásáról be­szélnek. A „Daily Herald“ szerint Baldwin ve­szi át a külügyi tárcát, aki értésére adta Si­monnak, hogy a kormányban való további je­lenléte árt a kormány tekintélyének. Politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy a kormányhoz közel álló „Times“ élesen bírálta Simon alsóházi beszédét, amely­ben az angol magán-hadiipart vette pártfogá­sába. A saarvidéki mozgósítás kipattant titka. ■ A „Daily Mail“ feltünéstkeltő cikkben lep­lezi le, hogy az északfraneiaországi csapatösz- szevonásokat az angol kormány kérésére esz­közölték. Ez a francia kormány lépését egé­szen más világításba helyezi, mint ahogyan Si­mon parlamenti beszédében mondotta. A lap szerint az angol kormány azért kérte a fran­cia csapatösszevonásokat, mert félti Knoxnak, a Saar-vidék angol főkor- mányzójának életét. CSÖKÄLLÖ ARCPIROSÍTÓ. VÄL&SSZÜK e VUVÄLÜ GYÁRT Ma int uruj toraţiuu auitAftgjT» Már néhány hónap óta több angol detektív őrzi Knox személyi biztonságát, de ugylátszik, hogy az angol kormány ezt nem tartja elegen­dőnek. Az angol kormány a francia kormány­nál Franciaországnak 1926-ban a Népzövetség- nél vállalt kötelezettségére hivatkozott. Feltétel a németek részére. A „Daily Herald“ értesülései szerint az an­gol kormány közölte Riebbentroppal, Hitler megbízottjával, hogy Anglia kész tárgyalni a lefegyverzés kérdésében Németország olyan mérvű fegyverkezése alapján, amilyent Német országnak a békeszerződések alapján meg le­het engedni és azzal a feltétellel, hogy Német­ország térjen vissza a Népszövetségbe. Légiháboru egyezménye. Párásból jelentik: A „Paris Midi“ londoni tudósítója táviratozza, hogy a francia, angol és belga vezérkarok között egyezmény jött létre technikai együttműködésre vonatkozólag légitámadás esetére. Az egyezményről már Barthou is tárgyalt londoni láto­gatása alkalmával, de Weygand tábor­nok kötötte meg. Hollandia is meghívást kapott a csatlakozásra, de egyelőre tartózkodó álláspontra helyezke­dett. A „Paris Midi“ az egyezményt Anglia azon igyekezetével magyarázza, hogy bizto­sítsa légi védelmét és megemlíti Baldwin is­mert beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy Anglia határai a Rajnánál vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents