Keleti Ujság, 1934. október (17. évfolyam, 224-249. szám)
1934-10-01 / 224. szám
XVII. tv FOLYAM. 221 SZÁM. KumUjSKG 5 SÁR NAPIM R ON I KA Pesti lapok A héten is Írtak az erdélyi újságok a budapesti sajtóélet nagy eseményéről: Milotay Istvánnak, a Magyarság alapitójának a lap kötelékéből való kiválásáról és az ellenlap, az TJj Magyarság megindításáról. A két lap közötti összetűzésből heves pörösködés támadt s a Magyarságot a bíróság súlyos kártérítés megfizetésére kötelezte. Az erdélyi magyar közönség átfutja ugyan ezeket a hireket, de bizony nem sokat ért belőlük. Mert akármennyire is irredentáknak, a határon túlra kacsintgatóknak lát bennünket a túlzó román sajtó, az igazság mégis az, hogy tizenöt esztendő alatt meglehetősen kizökkentünk a magyar élet körforgásából, érdeklődésünk irányai eltolódtak és egészen más ,szemmel figyeljük a magyarországi politikai és társadalmi eseményeket, mint amikor mi is bennük éltünk. Hogy őszinte legyek, ez a megállapítás sok tekintetben még arra a generációra is áll, amely másfél évtizeddel ezelőtt maga is szervesen benne volt a magyarországi életritmusban és még alapjában véve kis dolgokra is érzékenyen rezonált. Az életnek természetes rendje ez és nem lehet tenni ellene, akármennyire is kiáltják felénk a „feszítsd meg‘‘-et, akármennyire is feltételezik, hogy csak testileg vágjunk itt, valójában hazajáró lelkek vagyunk: az élet realitásai egészen mást mutatnak. Bizony két szék között, a pad alatt maradunk mi mindenképpen. Egy leszegényedett, kicsiny ország polgárai voltunk, egy gazdag és nagy ország pedig csak papiroson immel-ámmal, kény- szerűségből könyvel el állampolgárokként, örökös gyanakvással tekint ránk és mihelyt a választásról esik szó, mindig a gyengét, a védekezni nem tudót ejti el. Lényegében ez a kisebbség tragédiája. * Azonban messzire tértem a tárgytól, mert azzal kezdtem, hogy magyarországi dolgokban meglehetősén tájékozatlanok vagyunk. Csak távolról, hallomásból tudogatunk valamit a magyarországi, helyesebben a budapesti sajtóról is. Valamit hallottunk harangozni arról, hogy Budapesten úgynevezett „keresztény“ sajtó is van, mégpedig közöttük tekintélyes, nagy példányszámú orgánumok és ezek között a legutóbbi tizenöt évnek egyik legnevezetesebb napilapja éppen a Magyarság. Látni azonban csak kevesen látták, mert Erdélybe soha sem járt be. Nem lesz talán érdektelen, hogyha egy rövid seregszemlében végigszaladunk a magyarországi sajtó élcsapata előtt, hadd csodálkozzék az erdélyi magyar olvasó, hogy megváltozott rövid másfél évtized alatt a magyar sajtóélet képe. És ebből az áttekintésből sokmindenre, más dolgokra is következtetni lehet. * Kezdjük a Pesti Hirlap-pal. Békében és a háború alatt is ez a lap fejezte ki leghívebben az átlagos magyár olvasó gondolatvilágát. Liberális újságnak számított mindig a Pesti Hírlap, határozottan egyik párthoz sem csatlakozott, de sok esetben kacérkodott a kormánypárttal. A helyzet ma is körülbelül az, hogy a Pesti Hírlap politikájában rendszerint a középuton jár és pozícióját a mai napig is meg tudta tartani. Egészen az utóbbi időkig a legnagyobb példányszámú nagy napilap volt és ha a gazdasági válság miatt sok előfizetőt is vesztett, de meg lehet az az elégtétele, hogy konkurenseinek vesztesége talán még nagyobb yolt. A Pesti Hírlap tulajdonosai ma Is a Légrádyas. Mindenki tudja róluk, hogy zsidó származásúak és noha a család ki is keresztelkedett, de a magyar zsidóság éppenugy saját lapjának tekinti a Pesti Hírlapot, mint a keresztény magyar középosztály. Ez is biztos szimptomája annak, hogy a magyar értelmiség nem hódolt be a divatos antiszemita jelszavaknak. A Pesti Hírlap különben nemzeti szempontból a teljes intranzigencia álláspontján van, amit többek között az jelképez, hogy vezércikkírói között vannak Herczeg Ferenc, Urmánczy Nándor és Hegedűs Lóránt. A legnagyobb és leggazdagabb budapesti lap-kon- cern az „Az Est-lapok" gyűjtőnévbe tartozó Az Est, Pesti Napló és Magyarország kiadását ellátó érdekeltség. Alapítója és világlapok nivóját megközelítő tulajdonos-főszerkesztője a tavaly elhunyt Miklós Andor volt, aki egyszerű kiadóhivatali tisztviselőből vere- kedte fel magát igazi sajtófejedelemmé. Ezt a három lapot nyaldosták körül a legmérgesebben az antiszemita irányzat hullámai. Azt mondják ma is bizonyos körökben Az Est-lapokról, hogy a zsidó nagytőke harcos orgánumai. A közönség ezzel szemben csak a jó lapokat látja és olvassa az Az Est-koncern újságjaiban, amelyek közül a nappali Budapest uccai forgatagában forradalmakon, ellenforradalmakon és konszolidáción keresztül a mai napig meg tudta őrizni vezető pozícióját a délben megjelenő az Az Est. Nem volnánk tárgyilagosak, ha elhallgatnánk, hogy az Az Est-lapok vezetőségének kezdettől fogva megvolt és megmaradt felekezeti jellege, de azt is meg kell állapítanunk, hogy a magyar irók ezeknek a lapoknak a hasábjain mindig megkapták a pódiumot, szinte azt mondhatni, dédelgették őket, mindent elkövettek, hogy egész munkásságukat lekössék Miklós Andor lapjaihoz, Ennek bizonyságául csak azt említjük meg, hogy Mórica Zsigmondnak és Zilahy Lajosnak úgyszólván minden Írása az Az Est-lapokban lát napvilágot. Nevezetes forduló volt a magyar sajtó életében másfél évtizeddel ezelőtt a Magyarság megalapítása. Ez a lap, ha képletesen is, de keresztesháborut hirdetett az egész budapesti sajtó ellen, amelyről azt állította, hogy „el van zsidósodva“. A Magyarság, élén Milotay Istvánnal, megmutatta, hogy kizárólag magyar újságírók is tudnak kitűnő lapot irni. A Magyarság magas nivóját mindenki elismerte Budapesten, még azok is, akiket az ellenforradalom szélsőségeinek idején a lap nem egyszer megtáncoltatott. A Magyarság legjellegzetesebb két publicistája Milotay István és Pethó' Sándor volt Az előbbi a magyar nemzeti irányzat határozott útvonalán végig megmaradt ugyan, azonban hol a legitimisták, höl a kisgazdán felé kacsintgatott. Ezzel szemben Fethő Sándor gerincesen állta a sarat a legitimizmus mellett, amely mellé Andrássy Gyula bizalmas barátjaként és publicistájaként szegődött. Előrelátható volt, hogy a két dudás egyszer mégis csak össze fog különbözni s ma az a helyzet, hogy Pethö Sándor maradt a csárdában és vele szemben Milotay István, a tulajdonképpeni lap- alapitó uj, a megtévesztésig hasonló cégért szegezett az ellenlap homlokára. A Budapesti Hírlap köztudomásúlag a kormány orgánuma. A köztudatban még Bethlen István gróf kormányzása idején gyökerezett meg ez a felfogás, mikor azonban Bethlen lemondott a miniszterelnökségről, akkor tűnt ki, hogy a B. H. kormánybarátsága az uj kormányok alatt ingadozóvá vált. A helyzet idők folyamán úgy alakult ki, hogy a B. H. visszatért kiindulási pontjához, a kormány álláspontját fejezi ki most is, a magasszintü, előkelő stílusú publicisztika fegyverzetének minden harci eszközével. A Budapesti Hírlapról, amióta a vezetést Ottlik György, ez a jeles és nagybehetségü politikus vette át, mindenki elismeri, hogy kiváló újság, de van egy Achilles-sarka: kormánypárti. Márpedig a magyar ember, még a legmeg- gyöződésesebb kormánybarát is, hires arról, hogy a kormányra szavaz és ellenzéki lapot olvas. A B. H. társlapja a „Nyolcórai Újság“, a kolozsvári Nadányl Emil alapítása. Este megjelenő konzervatív riportlap. A katholikus közvéleménynek, különösen a Dunántúlon népszerű vezető orgánuma a Nemzeti Újság. Valamikor az Alkotmány töltötte be a Nemzeti Újság szerepét, de amig az Alkotmány álmos, száraz lap volt és még papi körökben sem rajongtak érte, addig a Nemzeti Újságnak meglehetősen tekintélyes polgári tábora van. Ez a tábor nagyon szereti, sőt lelkesedik érte. Más lapot a kezébe sem vesz, legfeljebb az U, Nemzedék-et, amely a keresztény lapkoncemnek délben megjelenő lapja. Meglehetősen nagy a példány- száma, mert mindössze négy fillér az ára. Mindjárt itt említjük meg a Népszavát, amely kifejezetten pártorgánum. A szocialista álláspontot fejezi ki a legélesebb harcmodorban, de bizony egy kissé szürkén. Ugyancsak négy fillér a Függetlenség is, amelyet mint a dumping sajtó nagysikerű betörésének főtettesét szokták emlegetni. A Függetlenség nyolo nagy oldalon jelenik meg naponta, minden számához képes mellékletet csatolnak és az ára négy fillér. Lejértékben kifejezve kb. 1 lej. A budapesti lapkiadókat valósággal páni rémület fogta el, amikor megjelent, mert ezért a pénzért ők nem tudtak volna adni ilyen terjedelmes újságot. Mondják, hogy példányszáma máris százezer felé közeledik. Ami annál csodálatosabb, mert a Függetlenség lelkes kormánypárti. A másik csodája a Függetlenségnek pedig az, hogy alig fizetnek rá valamit, mert nagyon sok példányban jelenik meg. A Magyar Hírlapot és az Újságot az erdélyi közönség is jól Ismeri. Ezek bizony ugyancsak küzdenek a létért, a nyomdaköltség verejtékes előteremtéséért. Politikai irányukat még a békeidőkből mentették át mostanra. Az Az Est mellett a budapesti uccának másik népszerű lapja az Esti Kurír, Rassay Károly újságja. Azt mondják, üzletnek is igen jó, ami érthető is, mert Pesten csakugyan talaja lehet a demokrata orgánumnak. Erről sem kell különben bővebben beszélnünk, mert még nemrégiben is bejárt Erdélybe. A Friss Újság karrierje az impériumváltozás óta még emelkedett. Mint kizárólag a nép számára készült lap, nem veszítette el egy pillanatig sem kontaktusát a magyar falusi közönséggel, amely nem a politikát keresi a Friss Újságban, hanem a szenzációé hireket. És, hogy meg is találja, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy példányszáma megközelíti a másfélszázezret. De majdnem elfelejtkeztünk az öreg Pester Lloyd- ről, amely német nyelven hü kifejezője a külföld felé a magyar álláspontnak. Előfizetői és olvasói egyre kevesebben vannak, mert ma már Budapesten a budai sváb is magyarul olvas. Van egy délelőtti riportlap még, a Mai Nap, egy elfelejtett lapcim is feltámadt: a Kis Újság, de ezeknek a szerepe sokkal jelentéktelenebb, semhogy érdemes volna külön is foglalkozni velük. # Egy bizonyos: a budapesti sajtó képe megváltozott ugyan az utóbbi időben, de elevensége, pompás hírszolgálata, cikkeinek színvonala és komolysága régi, sőt folyton emelkedő irányzatot mutat. A kis Magyarországnak nincs oka szégyenleni a sajtóját! (sz.) Nincs rossz üzletmenet, ha a Keleti Újságban Hürde ..........................................................síi................................................................ Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV., Egyetem ucca 5. m 100 modern, kényelmes szoba. Liftek Központi fűtés. Hideg-meleg folyóvíz Az étterem-és kavéhdz- ban minden este szalonzene, Az Erzsébet pincében egypincér rendszer' WT Menü; 1-60 P.
